5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Közalkalmazott besorolása – középiskola utolsó évfolyamának elvégzése érettségi nélkül
Kérdés: Intézményünk a Kjt. hatálya alá tartozik, dolgozói közalkalmazottak. Egy belső átszervezés során az alábbi kérdések merültek fel.
1. Melyik fizetési osztályba lehet besorolni azt a dolgozót, aki 1983-ban gimnáziumi végbizonyítványt szerzett, de nincs érettségi bizonyítványa?
2. A közalkalmazott rendelkezik egy 1983-as – az akkori Művelődési Minisztérium által kiállított – igazolással, amely az akkor hatályban volt 1965. évi 24. törvényerejű rendelet 13. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással kimondja, hogy a gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány általános jellegű, középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére jogosít. Érvényes-e még ez az igazolás?
3. A dolgozó jogosult-e jelenleg érettségihez kötött munkakör betöltésére?
4. A dolgozó jogosult-e arra, hogy a Kjt. 23. §-a szerinti vezetői megbízást kapjon (azaz középvezetői beosztást kaphat-e)?
5. Érettségivel egyenértékűnek minősül-e a dokumentum?
1. Melyik fizetési osztályba lehet besorolni azt a dolgozót, aki 1983-ban gimnáziumi végbizonyítványt szerzett, de nincs érettségi bizonyítványa?
2. A közalkalmazott rendelkezik egy 1983-as – az akkori Művelődési Minisztérium által kiállított – igazolással, amely az akkor hatályban volt 1965. évi 24. törvényerejű rendelet 13. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással kimondja, hogy a gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány általános jellegű, középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére jogosít. Érvényes-e még ez az igazolás?
3. A dolgozó jogosult-e jelenleg érettségihez kötött munkakör betöltésére?
4. A dolgozó jogosult-e arra, hogy a Kjt. 23. §-a szerinti vezetői megbízást kapjon (azaz középvezetői beosztást kaphat-e)?
5. Érettségivel egyenértékűnek minősül-e a dokumentum?
2. cikk / 5 Hitelképesség megállapítása
Kérdés: A 46/2009. (XII. 30.) PM rendeletben előírtak szerint a K-11-es beszámolótáblázat 25. számú űrlapja "A helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető Ötv. 88. § (2) bek. szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felső határa" sorai és kitöltési útmutatója véleményem szerint nem teljesen egyértelműen fogalmazza meg a hitelképesség megállapításához szükséges információkat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni – többek között – az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben – december 31-e előtt – kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata – a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé – azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni – többek között – az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben – december 31-e előtt – kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata – a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé – azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.
3. cikk / 5 Díjazás fogalma
Kérdés: A 2008. évi CV. tv. 8. § (2) bekezdés c) pontja többek között az irányító szerv hatáskörébe utalta a gazdasági vezetők díjazásának megállapítását. Tekintettel arra, hogy a "díjazás" fogalma eddig nem volt használatos, kérnénk ennek pontos értelmezését, hol van ez meghatározva? Tartalmazza-e pl. az utazási vagy egyéb költségtérítést, meleg étkezés igénybevételét, cafeteriajuttatást, keresetkiegészítést, vagy csak az illetmény, pótlékok, jutalom, prémium megállapítása értendő alatta?
4. cikk / 5 Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv beszámolókészítési kötelezettsége
Kérdés: Egy községi önkormányzatnál 3 "intézmény" működik: gondozási központ, községi könyvtár, általános iskola és napközi otthonos óvoda. Mindegyik intézménynek külön alapító okirata van, melyek szerint: - alapítójuk a községi önkormányzat, - fenntartójuk a községi önkormányzat, - jogállásukat tekintve 2 intézmény önálló jogi személy, míg egy szakmailag önálló jogi személy, mely részben önálló gazdálkodást folytat, - az egyik intézmény gazdálkodási formája részben önálló, bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik, - az intézmények vezetőit a képviselő-testület bízza meg, - az alapellátásukkal kapcsolatos kiadásaikat az önkormányzat finanszírozza, - alapításkor feladatuk ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon az alapító tulajdona stb. Ezen intézmények bevételeit, kiadásait az önkormányzat a polgármesteri hivatalon belül az adott szakfeladatokon könyveli. Az önkormányzat helyesen járt-e el, amikor nem önálló, illetve részben önálló intézményként, hanem szakfeladatokon tartja nyilván ezen "intézmények" bevételeit és kiadásait? Véleményük szerint mi a helyes megoldás?
5. cikk / 5 Megtérített képzési költségek adózási szabályai
Kérdés: A hivatal tanulmányi szerződést kötött az egyik vezető köztisztviselőjével. A vezető munkatárs az ELTE Jogi Karán másoddiplomás képzésben vesz részt, melynek költségeit a tanulmányi szerződés alapján a hivatal megtéríti. Kérdésünk, hogy ebben az esetben a 2004. évi szabályok alapján keletkezik-e adókötelezettsége a hivatalnak vagy esetleg a köztisztviselőnek?
