14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Köztisztviselő jubileumi jutalma
Kérdés: Egy köztisztviselőnk 1997. március 17-től rendelkezik állami jogviszonnyal, először iskolatitkár volt, aztán 2000-től köztisztviselő, melyet 2016. május 18-tól megszakított más nem állami jogviszonnyal, majd 2016. november 2-től tért vissza a köztisztviselői szférához, mely azóta is folyamatos. Mivel a láncolat megszakadt, így is jogosult a 25 éves jubileumi jutalomra?
2. cikk / 14 4551. Jubileumi jutalom – munka nélküli időszak
Kérdés: Dolgozónk első munkahelyén 1993. március 1-jén kezdett el dolgozni köztisztviselőként, azóta is folyamatosan köztisztviselőként dolgozik. Előtte 1992. 11. 03-tól 1993. 02. 28-ig munkanélküli volt. A besorolásához figyelembe vett közszolgálati idő kezdete 1993. 01. 01. (az 1992. évi időszak figyelembevételével). Mikor lesz jogosult a 25 éves jubileumi jutalomra?
3. cikk / 14 Nők negyvenéves öregségi nyugdíjazása esetén jubileumi jutalomra jogosultság
Kérdés: Köztisztviselő nő részére 40 éves korkedvezményes nyugdíjazásakor jár-e a 40 éves jubileumi jutalom?
4. cikk / 14 Köztisztviselői jogviszony megszűnése öregségi nyugdíjra való jogosultság címén
Kérdés: Köztisztviselőnő vagyok, 1952. 10. 31-én születtem, öregségi nyugdíjba 62,5 éves kor után mehetek, és szeretnék is nyugdíjba vonulni. Kérhetem-e a jogviszonyom felmentéssel történő megszüntetését és mikor? Jár-e végkielégítés, illetve a 40 éves jubileumi jutalom? 2008 áprilisában megkaptam a 35 éves jubileumi jutalmat a régi szabályok szerint. 2013. áprilisban pedig a 40 éveset. 3 évet állami cégnél dolgoztam 1971-1974-ig, majd pár hónapot takarékszövetkezetnél. Ha nyugdíjba megyek (öregségi nyugdíj), akkor az 1 év és pár hónap fog hiányozni a 40 éves szolgálati időből, ilyen esetben jár-e jubileumi jutalom?
5. cikk / 14 Nyugdíjba vonuló köztisztviselő jubileumi jutalomra való jogosultsága
Kérdés: Polgármesteri hivatal köztisztviselője 1973. július 1-jétől áll munkaviszonyban. Ebben az évben július 1-jén a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság szolgálatiidő-beszámítása alapján a nők (40 év) kedvezményes öregségi teljes nyugdíjához szükséges szolgálati idővel rendelkezik, s ezen időponttól nyugdíjba szeretne menni. 1973. július 1-jétől 1976. február 15-éig termelőszövetkezetben dolgozott. Munkakönyvéből csak annyi derül ki, hogy munkaviszonya megszűnt, annak módját nem írták bele, és a dolgozó sem tudja igazolni, hogy áthelyezés történt-e. Az 1976. február 15-e óta fennálló (több mint 37 év) jogviszonya mindvégig folyamatos köztisztviselői jogviszony. Helyesen jár el a munkáltató, ha a jogszabályváltozásra való tekintettel nem fizeti ki a 40 éves jubileumi jutalmat? Köztisztviselőknél van-e lehetőség arra, hogy ebben az esetben a több mint 37 éves közszolgálati jogviszonya alapján a nyugdíjazására tekintettel megkapja a 40 éves jubileumi jutalmat, vagy ez a lehetőség csak a közalkalmazottaknál maradt érvényben?
6. cikk / 14 Nappali tagozaton folytatott tanulmányok beszámítása köztisztviselő jubileumi jutalma szempontjából
Kérdés: A Kttv. 150. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak alapján köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének megállapításánál figyelembe vehető-e a nappali tagozaton folytatott tanulmányokból 6 hónap időtartam?
7. cikk / 14 Nyugdíjas személy foglalkoztatása kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyban
Kérdés: 2013-tól hogyan foglalkoztathatók tovább azok a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve közszolgálati jogviszonyban állók, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték?
8. cikk / 14 Köztisztviselő jubileumi jutalomra való jogosultsága
Kérdés: Két község körjegyzőségénél dolgozom köztisztviselőként. 1972. június 15-én kezdtem dolgozni egy vendéglátó-vállalatnál. 1974. február 26-án szűnt meg a munkaviszonyom közös megegyezéssel. Utána egy gyógyszerárugyár egyik vidéki egységében dolgoztam 1985. november 24-ig. Innen áthelyezéssel kerültem 1985. november 25-én a jelenlegi munkahelyemre, amelynek a neve többször változott. A 40 év betöltése után felmentésemet kérném a munkáltatómtól, és nyugdíjba mennék. Szeretném megtudni, hogy jár-e részemre a 40 éves jubileumi jutalom?
9. cikk / 14 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
10. cikk / 14 Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlása
Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?
