11 talált cikk az arányosítás , számla , GYES , költségvetési szerv , áfa kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervünknél az arányosítás képlete az Áfa-tv. 5. számú mellékletében rögzítetteknek megfelelően:
– a számlálóban: az adóköteles nettó árbevételét (szolgáltatásnyújtás) és
– a nevező: a számlálóban szereplő összege + adólevonásra nem jogosító szolgáltatásnyújtás ellenértéke, és az összes támogatás (intézményfinanszírozás + átvett pénzeszközök + fenntartói támogatások) szerepel.
Állásfoglalásukat kérjük a nevezőben szereplő támogatás összegét befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban. A költségvetési szerv az átvett pénzeszközhöz kapcsolódó és a támogatótól kapott összegek általánosforgalmiadó-részét kifizeti, a támogatásokkal elszámol. Ezenfelül még az arányszám számításánál a nevezőben is szerepelteti a támogatási összegeket, csökkentve ezzel (az adóköteles bevételhez kapcsolódó) levonható általános forgalmi adó arányszámát. Továbbá a pénzforgalom nélküli intézményfinanszírozás is torzítja az arányszámot, melyhez nem kapcsolódik adóköteles kiadás (bér + munkaadót terhelő járulékok). Ebből adódóan az intézménynél ezek az összegek nem ellenértékhez kapcsolódnak, így a jogszabály által előírtnál magasabb áfaösszeg kerül befizetésre a költségvetésbe.

Kérdés: Az Egyesített Szociális Intézmény fenntartója társulás. 2013. június 30-ig a társulás igényelte az intézményünket megillető állami normatívákat. Július 1-jétől az önkormányzat igényli, átadja a társulásnak, aki nekünk finanszírozásként továbbítja. A szociális étkeztetés térítési díja úgy kerül megállapításra, hogy az éves szolgáltatási önköltségből levonjuk az állami normatívát. A térítési díj számítását nem főzőkonyhánként számítjuk ki, hanem intézményi szinten. A fizetendő személyi térítési díj nem egyezik meg az intézményi térítési díjjal, mert a nyugdíj összegétől függően sávosan fizetnek az igénybevevők, valamint a törvény alapján is meghatározott százaléknál többet nem fizethetnek. 2013. november 15-től a fogyatékosotthonok 2014. január 1-jei állami átvétele miatt az akkori nevünket, adószámunkat, törzsszámunkat a fogyatékosok otthona vitte tovább, az összes többi feladatra egy új költségvetési intézményt hozott létre a fenntartó. Éves áfabevallók vagyunk. Egy korábbi adóellen­őrzés miatt az Áfa-tv. 65. §-a, valamint az 5. sz. melléklet 2. pontja alapján a szociális étkeztetésre jutó fizetendő áfához hozzáadtuk a normatívát is (fizetendő áfa + normatíva, utána: levonható áfa x fenti arányszámmal). A NAV ügyintézője szerint az áfabevallásnál nem kell a normatívával foglalkozni, csak a levonható, illetve előzetesen felszámított áfával (kivétel az ingyenes étkezőket). A pontos válaszhoz látnia kellene a támogatási szerződést. Ez nekünk nincs, mi a fenntartótól finanszírozásként kapjuk a szociális étkezés normatíváját.
1. Kérem, szíveskedjenek segítséget nyújtani abban, hogy a bevallást szabályosan készítsük el.
2. Amennyiben a normatívával is számolnunk kell, akkor a 2013. november 15-ei "szétválás" miatt a tényleges adagokra jutó normatívát meg kell bontani?
3. A szociális étkezés utólag, a tárgyhónapot követő hónapban kerül számlázásra. Az éves bevallásnál a decemberi étkezést csak januárban számlázzuk. Ezt a hónapot is be kell állítani az éves bevallásba, vagy a pénzforgalmi szemlélet miatt csak a következő évben?

Kérdés: Az Áfa-tv. 3. sz. mellékletében szereplő levonási hányad képletének adattartalmával, illetve alkalmazásával kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni, az intézmény belső ellenőrzésekor felmerült kérdésben.

Kérdés: Kérjük segítségüket az Áfa-tv. 38. § értelmezéséhez. 2004. január hónaptól az arányosítást alkalmazzuk az előzetesen felszámított adó megosztására. Éves áfabefizetésünk 4994 ezer forint volt + 2005. január 20-ai befizetés 517 ezer forint, összesen 5511 ezer forintot fizettünk. Iskolánk számára ez nagyon megterhelő, mivel az önkormányzati támogatásban erre nincs fedezet. Az intézet önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, fenntartója az önkormányzat. Tanműhelyünkben alaptevékenységet kiegészítő tevékenység folyik, melynek során külső megrendelőknek különféle termékeket gyártunk. Erre a bevételre szükségünk is van, hiszen az önkormányzat előír számunkra "egyéb saját bevétel"-t. Ez 2005. évben 19 millió forint. Erre az előírt "egyéb saját bevétel"-re támogatást nem ad, és nincs is állami forrás igénybe véve, mivel a vállalkozási árban a vevő minden felmerülő költséget megtérít. Felmerül a kérdés, ha tételesen, bizonyítható módon el tudjuk különíteni az erre a munkára beszerzett anyagokat, akkor levonható-e teljes mértékben az előzetesen felszámított áfa? A támogatás utalása nincs megbontva külön feladatra, de ezekhez a külső megrendelésekhez támogatást nem is veszünk igénybe. A vállalt munkával csak a felmerülő anyag előzetesen felszámított áfáját szeretnénk visszaigényelni, minden más számlát továbbra is helyén kezelünk (tárgyi mentes, arányosítás). Kérnénk egyértelmű válaszukat, mert helyesen szeretnénk eljárni. Nagy gond ez számunkra. Ha a külső megrendelés nagyon anyagigényes az anyag áfatartalma miatt, az arányosítás százaléka a göngyölítés miatt éves szinten 6%, max. 8%-ig engedi a levonást. Az önkormányzat a támogatást nem bontja meg, nincs "pántlikázva" sem a saját konyha üzemeltetéséhez, sem az egyéb feladatokra. Költségvetésünkben így szerepel: Bevétel: x összeg Ebből: támogatás x támogatás értékű saját bevétel (étkezéstérítés) Egyéb saját bevétel x összeg (jelen esetben 19 millió forint) Hátrányos számunkra, mert az adóköteles bevételt megtéríti a vevő, és ott tartunk, hogy azért termelünk, hogy az előzetesen felszámított áfa adóból levonható 6-8%-át egészítjük ki és fizetjük be az állami költségvetésnek. Hangsúlyozom, a külső munkára fordított anyag áfatartalmát szeretnénk csak visszaigényelni. Lehetséges-e, vagy arányosítani kell továbbra is?

Kérdés: Egy költségvetési szerv a normál tevékenységén kívül gazdasági tevékenységet végez, amely többfajta tevékenységet foglal magában. Az egyik gazdasági tevékenységének keretében foglalkoztat csökkent munkaképességű dolgozókat, akik után állami dotációt kap. A csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztató tevékenység semmiféle összefüggésben sincs a többi gazdasági tevékenységgel. (Külön szerződés alapján más cégeknek végzett munkában közreműködnek.) A levonható áfa meghatározásakor elkülöníthető-e a többi gazdasági tevékenység beszerzéseinek áfája (ezek egyértelműen levonhatók-e, és csak a fennmaradó hányadra kell levonási hányad alapján megosztást alkalmazni, tekintettel a dotációra)? Számszerűsítve a kérdést: Teljes árbevétel: 5700 E Ft (áfa 1425 E Ft) Ebből kereskedelmi tevékenység bevétele: 1700 E Ft Csökkent munkaképességűek bevétele: 4000 E Ft Állami dotáció: 4571 E Ft Levonható áfás beszerzés: Kereskedelmi áru: 1500 E Ft (áfa 375 E Ft) Egyéb beszerzés, szolgáltatás: 308 E Ft (áfa 62 E Ft) Helyesen teszem-e, ha a fizetendő áfával szemben a 375 E Ft-ot megjelenítem a levonható áfasoron, a fennmaradó 62 E Ft-ot pedig a következő levonási hányaddal számolva az arányosított áfasoron vallom be? Levonási hányad = 5700 E Ft = 55,496% 5700 E Ft + 4571 E Ft Arányosított áfa: 62 x 0,55496 = 34 E Ft, vagy pedig a teljes beszerzés levonható áfáját arányosítással kell megállapítani, tekintettel a dotációra?

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, áfaalany. Bevételeink: tárgyi adómentes bevételek, adóköteles bevételek, működésre átvett pénzeszközök (OEP-támogatás, munkaügyi központ közhasznú foglalkoztatottak támogatása), közvetített szolgáltatások bevételei, intézményfinanszírozás. A közvetített szolgáltatások főként energia- és telefondíjak továbbszámlázása, melyet intézményünk nem tud kiküszöbölni. (Egészségügyi központ épületében a vállalkozó háziorvosok felé történő közös energiamérők, közös telefonvonal miatti továbbszámlázás.) Az Áfa-tv. 38. § előírja, hogy amennyiben az adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás végzésénél a termékértékesítéshez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthető el, az el nem különíthető adó összegét az arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. Működésünket biztosító önkormányzati támogatást, (intézményfinanszírozást) nem címkézetten kapja intézményünk. Az adóköteles bevételeinket és közvetített szolgáltatásainkat azonban teljes mértékben elkülönítetten (külön szakfeladaton) kezeljük. A költségvetésből és a költségvetési beszámolóból világosan kitűnik, hogy az adóköteles bevételeink fedezik az ehhez kapcsolódó kiadásainkat (beleértve a személyi juttatásokat, járulékokat, továbbá az adóköteles tevékenység szakfeladatára osztott központi irányítás kiadásait is), vagyis az adóköteles tevékenységünkhöz intézményfinanszírozás nem kapcsolódik. A közvetített szolgáltatásainkhoz természetesen szintén nem kapcsolódik önkormányzati támogatás. A fentiek ismeretében kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy intézményünkre nézve kötelező-e az arányosítás szabályait alkalmazni. Ha igen, a közvetített szolgáltatásokat hogyan kell szerepeltetni a levonási hányad meghatározásakor. Kérem, szíveskedjenek a levonási hányadot meghatározni egy konkrét példa alapján: – közvetített szolgáltatások bevételei nettó: 3 000 000 beszedett áfája:600 000 közvetített szolgáltatások kiadásai nettó: 3 000 000 befizetett áfája:600 000 – adóköteles tevékenységünk bevételei nettó: 8 300 000 beszedett áfája:2 169 000 Adóköteles tevékenységünk kiadásai nettó: 8 000 000 [főként személyi juttatások, járulékai, ezért a levonható áfa éves szinten (arányosítást nem alkalmaztuk) csak 87 000] befizetett áfája:2 169 000 – működésre átvett pénzeszközök:33 000 000 – intézményfinanszírozás: 56 000 000 – tárgyi adómentes bevételeink:14 000 000

Kérdés: Nem világos számomra, hogy a jelenlegi szabályok szerint (az állami támogatás miatti arányosítás okán) lehet-e tételes elkülönítést végezni a beszerzési áfára, és ennek mi a módja.

Kérdés: 2003-tól a múzeumi tevékenység is áfaköteles lett. Ezzel kapcsolatosan több kérdés vetődik fel. – Egyes napokon, illetve bizonyos kör számára ingyenesen látogatható a múzeum. Befolyásolja-e ez a levonási jogot? Mi a helyes eljárás, ha előre nem ismert, hogy hány fő lesz az adott kiállítás ingyenes látogatója? – Kell-e áfát fizetni a múzeum által elnyert pénzösszegre? – A kiállításokhoz kiállításvezetőt adunk azoknak, akik megvásárolják a belépőjegyet. Kell-e ez után áfát fizetni? – Ingyenesen adunk bizonyos kiadványokat. Áfás ez az átadás? – Tevékenységünk, a tulajdonunkban lévő anyag térítés nélkül kutatható. Keletkeztet-e ez az ingyenes tevékenység áfakötelezettséget, illetve módosítja-e a levonható adót? – 2002. évben ellenértéknek minősülő támogatást kaptunk, amiből 2002. év teljesítési időponttal beszerzéseket teljesítettünk, és a szolgáltatást is 2002-ben végeztük, azonban a számlák kifizetésére csak 2003-ban került sor. Milyen adómértéket kell alkalmazni?

Kérdés: Intézményünk dolgozói magánbeszélgetéseik után befizetik a telefonköltséget. Számlát kell-e kiállítanunk, és milyen áfatartalommal? Oktatási intézmény vagyunk, de van áfaköteles alaptevékenységünk is.

Kérdés: Önkormányzatunk két intézményt tart fenn, amelyeknek nincs önálló adószámuk. Csak az önkormányzat végez vegyesen adóköteles és tárgyi mentes tevékenységet. Az egyik intézmény kizárólag adóköteles, a másik kizárólag mentes tevékenységet végez. Jól gondoljuk-e, hogy az arányosításba csak a vegyes tevékenységet végző egység költségei és bevételei áfatartalmát kell bevonni?