11 talált cikk a szakképesítés , közalkalmazott , vezetői megbízás kifejezésre

Kérdés: Intézményünk a Kjt. hatálya alá tartozik, dolgozói közalkalmazottak. Egy belső átszervezés során az alábbi kérdések merültek fel.
1. Melyik fizetési osztályba lehet besorolni azt a dolgozót, aki 1983-ban gimnáziumi végbizonyítványt szerzett, de nincs érettségi bizonyítványa?
2. A közalkalmazott rendelkezik egy 1983-as – az akkori Művelődési Minisztérium által kiállított – igazolással, amely az akkor hatályban volt 1965. évi 24. törvényerejű rendelet 13. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással kimondja, hogy a gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány általános jellegű, középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére jogosít. Érvényes-e még ez az igazolás?
3. A dolgozó jogosult-e jelenleg érettségihez kötött munkakör betöltésére?
4. A dolgozó jogosult-e arra, hogy a Kjt. 23. §-a szerinti vezetői megbízást kapjon (azaz középvezetői beosztást kaphat-e)?
5. Érettségivel egyenértékűnek minősül-e a dokumentum?

Kérdés: Idősek nappali intézményében, melyhez nemrég bölcsődei egység is kapcsolódott, az intézményvezető – besorolás alapjául szolgáló – egyetemi szintű iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett a következő további – felső képzettségi szinthez tartozó – szakképesítésekkel rendelkezik: művelődésszervező, kulturális menedzser, valamint csecsemő- és gyermekgondozói OKJ-s szakképesítés. Az intézményvezetőt hány további szakképesítés után illeti meg az illetménykiegészítés?

Kérdés: Kulturális ágazatba tartozó munkáltatónál milyen feltételekkel fizethető további szakképesítésért illetménynövekedés? Van-e olyan előírás, hogy bizonyos végzettségek (pl. pedagógia, művelődésszervező) esetén minden esetben jár az illetménynövekedés?

Kérdés: Egy szociális intézmény gazdasági vezetőjét az "F" vagy "G" fizetési osztályba kell-e sorolni, ha rendelkezik főiskolai végzettséggel és emellett mérlegképes könyvelői végzettséggel is? A munkakör előírja a mérlegképes könyvelői végzettséget. A mérlegképes könyvelői (OKJ 54343603) végzettség emelt szintű képesítés, de ez a végzettség szakvizsgának vagy azzal egyenértékűnek minősül? A 22/2008. SZMM rendelet csak a hatálya alá tartozó közalkalmazottak esetében ismeri el szakvizsgával egyenértékűnek a mérlegképes könyvelői végzettséget? Van olyan OKJ-képesítésekre vonatkozó jogszabály, amely szakvizsgával egyenértékűnek ismeri el ezt a végzettséget?

Kérdés: A közoktatásban dolgozom gazdasági vezetőként 1995 óta. Közgazdasági szakközépiskolában érettségiztem, képesített könyvelő, vállalati tervező és statisztikus szakképesítést szereztem, majd költségvetési könyvelői végzettséget (ez is középfokú). Mérlegképes könyvelői végzettséggel 1992 óta rendelkezem (regisztráltak, igazolvánnyal rendelkezem, minden kötelező továbbképzésen részt vettem). Ez év szeptemberében szereztem meg informatikus közgazdász felsőfokú iskolai végzettségem, számvitel szakirányon, s a Kjt. szerinti "E" fizetési osztályból "F"-be kaptam átsorolást. Szeretném tudni, hogy – a 217/1998. Korm. rendelet előírása szerint szakirányú felsőfokú végzettségem mellett – a mérlegképes könyvelői végzettségem feljogosít-e arra, hogy 5%-os további szakképesítésért járó illetménynövelést kaphassak.

Kérdés: Önállóan gazdálkodó Általános Művelődési Központunkban – mely magában foglal általános iskolát, óvodát, napközi konyhát, művelődési házat és könyvtárat – az ÁMK-igazgató munkakört pedagógia-testnevelés szakos tanárnő tölti be. A hölgyet az ÁMK-igazgatói munkakör betöltésére vette fel intézményünk. A kolléganő végzettségei a következők: - 1979: Juhász Gyula Tanárképző Főiskola: pedagógia-testnevelés szakos általános iskolai tanár. - 1985: JATE-BTK: pedagógia szakos előadó. - A fenti egyetemi diplomára épülően a Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi, illetve Gazdasági és Társadalomtudományi Karán közoktatás-vezető szakirányú szakképzettség. Az igazgatónő heti 4 órában testnevelés tantárgyat tanít az általános iskolában. Kérdéseim a következők: - Fenti végzettségei alapján a kolléganőt melyik fizetési fokozatba kell besorolni? - Magasabb vezetőként (ÁMK-igazgató, egyben az általános iskola igazgatója is) hány százalék a kötelezően adandó magasabb vezetői pótlék mértéke? - Milyen illetménykiegészítés, és hány százalékban illeti meg a kolléganőt?

Kérdés: Egyetemi végzettséggel és közoktatás-vezetői végzettséggel rendelkező óvodapedagógus mint intézményvezető az "I" fizetési kategóriába volt sorolva. Vezetői megbízása lejárt, nem bízta meg a képviselő-testület újra. Vissza kell-e sorolni a "G" kategóriába, és vissza kell-e vonni a bért is a volt vezetőtől, hisz most már óvónőként dolgozik tovább?

Kérdés: A mellékelt képesítő oklevéllel intézményünknél informatikus munkakörben alkalmazásban álló közalkalmazott milyen fizetési osztályba sorolható? Feladatköre: rendszergazda, osztályvezető. Nevezettet 1997. február 1-jétől sorolták az "F" fizetési osztályba. Átsorolása óta több ellenőrzés is volt az intézményben, de eddig nem kifogásolták ezen besorolást, pedig az ellenőrzöttek között nevezett közalkalmazott minden esetben szerepelt. Most más személyek ellenőriztek, és megkifogásolták a közalkalmazott "F" fizetési osztályba sorolását, mivel véleményük szerint – melyet írásba is foglaltak – ő csak az "E" fizetési osztályba történő besorolásra lenne jogosult. A 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében a könyvtári szakinformatikus, informatikus "F" fizetési osztályba sorolandó. Nevezett egyben osztályvezető is, de ha visszasoroljuk az "F" fizetési osztályból, akkor az osztályvezetői kinevezését is vissza kell-e vonni? (A mellékelt oklevélen ennyi van: Kossuth Lajos Tudományegyetem Matematikai és Informatikai Intézete; Képesítő oklevél; Információrendszer-programozó felsőfokú szakképesítést szerzett. Az oklevél minősítése: kitűnően megfelelt; Kelt: Debrecen, 1993. július 6.)

Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?

Kérdés: Nevelési és művelődési intézményünkben óvoda, könyvtár és művelődési ház működik. Az intézmény vezetője munkaidejének nagy részében az óvoda vezetésével foglalkozik. Okleveles óvónői szakképesítésével a "G" fizetési osztályba sorolták. Időközben a PTE Bölcsészettudományi Kar pedagógiai szakán pedagógiai bölcsész és tanár szakképesítést szerzett. Kérte, hogy ennek megfelelően soroljuk át "H" fizetési osztályba. A Kjt. alapján a közalkalmazottat a munkakör betöltéséhez szükséges legmagasabb iskolai végzettség alapján kell besorolni. Véleményünk szerint a munkakörhöz nem szükséges, és a korábbi besorolás sem volt jogszerű. Helyesen járunk-e el, ha "F" fizetési osztályba visszasoroljuk?