11 talált cikk a jogosultság , jogcím , áfa kifejezésre

Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?

Kérdés: Intézményünk gazdálkodási formáját tekintve központi költségvetési szerv. Alapításkor az adóhivatalhoz az "Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat" státusszal került bejelentésre. Az intézmény adószáma az alapítástól nem változott, és az áfaalanyiságot jelölő kód 1-es. Az alapító okirat szerint az intézmény közfeladatot lát, amely közfeladatot külön kormányrendelet határoz meg, amely közfeladat szintén az alapító okirat szerint 7220 Társadalomtudományi, Humán Kutatás, Fejlesztés. Intézményünk ez évi bevétele idáig a költségvetésből származott. Most azonban lehetőség nyílt arra, hogy egy alapítványtól juttatást kapjunk együttműködési megállapodás keretében, kizárólag olyan feladat ellátására, amely az alapító okiratban meghatározott közfeladat lenne. Az alapítvány is kizárólag ilyen feladatok ellátásának céljával jött létre. A rendelkezésünkre bocsátható összegről azonban számlát kell kiállítanunk. Az adóhivatal honlapján az alábbi tájékoztatás található:
"Az eddigi szabályozás értelmében nem minősült adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet, ha gazdasági tevékenységéből származó bevétele jelentéktelen volt (4 millió forint alatt). Az új Áfa-tv. eltörli ezt a korlátot, így a 4 millió forintot el nem érő gazdasági tevékenysége után is adóalanynak minősül a közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet, azonban lehetősége van az alanyi adómentesség választására. Jogutódlás tekintetében az általános szabályok vonatkoznak rá."
Értelmezésünk szerint a fent leírtak alapján a közhatalom gyakorlására jogosult szervezet, közhatalmi tevékenysége tekintetében nem minősül adóalanynak. Ezt figyelembe véve az adóhivatalhoz bejelentett közhatalmi jellegre tekintettel kiállíthatjuk-e a számlát áfakörön kívüli státusszal? Amennyiben erre nincs lehetőség, milyen megoldást tudnának javasolni? A tájékoztató értelmében, amennyiben a munkavállalók részére kerülne továbbszámlázásra a telefondíj, az adóhivatalhoz be kell az intézménynek jelentkeznie áfaalanynak, és mivel az ebből származó bevétel biztosan nem éri el a nyolcmillió forintot, kérheti az alanyi mentességet?

Kérdés: Egy nonprofit kft. sportcsarnokot üzemeltet. A nem lakóingatlanok bérbeadására áfakötelezettséget választott. Az alábbi hasznosítási esetek fordulnak elő:
1. Magánemberek részére sportolás céljára sportpályát, termet adnak ki (például baráti társaság kibérli futballozni a sportcsarnok nagytermét). Ez bérbeadás és/vagy sportolási szolgáltatás?
2. Jóga-, torna- vagy táncoktató kibérli a sportcsarnok egyik kistermét, ahol magánembereknek tart foglalkozásokat, akik ezért díjat fizetnek az oktatónak.
3. Az iskolák és/vagy az óvodák fenntartói kibérlik a sportcsarnok egyik termét az iskolák, óvodák számára, tornaórák tartása érdekében.
4. Helyi sportegyesület egyik szakosztálya (például kosárlabda) számára kibérli a sportcsarnok egyik termét edzések megtartására.
5. Helyi sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség kibérli a sportcsarnokot versenyek, mérkőzések megtartására, ahol nézők is lesznek, és a nézők a szervezőknek fizetnek belépőt. Jegyértékesítés történik a bérlő, használó részéről.
6. Helyi sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség kibérli a sportcsarnokot versenyek, mérkőzések megtartására, ahol nézők is lesznek, és a nézők a sportcsarnok üzemeltetőjének fizetnek belépőt. Jegyértékesítés történik sportcsarnok üzemeltetője részéről.
7. A sportcsarnokot kibérlik koncert, táncverseny, szalagavató megtartása, előadás, egyéb, például vállalati rendezvény céljára.
Az 1-6. pont alá tartozó eseteknél a sportolók részére jellemzően öltözőhasználatot, zuhanyozási lehetőséget és sporteszközöket is biztosít a sportcsarnok. A használat szólhat néhány órára, vagy heti több alkalomra, illetve 1-2 hétre is, például edzőtábort tart a sportegyesület, illetve kiterjedhet a teljes sportcsarnokra vagy annak egy pályájára, termére. A sportcsarnok üzemeltetését a nonprofit kft. saját alkalmazottaival látja el (karbantartás, takarítás stb.).
A vázolt tényállással kapcsolatban felmerült kérdések:
- Hogyan kell értelmezni Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontjában foglalt szabályokat?
- A fenti esetek közül melyik szolgáltatás minősül bérbeadásnak és melyik sportolási szolgáltatásnyújtásnak?
- Milyen tartalmú szerződést kell kötni az egyes jogcímen használókkal annak érdekében, hogy az áfaminősítés egyértelmű legyen?

Kérdés: A nyugdíjasházi lakás bérlője és a bérbe adó önkormányzat határozatlan időre lakásbérleti szerződést köt, melynek egyik pontja rendelkezik a szerződés megkötését megelőzően fizetendő bekerülési térítési díjról/bérleti jogdíjról. A szerződésben a nyugdíjasházi lakás bérlője által fizetendő ellenértéket két részre bontva határozták meg, és mindkét jogcímen (a nyugdíjasházi lakásba való bekerülésért térítésként/bérleti jogként, illetve a lakáshasználati jog gyakorlásáért) fizetendő díjat a bérlő ugyanazon szereplő, a bérbe adó önkormányzat részére teljesíti. A bérbevevő tehát pusztán azért köteles megfizetni a bekerülési térítési díjat/bérleti jog díját, hogy egyáltalán megkezdhesse a jog gyakorlását, a továbbiakban pedig, a használat folyamán a használat ellenértékét, a bérleti díjat kell folyamatosan fizetnie. A folyamatos használat ellenértékét, vagyis a bérleti díjakat a használathoz igazodóan, a szerződés indulásakor kifizetett bekerülési térítési díjon/bérleti jog díján felül kell megfizetni. A bérlő a nyugdíjasházban levő önkormányzati lakást albérletbe nem adhatja, csak lakás céljára használhatja, a bérleti jog gyakorlása személyhez kötött, és amennyiben a bérleti szerződést a bérlő felmondja, másik lakás bérletére vagy pénzbeli térítésre jogosult, amely a bekerülés térítéseként fizetett összeg meghatározott része. Mindezek alapján a nyugdíjasház bérleti joga nem forgalomképes. Álláspontunk szerint, amennyiben gazdasági értelemben egy jog átengedésére kerül sor, vagy bármely jogosultságot megszereznek, és az ellenérték fejében történik, az szolgáltatásnyújtásként áfaköteles tranzakciónak minősül az Áfa-tv. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében. [Az Áfa-tv. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében szolgáltatásnyújtásnak minősül a vagyoni értékű jogok időleges vagy végleges átengedése.]
Az önkormányzat két különálló szolgáltatásként kezeli a vagyoni értékű jog átruházását (melynek ellenértéke a bekerülési térítési díj), vagyis azt, hogy a bérlő megszerzi a bérbeadótól a bérlői státuszt, valamint azt, hogy a bérbeadó vele bérleti jogviszonyt létesít. Az önkormányzat ennek megfelelően a bekerülési térítési díjról áfa felszámításával állítja ki a számlát, míg a lakóingatlanok bérleti díját, figyelemmel arra, hogy a bérbeadásra az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján nem választott adókötelezettséget, adómentesen számlázza. Helyes-e ez az álláspont, azaz valóban két különálló szolgáltatásról van szó?

Kérdés: Az egyetemek több jogcímen is kérnek a hallgatóktól térítési díjakat, pl. külön eljárási díj, indexmegnyitási díj, tantárgyfelvételi díj, idegen nyelven kiállított diploma. Kell-e ezekről számlát kiállítani, ha igen, milyen áfakulccsal?

Kérdés: Önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában lévő kft. havi áfabevallásra kötelezett. A kft. áfabevallásában nem adta meg a visszaigénylés jogcímkódját, így a következő adómegállapítási időszakra átvihető követelése keletkezett. Az adott időszak vonatkozásában a kft. néhány hónappal később önellenőrzést kénytelen végrehajtani, amely során az általa fizetendő áfa összege növekszik. A tárgyidőszakban megállapított fizetendő adó együttes összegének és a levonható adónak helyesbített különbözete még így is negatív, a visszaigénylésre jogosító összeg értékhatár feletti. Ilyen esetben a kft. vizsgálhatja-e az önellenőrzés időpontjában a visszaigénylési jogosultságát, vagy következő időszakra átvihető követelésként kell kezelnie az önellenőrzés eredményeként megváltozott negatív különbözetet?

Kérdés: Önkormányzatunknál önálló intézményként működik az ÁMK. Az óvodai és iskolai kedvezményes étkeztetésben részesülők után járó támogatást intézményfinanszírozásként adjuk át az ÁMK részére. Kérdésem, hogy az ÁMK-nál hogyan jelenik meg a könyvelésben az étkeztetési támogatás? Kell-e a támogatást könyvelni az 583224-es számlán, és ha igen, azt milyen módon?

Kérdés: Tudomásunk szerint az Áfa-tv. 2008. január 1-jével hatályon kívül helyezte azt a korábbi szabályozást, mely lehetővé tette, hogy méltányossági alapon visszakérjük egyes speciális esetekben az áfát. Van-e lehetőség arra, hogy a 2008. január 1-jét megelőző beszerzéseink esetében éljünk ezzel a lehetőséggel?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant adott el egy társaság részére. A szerződés szerint a társaság egy összeget fizetett az ingatlan átvételekor, majd a vételár maradék részét a társaság által építendő mélygarázsból, az önkormányzat részére parkolóhely átadásával volt köteles teljesíteni. Az ingatlannal kapcsolatos tulajdonjogunkat fenntartottuk a parkolóhelyek átadásáig. Azonban a társaság a mélygarázs megépítésére nem kapott engedélyt, így a kötelezettségét pénzben szeretné teljesíteni, amibe mi beleegyeztünk. Időközben a társaság az ingatlant parkolóként hasznosította. Áfa szempontjából mi a helyes eljárás?

Kérdés: Önkormányzatunk 2006. december 1-jéig közhatalmi besorolású volt. 2006 májusában értékesítettünk egy ingatlant, melynek megnevezése "művelési ág alól kivett beépített terület", amelyen lakóingatlan áll. A lakóingatlant az állam (mint akkori tulajdonos) engedélyével építették. 1969-ben földhasználati jogot jegyeztek be rá a mostani vásárló javára – az 1965. évi árrész utáni ún. "C" akció keretében az ártéren lévő telep felszámolása keretében. 1992-ben átszállással lett önkormányzatunk tulajdona a terület, melyen már állt a lakóingatlan. A lakás tulajdonosa most megvásárolta a hozzá tartozó területet. A szerződésben részletfizetési kedvezményben állapodtak meg a felek a következőképpen. Az első vételárrészt követően a vevő 60 hónapon át, minden hó 15. napjáig 5000 Ft-ot fizet. Az eladó önkormányzatunk a vételár maradéktalan kiegyenlítéséig tulajdonjog-fenntartással él. A szerződés áfatartalomról nem tesz említést. 2006 decemberében önkormányzatunk egy másik ingatlan értékesítése kapcsán 4 000 000 Ft-ot meghaladó adóköteles bevételhez jutott. Ezért be kellett lépnie az áfakörbe. Kérdéseink a következők: - Jól értelmezzük-e hogy a lakóingatlanhoz tartozó ingatlan értékesítése tárgyi adómentes? - Első értékesítésnek számít-e a jelen ügylet? - A teljesítés napja a teljes kiegyenlítés, illetve a tulajdonjog-fenntartás dátuma-e (2011. 05. 15.)? - Csak addig kell-e számlát kiállítani a törlesztőrészletekről, amíg az önkormányzat áfaalany? - Tárgyi adómentes-e ez az értékesítés, vagy ha nem, hogyan kezelhető a szerződés?