Nyílt végű lízing áfája

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Tárgyi eszközt nyílt végű lízinggel szereztünk be. Mikor lehet levonni és visszaigényelni a tehergépkocsi áfáját? Helyesen járunk-e el, ha az áfát a tárgyi eszköz átvételekor visszaigényeljük?
Részlet a válaszából: […] ...végű lízing szerint a lízingelő adóalany nem biztos,hogy tulajdonjogot szerez a termék felett. Az Áfa-tv. eltérően kezeli a zárt ésa nyílt végű lízinget. Míg a zárt végű lízing termékértékesítésnek minősül,addig a nyílt végű lízing szolgáltatásnyújtás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Arányosítás

Kérdés: Költségvetési intézmény adóköteles és tárgyi adómentes oktatást egyaránt végez. Az oktatás lebonyolításához az egyik épületben termeket bérelünk. A bérbeadásról kapott számlán áfa is szerepel. Kérdésünk, hogy a szóban forgó számla adóösszegét levonhatjuk-e, ha a termekben adóköteles és tárgyi adómentes oktatás folyik?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 38. § (3) bekezdése értelmében az arányosításraakkor kerülhet sor, ha a beszerzés a tárgyi adómentes és az adókötelesbeszerzést egyaránt szolgálja. Ennek során fontos eldönteni, hogy az adóalanyhány szolgáltatást vett igénybe, illetve hány terméket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Bérbe adott területen végzett beruházás áfája

Kérdés: Önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési intézmény vagyunk. Bérleti szerződést kötöttünk egy gazdálkodó szervezettel. A bérleti szerződés értelmében a gazdálkodó szervezet 20 éves időtartamra bérel az intézményünktől egy, a kezelésünkben és üzemeltetésünkben lévő sportlétesítmény területéből egy meghatározott területet és ingatlant. A sportlétesítmény az önkormányzat tulajdonában van. A bérelt beépítetlen területen a bérlő beruházást, sportlétesítményt, parkolót épít, a meglévő, kezelésünkben lévő ingatlanon felújítást és bővítést végez. A területhasználatért a tulajdonos döntése alapján 20 évre a bérleti díj megegyezik a meglévő épületen végzett felújítás, valamint a parkolókiépítés kivitelezési költségével. Így a szerződés szerint bérleti díj fizetésére nem kerül sor. A beruházással megvalósított sportlétesítmény és parkoló, valamint a meglévő épület bővítésével kialakított felépítmény a bérlő tulajdonában marad. A beruházás és felújítás kivitelezési költségeiről a bérlő az üzembe helyezés után tájékoztatja intézményünket. A tájékoztatás alapján az egy évre eső bérleti díjat intézményünk kiszámlázza a bérlő részére, melyből a bérleti szerződés alapján a bérlő csak az áfa összegét köteles megfizetni. Helyes-e, ha az intézményünk áfabefizetési kötelezettsége intézményünk áfaelszámolási időszakának utolsó napja (minden év december 31. napja, havi bevalló az intézmény)? A bérleti szerződésben elszámolási időszakot nem állapítottunk meg. Mit kell tenni, ha 2005. évben nem fejeződött be a beruházás, akkor az áfa befizetése, bevallása mikor esedékes? Helyes-e, ha az alábbiak szerint számlázunk: SZJ: 62.62.10 Sportlétesítmény bérbeadása rendeltetésszerű használatra 15 százalék áfa (intézményünk 2005. 01. 01. napjától az ingatlan-bérbeadás tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választotta). Helyes-e, ha a számlán az adóalapot és az áfát is feltüntetjük, illetve ha ez így jó, a kibocsátott számla alapján helyes-e, ha csak az áfát fizeti meg a bérlő [Áfa-tv. 43. § (4) bekezdés rendelkezései vonatkoznak erre az esetre]?
Részlet a válaszából: […] ...Bérbeadásról lévén szó a költségvetési intézményszempontjából, ezért az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját azÁfa-tv. 16. § (14) bekezdése szerint kell meghatározni. Vagyis az adófizetésikötelezettség keletkezésének időpontja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Áfaelszámolás önálló és részben önálló intézmények esetén

Kérdés: Az önkormányzat adóalany, melyhez kapcsolódnak részben önálló intézmények (óvoda, iskola). Az intézmények vezetői munkáltatói jogokat gyakorolnak, intézményvezetői feladatokat látnak el. Önálló jogi személyek, a TÁH törzskönyvi nyilvántartásában részben önállóként, különálló törzskönyvi számmal szerepelnek, az APEH-nél a TÁH nyilvántartással egyezően a törzskönyvi számból képzett adószámmal vannak nyilvántartva. 2004-től az intézményeknek és az önkormányzatoknak is arányosítaniuk kell. Az arányosítást minden egyes adóalanynál külön képzett arányosítási képlettel számoljuk ki. A részben önálló intézményeknél a kiadás sokkal több, mint a bevétel (csak terembérleti díjai és étkezési bevételei vannak). A fennálló különbözetet az önkormányzat fedezi, de nem adja intézményfinanszírozásként ténylegesen oda, mint önálló intézménynek, hanem költségvetési számlájáról fedezi a hozzá tartozó intézmények kiadásait. A könyvelésben sem jelenik meg az egy-egy adóalanyhoz tartozó bevétel, hiszen a kapott költségvetési támogatások az önkormányzatnál szerepelnek, ugyanakkor az intézményeknél kerülnek felhasználásra. Hogyan lehet adóalanyonként elkülönítve kimutatni az arányosításhoz szükséges tételeket a könyvelés alapján, illetve milyen kimutatás készítésével lehet esetleg kiegészíteni, hogy az adóalanyonként megfelelő legyen? Lehet-e a részben önálló intézményt adózási szempontból összevonni az önkormányzattal, egyszerűsítve ezáltal az adókapcsolatokat, illetve ebben az esetben nem kellene-e szétbontani az amúgy egyben elvégzett gazdálkodást a bevallások elkészítése miatt?
Részlet a válaszából: […] ...is kitűnik, az óvoda, iskola jogilag önálló jogi személyek, önállóadóalanyok, csak gazdaságilag nem tekinthetők önállónak. Az áfaelszámolásszempontjából a jogi önállóságnak van döntő szerepe: jogilag ezen intézményekteljesen önálló jogalanyok, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Külföldi kiküldetés és külszolgálat adózási szabályai

Kérdés: Nem egyértelmű számunkra, hogy az Szja-tv. alkalmazásában a külföldi kiküldetésre és a külszolgálatra ugyanazon szabályokat kell-e alkalmaznunk, vagy ez a két fogalom eltérő. Kérdésünk az, hogy az igazolás nélkül elszámolható költségekre, valamint a külföldön történő tartózkodás tartamának számítására mely szabályokat kell alkalmaznunk.
Részlet a válaszából: […] ...a bevételszerző tevékenységgel. Csak olyan kiadás számolható el, amelyet a naptári évben fizettek ki. A költségek igazolására csak az Áfa-tv.-ben meghatározott számla, egyszerűsített számla, illetőleg számlát helyettesítő okmány felel meg, kivéve azt az esetet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.

Közműhálózat felújítási költségének áfája

Kérdés: A közcsatorna-hálózat az önkormányzat tulajdona. Bérleti díj ellenében üzemeltető működteti. A működési költségek az üzemeltetőt terhelik, a tulajdonos önkormányzat végzi a fejlesztő beruházásokat a saját költségén. Visszaigényelheti-e az önkormányzat a nevére szóló számlák alapján a fejlesztések áfáját? Ha az üzemeltető nem fizet bérleti díjat, akkor hogyan alakul a helyzet? Hogyan kell minősíteni az áfában, ha a bérelt hálózaton az üzemeltető végzi a beruházást?
Részlet a válaszából: […] ...során felé terhelt adót, mivel az ellenérték fejében nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódik. Az adólevonással azonban nem lehet élni az Áfa-tv. 33. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha az üzemeltető nem fizet bérleti díjat, vagy az csak jelképes összegű.Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
1
4
5