Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye II.

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottjánál kérdésként merült fel, hogy ha három vér szerinti gyermekével együtt neveli a férje előző kapcsolatából származó gyermekét is, akkor igénybe veheti-e a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét (NÉTAK)?

Részlet a válaszából: […] ...meghatározásakor figyelembe veszik.A b) pont szerinti gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket, aki után az anya vagy a szociális intézmény vezetője családi pótlékra már nem jogosult, de legalább 12 éven keresztül e két személy valamelyikénél vagy mindkettőjüknél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Szochokedvezmény igénybevételének költségvetési és számviteli nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk egyik költség-vetési szervén keresztül működteti a bölcsődei szolgáltatást egy megyei jogú városban. Az intézmény vezetője az önkormányzat engedélyét kérte, hogy az intézmény 2022. 01. 01. napjától tevékenységi körébe felvehesse a középfokú szakképzésben történő oktatás egyik formáját, a duális szakképzés lehetőségét, amelyen belül képzőhelyként végezhetnének gyakorlati és szakmai oktatást. A bölcsődei telephelyek így szakmai oktatási, ezzel együtt foglalkoztatási tevékenységet is felvállalnának a meglévő személyi állományukkal és a gyakorlati oktatásra alkalmas tárgyi feltételeikkel.
Az ún. szakképzési munkaszerződéssel az intézmény keretein belül dolgozó és tanuló diákok (összesen max. 70 fő) a közvetlen megszerzett munkatapasztalatok után biztosítanák a szakképzett munkavállalói utánpótlást. Az önkormányzat közgyűlése normatív határozatban engedélyezte az intézménye számára a duális szakképzésben való részvételt, képzőhelyként történő bekapcsolódással, maximum 70 fő diák fogadásával. Az intézmény alapító okiratának, valamint szervezeti és működési szabályzatának módosítása megtörtént. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti új feladatellátásának beemelése az alapító okiratba "093010-Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzés" megnevezéssel megvalósult. A korábbi években a finanszírozás alapja a szakképzési hozzájárulás volt, azonban ez 2022. január 1-jén megszűnt, és a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye 2022. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető. Az intézmény duális képzőhelyként az adókedvezményből, valamint a tanulók sikeres vizsgái után járó további 20% adókedvezményből – mint sikerdíjból – tervezi a képzéssel kapcsolatos költségeket finanszírozni. Az adókedvezmény – mint támogatás – NAV felé történő érvényesítésének feltétele adott, az intézmény szakképzési munkaszerződést kötött a tanulókkal, és havonta adóbevallást fog benyújtani a NAV felé a 2208 jelű nyomtatványon. A diákok bérköltségének elszámolása a 093010 kormányzati funkción megtörténik, azonban a szochokedvezmény (mint támogatás) a nettó finanszírozás keretében – 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde... kormányzati funkción – történő igénybevétele milyen módon könyvelhető le, hogy kimutatható legyen a duális képzés "eredménye"?
Részlet a válaszából: […] 2022. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulás megszűnésével a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményével a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség csökkenthető. Abban az esetben, ha az ilyen jogcímen érvényesítendő kedvezmény összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Községi önkormányzatnál rokkantnyugdíjast lehet-e alkalmazni július 1. után az Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatottként (takarítónő), illetve részmunkaidős könyvtárosi munkakörben?
Részlet a válaszából: […] ...utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Családi adókedvezmény

Kérdés: Családi pótlékra jogosult a Cst. 7. § (1) bekezdése alapján a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték. Az Szja-tv. 40. § (6) bekezdése alapján családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa. Nem jogosult azonban a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a családi pótlékot mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja, valamint a szociális intézmény vezetője, ha a családi pótlékot az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja. Jogosult-e a családi adókedvezmény igénybevételére a nevelőszülő/hivatásos nevelőszülő?
Részlet a válaszából: […] A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4.§-a értelmében nevelőszülő az a személy, aki nevelőszülői jogviszonya keretébensaját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nálaelhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Életbiztosításokhoz kapcsolódó adókedvezmények

Kérdés: Munkáltatóként az intézetünk vezetőire életbiztosítást kötöttünk. Ezekben a szerződésekben szerződő fél az intézet, biztosított a munkavállaló, elérési kedvezményezett az intézet. A szerződéseket lejárati időre kötöttük. Mi a teendő, ha lejárati idő előtt az intézet átengedi ezeket a szerződéseket a munkavállalónak? (Szerződő fél is a munkavállaló lesz?) Milyen adó- és járulékterhe lesz a munkáltatónak, munkavállalónak? - Milyen adóterhe lesz a dolgozónak, ha lejárati idő előtt, és milyen, ha lejárati idő után veszi fel az így átadott biztosítást? - Ha kockázati (halál) eseményre kötött élethosszig tartó biztosítást kötöttünk, hogyan kell eljárni kifizetőként, amikor ezeket a szerződéseket átengedjük dolgozóinknak? - A biztosítás kockázati jellegét (melyre az Szja-tv. többször hivatkozik) kell-e kifizetőként bizonyítanom, illetve milyen feltételeknek kell eleget tennie ezeknek a biztosításoknak, hogy adómentesen átadhatók legyenek? (Mit jelent az Szja-tv. VII. számú melléklet 2. pontjának utolsó mondata?)
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az intézet úgymódosítja az életbiztosítási szerződést, hogy annak a kedvezményezettje és aszerződője (a díj fizetője) is a munkavállaló lesz, akkor a munkáltató által (aszerződéskötéstől annak módosításáig) befizetett biztosítási díj összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 14.

Összefoglaló a támogatásokról

Kérdés: Kérem szíveskedjenek összefoglalni, hogy mely támogatásokat kell arányosítani és melyeket nem!
Részlet a válaszából: […] ...ha így tesszük fel a kérdést. Ugyanis a költségvetési szervnek az intézményfinanszírozási támogatásban való részesülés miatt 2004. januártól mindenképpen kell arányosítania. A kérdés valójában az, hogy valamennyi tevékenységéhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.