Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] ...elengedésről értesíteni kell a másik felet.Társaságok esetében, amelyeknél a kötelezettség megszűnik, amennyiben az kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó, főszabály szerint az adózás előtti eredmény részét képező bevétel lesz.Magánszemély esetében az Szja-tv. 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Behajthatatlan követelés miatti áfacsökkentés lehetősége

Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?
Részlet a válaszából: […] ...követelésére nem alkalmazhatja),– nem lehet közöttük névre szóló tulajdonosi, tagsági jogviszony,– egyik fél a másiknak nem lehet vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja,– nem állhat fenn közöttük munkaviszony vagy azzal egyenértékű jogviszony,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Devizaszámlára beérkező bevétel elszámolása

Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézmény vagyunk. Devizaalszámlánkra uniós pályázatból – euróban – érkező támogatást a számlavezető bank középárfolyamán számítjuk át, és könyveljük forintban a beérkezés napján. Milyen árfolyamon kell a kiadásainkat forintban könyvelni? Ezek részben forintban átutalással fizetett illetmények és valutában terhelt kiadások (pl. bankköltség)? A devizaalszámlához készpénzforgalom nem kapcsolódik.
Részlet a válaszából: […] A devizaszámlára beérkező bevételt napi árfolyamon a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 60. §-a alapján választott árfolyamon kell könyvelni. A kiadásokat választott módszer szerint kell forintban meghatározni. Ezek a módszerek lehetnek: kifogyásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Változások a 2009. évi CXXX. törvényben

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...összeg ennél alacsonyabb, akkor a fizetését a minimálbér összegérefel kell emelni.A Kjt. 66/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vezetőiilletményalap 2010-ben 120 000 forint.A Kjt. 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja2010-ben 20 000 forint. A Kjt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.