3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Villamosenergia-hálózat csatlakozási díja
Kérdés: Önkormányzatunk a korábbi években a településen új utcát alakított ki, ahol telkeket értékesített. Az új utcában az áramszolgáltatóval kötött hálózati csatlakozási szerződés alapján közcélú villamos hálózat került kiépítésre, amelyet az áramszolgáltató leszámlázott (2016-ban). Ez vagyoni értékű jogként lett nyilvántartásba véve. A szerződésben rögzítették, hogy amennyiben a beruházást követően rendszerfelhasználók jelentkeznek a beruházás során keletkezett fogyasztási helyre 5 éven belül, és villamosenergia-vételezésre vonatkozó szerződést kötnek, akkor az áramszolgáltató a díjmentességnek megfelelő mértékű visszatérítést az önkormányzatnak megfizeti. Mivel az új telektulajdonosok közül volt, aki rácsatlakozott a hálózatra 2018-ban, ezért az áramszolgáltató részéről visszafizetés történt, melyről áfás jóváíró számlát állított ki részünkre. A vagyoni értékű jogokhoz lett lekönyvelve a csatlakozási beruházás. Helyes ez? Illetve a visszatérítést hova, milyen rovatra kellene könyvelni (esetleg B411 egyéb bevételek, kiadások visszatérítései rovatra)? A számla áfarészét hova könyveljük (B406)?
2. cikk / 3 Vásárolt eszköz továbbértékesítése
Kérdés: Költségvetési szervünk kazánt vásárolt bruttó 1 300 000 Ft-ért, de nem a vagyonhasználatában lévő ingatlanába lesz beszerelve, hanem átszámlázza megállapodás alapján a kazán értékének 60%-át egy hónapon belül. Hogyan lehet helyesen elszámolni a költséget és a bevételt? Az áfát nem visszaigényelhetőként állítanánk be a beszerzéskor. Kell-e értékesítéskor áfásan továbbszámlázni? Kell-e tárgyi eszközként bevenni a nyilvántartásunkba, majd készletté minősíteni, és azután értékesíteni, vagy van egyszerűbb módja is? A beszerzési ár és az értékesítési ár között keletkező 520 000 Ft különbözetet hová kell helyesen könyvelni?
3. cikk / 3 Nullás számlaosztály
Kérdés: Kérem írjanak a nullás számlaosztály könyvelési szabályairól és tételeiről.