6 talált cikk a felelősség , besorolás , vezető kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervnél dolgozom könyvelőként, az állás betöltéséhez mérlegképes könyvelői képesítés és felhasználószintű MS Office-ismeret volt a szakmai követelmény, ami alapján az E fizetési osztályba lettem besorolva. Tavaly nyáron az akkori intézményvezető kötelezett az államháztartási mérlegképes könyvelői képesítés megszerzésére, mivel a gazdasági vezető nem rendelkezik az előírt államháztartási mérlegképes könyvelői képesítéssel és a regisztrációhoz szükséges szakmai gyakorlattal. Ez év márciusában megszereztem ezt a képesítést, és rendelkezem már regisztrációval is államháztartási szakterületen. A munkáltatóm eddig egy könyvelőt csak azért alkalmazott, hogy aláírja a beszámolókat. A regisztráció megszerzése után engem kötelez arra, hogy aláírjam a beszámolót, és teljes felelősséget vállaljak a könyvviteli szolgáltatásért. A munkáltató helyesen jár-e el, ha a beszámoló aláírásával felelősségem jelentősen növekedik, ennek ellenére az időközben megszerzett államháztartási mérlegképes könyvelői képesítésre nem szándékozik képzettségi pótlékot, illetve a fentebb említett könyvviteli szolgáltatás végzéséért sem akar egyéb pótlékot adni, hanem továbbra is a képesítésem megszerzése előtt megállapított bért szándékozik kifizetni?

Kérdés: A 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 78. és 72. paragrafusa alapján biztosan állítható-e, hogy utalványozási joga csak önállóan működő intézmény vezetőjének, vagy az általa megbízott és a szerv állományába tartozó alkalmazottnak van? Egy "GAMESZ" típusú intézményben jelentős szervezést igényel az utalványozás, ha az előbbi állítás igaz. Van-e lehetőség arra, hogy az önállóan működő és gazdálkodó szervezet munkavállalója utalványozzon?

Kérdés: A jövőben szigorodnak a gazdasági vezetőre vonatkozó előírások. A polgármesteri hivatalnál vagy a körjegyzőségi hivatalnál szükséges-e gazdasági vezetőt alkalmazni, mivel az Ámr. a pénzkezelési jogkörök gyakorlásánál az intézményre vonatkozóan használja a gazdasági vezető fogalmát, azonban az önkormányzatok esetében pénzügyi-gazdasági ügyintézőt említ? Ugyanakkor a polgármesteri hivatalok vagy körjegyzőségek is beletartoznak az önállóan gazdálkodó (2009-től önállóan működő és gazdálkodó) költségvetési szerv fogalmába, melyekre vonatkozóan viszont előírás az, hogy ha van gazdasági szervezete, akkor kell, hogy legyen gazdasági vezetője is.

Kérdés: A községi önkormányzatunk egy másik községi önkormányzattal körjegyzőséget alapított. A gesztor (irányító szerv) a mi önkormányzatunk. A körjegyzőség – a leendő változásokat tekintve (2008. évi CV. tv.) – önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A szerv vezetője a körjegyző. Gazdasági vezetője a körjegyzőségnek nincs. A költségvetést, beszámolót én készítem el. Az iskolai végzettségem Pénzügyi és Számviteli Főiskola, adótanácsadó, és közigazgatási szakvizsgát tettem le, jelenlegi besorolásom: I/16. Kérdéseim a következők: Aláírhatom-e a költségvetést és a beszámolót a gazdasági vezető megjelölésnél, vagy azt inkább hagyjuk üresen? Tekintettel a várható változásokra, kötelező lesz-e, vagy csak lehetőség gazdasági vezetőt kinevezni a körjegyzőségnél, ha igen, mikortól, mi az előírás a végzettségre, és a kinevezés kinek lesz a hatásköre, és kié lesz a munkáltatói jog? A köztisztviselői illetményben mit jelent a gazdasági vezetői kinevezés (pótlék, illetménykiegészítés stb.)?

Kérdés: Egy községi önkormányzatnál 3 "intézmény" működik: gondozási központ, községi könyvtár, általános iskola és napközi otthonos óvoda. Mindegyik intézménynek külön alapító okirata van, melyek szerint: - alapítójuk a községi önkormányzat, - fenntartójuk a községi önkormányzat, - jogállásukat tekintve 2 intézmény önálló jogi személy, míg egy szakmailag önálló jogi személy, mely részben önálló gazdálkodást folytat, - az egyik intézmény gazdálkodási formája részben önálló, bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik, - az intézmények vezetőit a képviselő-testület bízza meg, - az alapellátásukkal kapcsolatos kiadásaikat az önkormányzat finanszírozza, - alapításkor feladatuk ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon az alapító tulajdona stb. Ezen intézmények bevételeit, kiadásait az önkormányzat a polgármesteri hivatalon belül az adott szakfeladatokon könyveli. Az önkormányzat helyesen járt-e el, amikor nem önálló, illetve részben önálló intézményként, hanem szakfeladatokon tartja nyilván ezen "intézmények" bevételeit és kiadásait? Véleményük szerint mi a helyes megoldás?

Kérdés: Községi körjegyzőségen pénzügyi főelőadói munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő mérlegképes könyvelői szakképzettséggel is rendelkezik, a képesített könyvelői szakképzettséget adó közgazdasági szakközépiskolai érettségi mellett. Hogyan alkalmazható esetében a Ktv. 48/A. § (4) bekezdés c) pontja?