Pénzkezelés

Kérdés: Önkormányzatunk tervezi ügyfélkártya bevezetését. Mivel nálunk ilyen még nem volt, szeretnénk segítséget kérni ahhoz, hogy milyen módon lehet ezt kivitelezni? Mik a feltételek, a bevezetés mikéntje, illetve a könyvelés módja? Önkormányzatunknak részben önálló intézményei vannak, melyek pénzellátása jelenleg elszámolásra kiadott elő­leggel megoldott. Ezenkívül saját dolgozók részére is így oldjuk meg a különböző célú vásárlási előlegeket. (Pl. a polgármester és jegyző reprezentációs kiadásai stb.) Pénzügyi osztályvezetőnk a házipénztár pénzforgalmának csökkentését tűzte ki célul, melynek egyik eleme lenne az ügyfélkártya bevezetése. Elgondolása a következő: Az érintettek, akik eddig az elszámolási előleget kapták, most egy limitált összegű ügyfélkártyát kapnának, mellyel készpénzfelvétel is lehetséges, illetve megoldható vásárláskor a kártyával történő fizetés is. Mivel én kezelem a házipénztárt, eddig az én dolgom volt az előlegek kiadása, illetve elszámolása. Kérdésem, hogy ha pl. az iskola igazgatója felvesz készpénzt az ügyfélkártyával, majd azt elkölti, milyen könyvelési tételek állnak elő? Nem ugyanazt kell végigvinni, mintha én vettem volna fel a készpénzt? (Készpénz-bevételezés a házipénztárba, majd a számlák ki­adásba helyezése?) Ha jól gondolom, ebben az esetben nem csökken a pénztárban a munka. A másik eset, amikor pl. az iskola igazgatója vásárlás esetén az ügyfélkártyájával fizet. Ilyenkor csak a bankszámlánkon jelenik meg a tranzakció. Itt viszont nem készpénzfelvételt kell könyvelni, hanem a számlát kell lekönyvelni, mint utalásnál. Milyen feltételekkel lehet bevezetni az ügyfélkártyát, jók-e a fenti elgondolások, illetve ahol használják már, ott hogyan működik, mi a tapasztalat?
Részlet a válaszából: […]  Az ügyfélkártya egy készpénz-helyettesítő fizetőeszköz,amellyel a kártya megjelölt használója készpénzt vehet fel, illetve terméket,szolgáltatást vásárolhat, és fizeti meg az ellenértéket. Az ügyfélkártyahasználatával a két fél közötti gazdasági események,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Készpénzes számla

Kérdés: Készpénzes számla esetén, ha nincs pénztári bevételi bizonylat, akkor is elvehető a pénz? "Fizetve" felirat kerül a készpénzes számlára.
Részlet a válaszából: […] ...esetben büntetőjogi konzekvenciákat is maga után vonhat. A számvitelifegyelemsértésért nemcsak a pénztárost, hanem a pénztárellenőrt, a vezetőiellenőrzést gyakorló vezetőt is felelősség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Önkormányzati kisbusz üzemeltetése

Kérdés: Községi önkormányzatunk kisbuszt vásárolt. A jogszabályoknak megfelelő üzemeltetéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy milyen szabályzatokat, dokumentumokat szükséges használnunk. A szabályzatokat kinek kell meghoznia? A képviselő-testületnek vagy a jegyzőnek? Milyen szabályzatokat szükséges készíteni abban az esetben, ha az önkormányzat a feladatai ellátására használja (pl. idősek számára gyógyszerbeszerzés, szakorvoshoz történő szállítás stb.), illetve ha bérbe adja? Önköltség-számítási szabályzat szükséges-e, vagy "elég" csak az üzemeltetési? Bérbeadás esetén a bérbeadás összegének meghatározása kinek a hatáskörébe tartozik: testület, polgármester vagy jegyző? Vállalkozási tevékenységnek számít-e ez, és kell-e az alapító okiratot módosítani? Mi a teendő az ingyenes (pl. sportegyesület részére) vagy kedvezményes bérbeadás esetén? Összességében egy önkormányzat tulajdonában lévő kisbusz üzemeltetésével és bérbeadásával kapcsolatos mindenfajta szabályozási, dokumentumhasználati, hatásköri kérdésekben kérném segítségüket.
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében el kell készíteni azönköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot.A hivatal esetében a hivatal vezetője a jegyző, ezért ahivatal szabályzatait a jegyzőnek kell jóváhagyni, ugyanez vonatkozik abérbeadás árának meghatározására is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Megbízási szerződés saját dolgozóval

Kérdés: Saját dolgozóval köthető-e megbízási szerződés vagy eseti megbízás nem a főállására vonatkozó munkakörben?
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselőről van szó, a Ktv. is tartalmazrendelkezéseket a további jogviszony létesítésére és az összeférhetetlenségreis. Vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő pedig – amunkakörével összefüggő, külön jogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Megbízási díj vagy keresetkiegészítés

Kérdés: Középfokú oktatási intézmény vagyunk. A bérleti díj és az önköltséges tanfolyamok bevételeinek egy részét – a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 57. § alapján – személyi juttatásra fordítjuk. Kérdésünk, hogy az így kifizetett személyi juttatást megbízási szerződés keretében megbízási díjként, vagy az illetmény részeként mint keresetkiegészítést vagy illetménykiegészítést kell kifizetni? Ugyanez a kérdés vonatkozik a fenntartónk által támogatott tanórán kívüli nyelvoktatást végzők díjazására is. Megbízási díjként vagy keresetkiegészítésként kell-e számfejteni e díjat?
Részlet a válaszából: […] ...Akeresetkiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában amunkáltató állapítja meg." (Sem kinevezett, sem megbízott vezető nemrészesíthető ilyen keresetkiegészítésben.) E juttatási forma bevezetése tehátakkor javasolt, ha ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Személygépkocsi értékesítése

Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv, 2003-ban felügyeleti hozzájárulással ki tudta cserélni több mint 10 éves személyautóját. A régi gépjármű 0-ra amortizálódott, több mint százezer km-t futott, forgalmi értéke 200-300 E forint körül van. Az intézmény vezetősége a gépjármű értékesítését határozta el.1. Megteheti-e a központi költségvetési szerv, hogy a gépkocsit értékbecslés alapján saját dolgozójának adja el?2. Amennyiben a gépkocsit egyik munkatársunk akarja megvenni, az értékesítést saját hatáskörben megszervezhetjük-e, vagy azt csak autókereskedelmi cégen keresztül bonyolíthatjuk le?
Részlet a válaszából: […] A személygépkocsik értékesítésére sajátos szabályok nincsenek. A központi költségvetési szerv tárgyi eszközei – amelyek körébe a személygépkocsik is tartoznak – kincstári vagyonnak minősülnek. A kincstári vagyon értékesítésére az Áht. 108. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.