Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] ...elengedésről értesíteni kell a másik felet.Társaságok esetében, amelyeknél a kötelezettség megszűnik, amennyiben az kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó, főszabály szerint az adózás előtti eredmény részét képező bevétel lesz.Magánszemély esetében az Szja-tv. 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Külföldi kiküldetéshez a dolgozónak adott előleg elszámolása

Kérdés: Központi költségvetési szervnél a külföldi kiküldetéshez a dolgozónak adott előleget nem a házipénztárból készpénzzel, hanem bankszámlára történő átutalás formájában folyósítják. Az elszámoláskor viszont a visszavett összeggel a pénztárban számolnak el, bruttó módon visszavételezi a teljes összeget, és kiadásba helyezi a felhasznált összeget. Az adott előleg elszámolása T36515 – K 32/33, visszavételkor T 32/33 – K36515, illetve végleges kötelezettségvállalásként és teljesítésként a kötelező számlák alkalmazásával történik. A 33 bankszámla és a 32 pénztárszámla közötti elszámolási kapcsolat megfelelőségére irányul a kérdésem. Helyes-e ez az eljárás, ha nem, hogyan kell megfelelően könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...el az előleg felvevője.Ilyen esetben is be kell tartani az előleg felvételére vonatkozó előírásokat. Az előlegigénylést az illetékes vezetőnek engedélyezni kell. Az előlegfelvétel jogcímét, az elszámolás határidejét meg kell határozni. Az előleggel ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Saját tulajdonú gépkocsi használatával, illetve repülős utazással összefüggő költségek megtérítése

Kérdés: A helyi nemzetiségi önkormányzat vezető tisztségviselői (elnök, elnökhelyettes) és tagjai saját tulajdonú gépjármű használatával az önkormányzat tevékenységével összefüggő feladatokat látnak el.
A hivatali célból megtett kilométerekre belföldi kiküldetési rendelvény alapján a nemzetiségi önkormányzat elszámolja:
- a 60/1992 (IV. 1.) Korm. rendelet előírásai szerint meghatározott üzemanyag-mennyiség, valamint a NAV hivatalos honlapján közzétett, az adott hónapra érvényes üzemanyagár figyelembevételével meghatározott üzemanyagköltséget, továbbá
- a 9 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltséget.
A nemzetiségi önkormányzatok vezetői tisztségviselői és tagjai tiszteletdíj nélkül látják el tisztségüket. Tiszteletdíj hiányában a KIRA rendszerben jogviszony nem rögzíthető. Tiszteletdíj nélkül technikai jogviszony rögzítése lehetséges, azonban ebben az esetben a 45743 kódszámú, Útiköltség kiküldetési rendelvény alapján jogcím nem adható fel.
A fenti feltételek mellett a nemzetiségi önkormányzat milyen módon (milyen jogviszony és milyen jogcím rögzítésével) tud eleget tenni jelentési kötelezettségének a KIRA rendszerben?
Továbbá, szükséges-e jelenteni a KIRA rendszerben a belföldi kiküldetési rendelvénnyel elszámolt, a fent részletezett értékhatárokat meg nem haladó hivatali célú utazás költségét, tekintettel arra, hogy e költségek a Dologi kiadások között a K341-es Kiküldetések kiadásai rovaton kerülnek elszámolásra?
Szükséges-e a repülős utazás költségének jelentése a KIRA rendszerben, ha a polgármester külföldi hivatalos útjára repülővel utazik, és a repülőjegyről a légitársaság az önkormányzat nevére számlát állít ki, melyet a Dologi kiadások között a K341 Kiküldetések kiadásai rovaton számolunk el?
Részlet a válaszából: […] Az Önök által leírtak alapján a saját gépjármű használatával összefüggő költségek megtérítése kapcsán helyesen járnak el. Nem keletkezik jövedelem a saját gépjárműhasználat kiküldetési rendelvény alapján történő megtérítése esetén abban az esetben, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Nyomravezetői díj

Kérdés: Önkormányzatunknál nagy értékű szerszámlopás történt, amelyet követően feljelentést tettünk. Nyomravezetői díjat szeretnénk felajánlani. Hogyan, milyen jogcímen számolható el ennek a költsége?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéses esetben a magánszemély nem megbízás, illetve szerződés alapján kapja a díjat, a nyomravezetői díj nem is tekinthető nyereménynek, hanem egyéb jövedelemnek minősül, amely után a magánszemélyt 16% szja, a céget 27% eho-kötelezettség terheli. A nyomravezetői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Változások a 2009. évi CXXX. törvényben

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...összeg ennél alacsonyabb, akkor a fizetését a minimálbér összegérefel kell emelni.A Kjt. 66/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vezetőiilletményalap 2010-ben 120 000 forint.A Kjt. 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja2010-ben 20 000 forint. A Kjt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...– utasításban a vezetése vagy az irányítása alátartozó szervek vonatkozásában, egyéb szervek esetében pedig a hivataliszervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban további választhatójuttatásokat is beépítsen a cafeteria-rendszerbe, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Rendezvények vendéglátási költségeinek elszámolása

Kérdés: Intézményünknél 2 fő részt vett egy rendezvényen (továbbképzésen). A számlában az alábbiak szerepelnek: - felnőttoktatás, - vendéglátás. Hogyan kell könyvelni? A felnőttoktatást egyéb dologi kiadásokra? A vendéglátást belföldi kiküldetésre és egyéb adóköteles természetbeni juttatásként személyenként (étkezési számla alapján) kell jelenteni a MÁK-nak?
Részlet a válaszából: […] ...számla tartalmára, illetve az adókötelezettségre vonatkozóan adott válasz mind általánosságban, mind a konkrét kérdést illetően félrevezető volt, ezért azt pontosítjuk, illetve kiegészítjük.A képzés keretében nyújtott járulékos szolgáltatások (étkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Szociális étkeztetés fizetendő áfája és könyvelése

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony év közben keletkezik,illetve szűnik meg, a ruházati költségtérítés időarányos része jár. Egyebekbena hivatali szervezet vezetője állapítja meg a ruházati költségtérítésfizetésének és elszámolásának feltételeit. Megítélésem szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Gépkocsi hivatali célú használata

Kérdés: Intézményünk önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező önkormányzati költségvetési szerv. Gépkocsit hivatali célú használatra nemrégiben kaptunk, de a pontos elszámolásban még bizonytalanok vagyunk. Eddig jelentkező gondjaink a következők: 1. Ritkán külföldi útjaink is előfordulnak, de az ott vásárolt üzemanyagról a nálunk használatos bizonylattól eltérő dokumentumot állítanak ki. Hogyan kell forintban szabályosan elszámolni a külföldön vásárolt üzemanyagot? 2. Belföldi forgalomban üzemanyag-megtakarítás esetében milyen módon kell vagy lehet juttatásban részesíteni a gépkocsivezetőt, annak milyen szja-vonzata van, illetve üzemanyag-túllépés esetén mi a teendő? Van-e ún. túllépési határ, amitől már szankciót kell alkalmazni? Fentieken kívül esetenként rendezvényeinken külföldi állampolgárságú előadók is közreműködnek, amiért előadói díjat kapnak. Ezenfelül utazási költségtérítésben részesíthetők-e? Ha a válasz igen, akkor milyen formában? Információnk szerint az ottani szolgáltatók számlát intézményünk részére nem állítanak ki. Az előadók csak az adott országra vonatkozó jeggyel tudnának elszámolni, de azt visszautazás miatt nem is tudják leadni. A külföldi fizetőeszközben vásárolt jegyet hogyan lehet szabályszerűen forintban kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...annak, hogy a költségvetési szerv az üzemanyag-megtakarítás értékétkifizesse a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő gépjárművet vezetőalkalmazottjának. Az Szja-tv. 24.(2) bekezdésének a) pontja bármely munkáltató esetében alkalmazható. Ahivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.

Személygépkocsi magáncélú használatának adókötelezettsége

Kérdés: Intézményünk kiegészítő tevékenységként, szabad kapacitását kihasználva mozgássérültek szállításával is foglalkozik. Hogyan szabályozzuk a gépkocsik parkolását? A sofőrök parkolhatnak-e a lakóhelyükön, ha a másnap reggeli szállítási cím közelebb van az otthonukhoz, mint az intézmény zárt udvara (ahol különben parkolniuk kell)? Elszámolhatunk-e üzemanyag-megtakarítást?
Részlet a válaszából: […] ...használat a kérdésben szereplő konkrét esetben is megvalósulna, ha a gépkocsik parkolóhelye nem az intézmény területén, hanem a gépkocsivezetők lakóhelyén lenne. Ugyanis a napi legelső cím felkereséséig és az utolsó címről való hazaérkezésig megtett útszakasz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 27.
1
2