11 talált cikk a gépjármű , számla , adózás , áfa kifejezésre

Kérdés:

Önkormányzatunk általános szabályok szerint áfás, ingatlanértékesítésre vonatkozóan nem választottuk az adókötelessé tételt. 2021-ben vásároltuk meg az ingatlant egy kft.-től áfamentesen, külterület, kivett udvar megjelöléssel. 2022-ben reptér megvalósítása céljából az alábbi kifizetések keletkeztek: tervezési díj, légvezeték-kiváltás, rendezésiterv-módosítás, telekhatár rendezési díja. Ezt beruházásként nyilvántartjuk. A terület a földhivatali tulajdoni lapon "kivett udvar" megjelölésű, külterületi, és jelenleg nincs beépítve. A helyi építési szabályzatban ez a terület két besorolási övezethez tartozik. Az egyik fele mezőgazdasági terület (Má), azaz általános mezőgazdasági terület kategória. A másik fele beépítésre nem szánt különleges terület (Kb-Rt), repülőtér különleges övezet. A szabályzatunk az alábbiakat tartalmazza a két övezetre:
28. Mezőgazdasági terület (Mk, Má, Mát)
28. § (1) Az Mk jelű övezet az OTÉK szerinti kertes, a Má és a Mát jelű pedig az általános mezőgazdasági területi kategóriába tartozik.
(2) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak az országos településrendezési követelményeknél megengedőbb előírásokra vonatkozóan 2020. szeptember 5-én kelt, jóváhagyó véleménye alapján mezőgazdasági övezetben lévő, 3000 m² területi nagyságot elérő telken birtokközpont kialakítható, és szántó, gyep művelési ág, vagy művelésből kivett ingatlan-nyilvántartási besorolás esetén is elhelyezhető lakóépület, ha 2019. január 1-jén vagy azt megelőzően, igazolhatóan állt rajta lakóépület vagy tanyaépület.
31.7 Beépítésre nem szánt különleges terület (Kb-En, T, Ktf, Kid, Kv, Kb-Rt)
31. § (6) A Kb-Rt repülőtér különleges övezetben a rendeltetésszerű használatot biztosító építmények helyezhetők el.
A területet most jelen állapota szerint értékesíteni szeretné az önkormányzat. Nem tudjuk előre, hogy a leendő vevő esetlegesen reptér megvalósítása céljából, vagy akár csak mezőgazdasági területként kívánná-e a továbbiakban használni. Áfás vagy áfamentes lesz az értékesítésünk? Milyen esetben keletkeztet áfafizetési kötelezettséget vagy adott esetben mentességet az adott terület értékesítése?

Kérdés: Az önkormányzatunk meg kíván vásárolni egy, az ingatlan-nyilvántartásban az adásvételi szerződés megkötésének napján "kivett telephely" megjelölésű ingatlant, melynek tulajdonosa egy gazdálkodó szervezet. Az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkező adóalany, de az Áfa-tv. 88. §-a szerinti adókötelessé tétellel nem élt. Az érintett ingatlan külterületen fekszik, gazdasági ipar (GIP) besorolású, a beépíthetősége 40%-os. A fenti ingatlan adásvétele esetén az értékesítést terheli-e áfa, és ha igen, milyen módon, akkor ha az eladó élt, illetve nem élt az adókötelessé tétel lehetőségével?

Kérdés: Az önkormányzat (2-es adószámú) kivett közterületű besorolással rendelkező földterületet vásárolna egy vállalkozástól. Ebben az esetben a cég (2-es adószámú) fordított áfás számlát állíthat-e ki az önkormányzatnak a vásárlásról, vagy csak egyenes áfásat? Valamint ez a tevékenység jelen esetben áfásnak minősül-e egyáltalán? Az előzetes szerződésben foglaltak szerinti leírás idézése: "Eladó nyilatkozik, hogy az Áfa-tv. 88. §-ában említett választási jogával élt. Ennek megfelelően a vevő az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt fordítottáfa-bevallási és -fizetési szabályok szerint a fent meghatározott vételár áfaösszegét megfizeti. Erre tekintettel az eladó által kiállított számla összege az általános forgalmi adót nem tartalmazza; a vevő a jelen szerződés rendelkezései szerint a vételárat az eladónak, míg az általános forgalmi adó összegét az adóhatóság részére köteles megfizetni."

Kérdés: Társaságunk egy gépjármű-márkakereskedés, amely elsősorban új autókat értékesít, de a legtöbb esetben ehhez hozzátartozik a régi autó beszámítása is. Egyes esetekben előfordul, hogy olyan használt autót számítunk be, ahol a forgalomba helyezés régebbi, mint hat hónap, de az autó 6000 km-nél kevesebbet futott. Az esetek 90 százalékában nem áfaalanytól vagy áfamentesen számlázó vállalkozástól vesszük meg az autókat. Az értékesítések tekintetében évekkel ezelőtt bejelentettük az adóhatóságnál a különbözeti adózás alkalmazását. Két járművel kapcsolatban merült fel, hogy azok az Áfa-tv. 259. §-ának 25. pontja alapján új közlekedési eszköznek minősülnek, ezért az értékesítésükkor 27 százalék általános forgalmi adót kell felszámítani.
Az első személygépkocsit új autóként értékesítettük, a forgalomba helyezés is megtörtént. Öt hónap múlva adásvételi szerződéssel visszavásároltuk a magánszemély vevőtől az autót (anyagi nehézségek miatt meg kellett válnia a gépjárműtől), és eladtuk egy másik vevőnek, már használt autóként. Veszteségünk keletkezett rajta, mert az előző évben kapott rendszámot az autó (kilométeróra állása: 2540 km).
A második esetben egy áfaalany vállalkozástól vettük meg az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjára hivatkozással adómentesen számlázott járművet, és ezt követően értékesítettük a viszonteladóra vonatkozó szabályozás szerint (kilométeróra állása: 3000 km).
Mindkét gépjárművet belföldi vevőnek adtuk el. A fenti személygépkocsikkal kapcsolatban felmerülhet-e az új közlekedési eszközök értékesítésére vonatkozó szabályok alkalmazása, illetve helyesen jártunk-e el, amikor a különbözeti adózás alkalmazásával értékesítettük a személygépkocsikat?

Kérdés: Saját személygépjármű hivatali célú használatát (költségtérítését) az Szja-tv. részletesen és egyértelműen szabályozza. Engem azonban a saját tehergépjármű hivatali célú használatának költségtérítése érdekelne. Ebben az esetben a 15 Ft/km normaköltség nem jár, de ha a munkáltató megtéríti az üzemanyagköltséget kiküldetési rendelvénnyel a NAV-norma szerint, akkor az a munkáltató és a munkavállaló részéről hogyan viselkedik a költségtérítés adózása járulékfizetés szempontjából? Adóköteles jövedelemnek számít? A forgalmiba tehergépjármű van bejegyezve, és az Szja-tv. értelmében sem számít személygépkocsinak, mivel az össztömege meghaladja a 2500 kg-ot.

Kérdés: Egy hitelintézet lízingszerződés keretében nagyobb értékkel bíró eszközöket – általában gépjárműveket – ad pénzügyi lízingbe ügyfeleinek. Ezen szerződések lízingszerződések, amelyekben az érintett lízingbe vett eszközök kötelező vagyonbiztosítása minden esetben kikötésre kerül. A hitelintézet jelenlegi gyakorlata szerint a lízingbe vevő köti meg a biztosítási szerződést a biztosítóval, megfizeti a biztosítónak a biztosítási díjat, majd ezt igazolja a hitel-intézet mint lízingbe adó felé. A hitelintézet a lízingügyletekkel jelentős kockázatot vállal, amelyet szeretne a jövőben mérsékelni, így élve a lehetőséggel, hogy mint lízingbe adó kösse meg a biztosítási szerződést a biztosítóval, megfizetve a biztosítónak a biztosítási díjat, majd ezt továbbszámlázza a lízingbe vevőnek.
Az ügylet jellemzői az alábbiak:
– a biztosítási szerződés megkötése a hitelintézeten keresztül történik, de külön szerződésbe foglalják a biztosítási szolgáltatás nyújtását, külön meghatározzák a díjazást, a lízingdíjat tartalmazó számlán külön soron számlázzák a biztosítási szolgáltatás ellenértékét (biztosítási díjat), és
– lehetőséget biztosítanak ügyfeleiknek, hogy bármely biztosítóval megköthessék a biztosítási szerződést, és
– a szerződésben kikötésre kerül, hogy azon esetben, ha a biztosítási szerződést nem kötik meg, illetve a biztosítási díjat nem fizetik meg az ügyfelek, akkor a lízingszerződések a hitelintézet részéről felmondhatóvá válnak.
A vagyonbiztosítási szerződés a lízingügylethez az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a lízinghez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásként a lízingügylet adóalapjába tartozik, és így áfával növelten kell továbbszámlázni az ügyfeleknek, vagy a vagyonbiztosítás a lízingtől elkülönült, önálló szolgáltatásnak minősül, és az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének a) pontja alá tartozó adómentes ügyletként mint önállóan nyújtott közvetített szolgáltatást (Áfa-tv. 15. §) kell továbbszámlázni?

Kérdés: Költségvetési szervként vállalkozási tevékenységet nem folytatunk, áfa visszaigénylése, illetve fizetése arányosítással történik a gyermekétkeztetésre, valamint ingatlan- és gépjármű-bérbe­adásra vonatkozóan. A felújítási, karbantartási, üzemeltetési feladatainkat saját intézményeink részére, nem üzleti jelleggel végezzük, az áfát ráfordításként könyveljük. A beszállító vállalkozásokhoz milyen nyilatkozatot kell tenni a fordított adózásra vonatkozóan, azaz követelhető-e tőlünk az adó megfizetése fordított adózás alá eső termékek vásárlása, illetve szolgáltatások igénybevétele esetén, ha azokat közfeladatok ellátására és nem vállalkozási célra kívánjuk felhasználni?

Kérdés: Az önkormányzat elad a külterületeiből, amelyek árokként, illetve útként vannak nyilvántartva, kisebb területeket vízpótló rendszer fejlesztése érdekében. Ezt az ügyletet áfásan vagy áfamentesen számlázzuk tovább? A köz­területből magánszemély részére eladunk telek­kiegé­szí­tésként pár m2-es területet. Ebben az esetben áfásan vagy áfamentesen kell kiállítanunk a számlát?

Kérdés: Két önkormányzat között ingatlanértékesítés történik. Az ingatlan a tulajdoni lap szerint: művelési ág (kivett megnevezés). Az eladó az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) és k) pontja szerint az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. A vevő az általános szabályok szerint adózik. A kérdésem, hogy az eladó ebben az esetben kiállíthat-e az Áfa-tv. 142. §-a alapján fordított áfatartalmú számlát? Abban az esetben, ha kiállíthatja, akkor a vevőnek milyen kötelezettsége és jogosultsága keletkezik?

Kérdés: Hivatalunk egy társaságtól személygépkocsit bérelt. A bérbeadó úgy kötött szerződést, hogy egy üzemanyag-értékesítőtől előzőleg kért, a személygépkocsihoz rendelt üzemanyagkártyát is a rendelkezésünkre bocsátott. Az üzemanyagkártya nélkül a bérleti szerződést nem kötötte volna meg. A szerződés szerint nem kötelességünk használni a kártyát a bérleti jogviszony alatt, ez számunkra csak egy lehetőség. Külföldön (Olaszországban) igénybe vettük a kártyát, az üzemanyagra felszámították az olasz áfát, majd a bérbeadó erre az összegre a magyar áfát is felszámította, mint közvetített ügyletre. Szerintünk ez "kettős adóztatás". A szerződés szerint a bérleti díj nem tartalmazza a gépjármű üzemanyagköltségét, hanem a bérbeadó jogosult a bérbevevő részére biztosított üzemanyagkártyával lebonyolított üzemanyag-vásárlások felár nélküli továbbszámlázására. Véleményünk szerint a szerződés fentebb említett pontja alapján az alapügylet (bérleti jogviszony) ellenértéke nem tartalmazza az üzemanyagot, így a külföldi üzemanyag áthárítása nem belföldi teljesítési ügyletnek minősül.