Kórházak gazdasági irányításának átadásával összefüggő döntések

Kérdés: 1. A kórházak átszervezése során hozott kormányzati döntések alapján 2021. december 1-jétől 2023. június 30-ig önálló gazdálkodó szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv (kórház) gazdasági irányítását a megyei kórház végezte. 2023. július 1-jétől már nem a megyei kórház gazdasági irányítása alá tartozik az intézmény. Véleményem szerint 2023. 06. 30-i dátummal nem szükséges fizikai leltárfelvételt készíteni, mivel az előzőekben leírt esetben nem intézmények kiválása, szétválása történik. Jól gondoljuk, hogy nincs jogszabályi kötelezettség az évközi leltározásra?
2. Jogszabályváltozás miatt 2023. július 1-jétől, illetve 2024. január 1-jétől a védőnői szolgálat átkerül a megyei kórházhoz az önkormányzatoktól. A védőnői szolgálat több önkormányzatnál egy épületben, közös eszközök használatával működött általában háziorvosi ellátással. Az épületekben is több közösen használt rész található (közös váróterem, öltöző, konyha, mosdók), de van olyan épület, amelyben szolgálati lakás is kialakításra került a rendelőkkel együtt. Sok esetben azt látjuk, hogy nem volt olyan jellemző mutató, amely a felmerült közös költségek megosztását teljes bizonyossággal igazolná. Ha elkülönült rendelőkben is folyt a munka, a rendeléseknek helyet adó épületben nem voltak "almérők", amelyek alapján a tényleges energiaköltségek meghatározhatóak lennének. Így a védőnői szolgálat és az egyéb tevékenység során felmerült anyagok, rezsiköltségek, takarítás, veszélyes anyagok elszállítása és minden egyéb más felmerülő kiadások megosztásának valódisága megkérdőjelezhető. A védőnői szolgálatot átvevő kórház szeretné pontos mutatókkal megosztani az előbb felsorolt költségeket. Szerintünk ez a mutató lehetne a helyiségek négyzetmétere, légköbmétere és a rendelési idő. Helyesen gondoljuk a tevékenységekhez rendelt költségek megosztását?
3. Alaptevékenységet és vállalkozási tevékenységet egyaránt végző költségvetési intézmény azon költségeit, amelyek mind a két feladathoz kapcsolódnak, a tevékenységekből elért bevétel arányában bontja szét. Tájékoztatásuk szerint ezt egyeztették a fenntartójukkal, és a bevételarányos költségmegosztás ez alapján került bevezetésre. Helyes a bevételarányos megosztás, vagy azt célszerű felülvizsgálni, és költségekhez rendelni a megosztást?
Részlet a válaszából: […] ...gyakoriságát, elrendelését belső szabályzat határozza meg. Belső szabályzat előírhat rendkívüli leltározást is. Az intézményvezető bármikor elrendelhet leltározást, ha azt szükségesnek tartja. Véleményük szerint ilyen eset a gazdasági irányítás átadása is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Szakfeladatrend

Kérdés: Szakfeladatrend-tervezéssel kapcsolatban a következő a kérdésem. Körjegyzőség esetében eddig egy szakfeladatra terveztük az összes dolgozót, jegyzőt, szociális-pénzügyi ügyintézőt, takarítót. 2010-től az új szakfeladat száma 841126. Továbbra is tervezhetjük ezen a szakfeladaton az összes dolgozót (kistelepülés – nincsenek osztályok, csoportok), vagy szét kell bontani 692000, 811000, 841901 szakfeladatokra? Könyvtár esetén, ahol eddig egy szakfeladat volt, most kb. 4 szakfeladatot kell alkalmaznunk 1 fő közalkalmazottal. A rezsiköltségtől kezdve mindent négyfelé kell arányosítani?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározása alapján a tervezés és elszámolás ezt lehetővé teszi. Azoknak a dolgozóknak a szakfeladat-meghatározása, akikanyakönyvvezetői tevékenységet, okmányirodai tevékenységet, és minden másközigazgatási hivatali tevékenységet végeznek, lehet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Részmunkaidős köztisztviselő ruházati költségtérítése

Kérdés: Köztisztviselőnek heti 35 órás munkaviszonyban csökkentett összegű ruhapénz jár, vagy teljes összegű?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget a ruházati költségtérítésvonatkozásában. A 49/G. § (5) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a hivataliszervezet vezetője állapítja meg a ruházati költségtérítés fizetésének éselszámolásának feltételeit (a törvényben előírtakon túlmenően)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 28.

Gyermekotthonként kapott családi pótlék kezelése

Kérdés: Gyermekotthonként működő intézmény vagyunk. A gyermekek után járó családi pótlékot – a vonatkozó jogszabályok alapján – az intézmény kapja. Kérdés, hogy keletkezett-e támogatás miatti arányosítási kötelezettségünk a 2006. január 1-jét megelőző időszakokra tekintettel, mivel a családi pótlék – véleményünk szerint – államháztartási támogatásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...Cst. 7. § (3) bekezdés második mondata úgy rendelkezik,hogy a szociális intézmény vezetője a jogosult személy után járó családipótlékot az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli, és biztosítja aszemélyre szóló felhasználást.Tekintettel arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 20.

Állatgyógyászati oltóanyag és oltás áfája

Kérdés: A marhalevél kiállításával kapcsolatos tevékenység a Költségvetési Levelek 41. számában az 1000. kérdésre adott válasz szerint közhatalmi tevékenységnek minősül, és mint ilyen, nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá. Munkám során azonban a marhalevél kiállítása kapcsán merült fel az a kérdés, hogy beletartozik-e a közhatalmi tevékenységbe az állatok veszettség elleni oltásának a díja, illetőleg maga az oltóanyag díja, azaz esetlegesen ez a tevékenység sem minősül áfakötelesnek?
Részlet a válaszából: […] ...67.§-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állat-egészségügyi ésélelmiszer-ellenőrző állomások, az állomás vezetője által állat-egészségügyifeladat elvégzésére feljogosított állatorvos, valamint az ÁllatgyógyászatiOltóanyag-, Gyógyszer-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 26.

Áfaelszámolás önálló és részben önálló intézmények esetén

Kérdés: Az önkormányzat adóalany, melyhez kapcsolódnak részben önálló intézmények (óvoda, iskola). Az intézmények vezetői munkáltatói jogokat gyakorolnak, intézményvezetői feladatokat látnak el. Önálló jogi személyek, a TÁH törzskönyvi nyilvántartásában részben önállóként, különálló törzskönyvi számmal szerepelnek, az APEH-nél a TÁH nyilvántartással egyezően a törzskönyvi számból képzett adószámmal vannak nyilvántartva. 2004-től az intézményeknek és az önkormányzatoknak is arányosítaniuk kell. Az arányosítást minden egyes adóalanynál külön képzett arányosítási képlettel számoljuk ki. A részben önálló intézményeknél a kiadás sokkal több, mint a bevétel (csak terembérleti díjai és étkezési bevételei vannak). A fennálló különbözetet az önkormányzat fedezi, de nem adja intézményfinanszírozásként ténylegesen oda, mint önálló intézménynek, hanem költségvetési számlájáról fedezi a hozzá tartozó intézmények kiadásait. A könyvelésben sem jelenik meg az egy-egy adóalanyhoz tartozó bevétel, hiszen a kapott költségvetési támogatások az önkormányzatnál szerepelnek, ugyanakkor az intézményeknél kerülnek felhasználásra. Hogyan lehet adóalanyonként elkülönítve kimutatni az arányosításhoz szükséges tételeket a könyvelés alapján, illetve milyen kimutatás készítésével lehet esetleg kiegészíteni, hogy az adóalanyonként megfelelő legyen? Lehet-e a részben önálló intézményt adózási szempontból összevonni az önkormányzattal, egyszerűsítve ezáltal az adókapcsolatokat, illetve ebben az esetben nem kellene-e szétbontani az amúgy egyben elvégzett gazdálkodást a bevallások elkészítése miatt?
Részlet a válaszából: […] Az önálló és részben önálló intézmények esetén meg kellkülönböztetni a gazdasági és a jogi értelemben vett önállóságot. Mint ahogy aza levélből is kitűnik, az óvoda, iskola jogilag önálló jogi személyek, önállóadóalanyok, csak gazdaságilag nem tekinthetők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Összefoglaló a támogatásokról

Kérdés: Kérem szíveskedjenek összefoglalni, hogy mely támogatásokat kell arányosítani és melyeket nem!
Részlet a válaszából: […] ...ha így tesszük fel a kérdést. Ugyanis a költségvetési szervnek az intézményfinanszírozási támogatásban való részesülés miatt 2004. januártól mindenképpen kell arányosítania. A kérdés valójában az, hogy valamennyi tevékenységéhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Múzeumi tevékenység áfakötelezettsége

Kérdés: 2003-tól a múzeumi tevékenység is áfaköteles lett. Ezzel kapcsolatosan több kérdés vetődik fel. - Egyes napokon, illetve bizonyos kör számára ingyenesen látogatható a múzeum. Befolyásolja-e ez a levonási jogot? Mi a helyes eljárás, ha előre nem ismert, hogy hány fő lesz az adott kiállítás ingyenes látogatója? - Kell-e áfát fizetni a múzeum által elnyert pénzösszegre? - A kiállításokhoz kiállításvezetőt adunk azoknak, akik megvásárolják a belépőjegyet. Kell-e ez után áfát fizetni? - Ingyenesen adunk bizonyos kiadványokat. Áfás ez az átadás? - Tevékenységünk, a tulajdonunkban lévő anyag térítés nélkül kutatható. Keletkeztet-e ez az ingyenes tevékenység áfakötelezettséget, illetve módosítja-e a levonható adót? - 2002. évben ellenértéknek minősülő támogatást kaptunk, amiből 2002. év teljesítési időponttal beszerzéseket teljesítettünk, és a szolgáltatást is 2002-ben végeztük, azonban a számlák kifizetésére csak 2003-ban került sor. Milyen adómértéket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...elő, ezért nem keletkeztet annak ingyenes átadása áfakötelezettséget. A kizárólag a kiállítás látogatói részére adott kiállításvezetők (tájékoztatók, katalógus) díját a látogatók a belépőjeggyel fizetik meg, azok a szolgáltatás teljesítését segítik elő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

A telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalom

Kérdés: Hogyan kell a telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalmat alkalmazni? Ha az egyik vonalat teljes összegben továbbszámlázzuk, annak áfáját le lehet-e vonni, és csak a többi részre kell alkalmazni a 30 százalékos tiltást? A bejövő telefonszámláról a polgármesteri hivatal tevékenységéhez nem szükséges beszélgetések díjait – a dolgozók magánbeszélgetéseit – befizettetjük. Hogyan kell a telefonszámla áfáját kezelni? Hogyan kell feltüntetni az áfabevallásban?
Részlet a válaszából: […] ...telefonköltségből semmilyen hányadot nem terhel tovább.Az Áfa-tv. 33. § (4) bekezdésében szereplő levonási tilalom csak a felvezetőben jelzett törvényben felsorolt SZJ-számú szolgáltatásokra, az SZJ 64.20.16-os szolgáltatáscsoportból pedig csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.