9 talált cikk a költségvetési szerv , önkormányzat , étkeztetés , rendelkezés , áfa kifejezésre

Kérdés: Polgármesteri hivatal vagyunk, és mi könyveljük a nemzetiségi önkormányzatot is. Negyed--éves áfabevallók vagyunk, és a gyermek-étkeztetés miatt jellemzően több a levonható áfánk, mint a fizetendő. Vonatkozik-e ránk és a nemzetiségi önkormányzatra az éves bevallási kötelezettség? Lehet-e gyakorított bevallást kérni?

Kérdés: Az önkormányzat által, a Start közmunkaprogram keretében foglalkoztatott dolgozók által előállított terményekkel kapcsolatos alábbi gazdasági események könyvelését kérnénk levezetni:
1. Önkormányzatnál:
Az önköltségszabályzatban foglaltak alapján megállapításra kerül a közfoglalkoztatottak által előállított élelmiszer-nyersanyag önköltsége, amely alapján:
1.3. Készletre vétel könyvelése az önkormányzatnál.
1.4. Felhasználás könyvelése:
- saját célra történő felhasználás esetén (szociális rászorultság alapján természetbeni juttatásként),
- térítésmentes átadás az önkormányzati költségvetési szervnek (intézménynek), amely az önkormányzat konyháját üzemeltetve látja el a közétkeztetéssel kapcsolatos feladatokat. (Az önkormányzat áfaalany, de az előállítással kapcsolatban felmerült kiadások áfáját nem vonta le.),
- feleslegessé vált készlet értékesítése külső szerv, illetve magánszemély részére.
2. Intézménynél:
2.1. Önkormányzattól kapott élelmiszer-nyersanyag térítésmentes átvételének könyvelése.
2.2. Felhasználás könyvelése:
- intézmény által üzemeltetett konyhán történő felhasználás.
A könyvelési tételeket szíveskedjenek a költségvetési számvitel szerint (rovatok), pénzügyi számvitel szerint és az előirányzat könyvelése szerint is levezetni.

Kérdés: A Költségvetési Levelek 187. számában a 3552. kérdésre adott válasszal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni:
Önkormányzatunk a Start munkaprogram keretében megvalósuló Téli és egyéb közfoglalkoztatás (Előkészítő konyha), Mezőgazdaság I., Mezőgazdaság II. mintaprogramjának támogatására sikeresen pályázott. Önkormányzatunk vállalkozási tevékenységet nem végez. Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése felsorolja a közhatalmi tevékenységeket, az Áfa-tv. 2. sz. melléklete pedig azokat a szolgáltatásokat, amelyeket kizár a törvény a közhatalmi tevékenysége köréből. Ezek szerint, ha az általunk előállított terméket/terményeket másik intézménynek vagy nem saját konyhának értékesítjük, akkor az a fentiek alapján vállalkozási tevékenységnek fog minősülni?

Kérdés: Hogyan történik a Start munkaprogram keretében, a saját előállítású mezőgazdasági növénytermesztésnek, a megtermelt termények készletre vételének számviteli elszámolása?

Kérdés: Az önkormányzat a gimnázium kezeléséből a közszolgáltató intézmény kezelésébe adta az 1400 adagos konyháját alaptevékenységként (más alaptevékenységünk strand, temető, sportpálya-üzemeltetés, takarítás, zöldterület-kezelés stb.). A konyha ellátja az általános iskola, a gimnázium, a kollégium, az óvoda és a szociális otthon étkeztetését. Eddigi információnk szerint az 562912. óvodai, 562913. iskolai, 562914. kollégiumi étkeztetés szakfeladatokat a szolgáltatást igénybe vevő intézményeknek kell használni (ők szedik be a térítési díjat, és számolják el az önkormányzattal a rezsiköltséget). Mi mint a konyha üzemeltetője egy összegben számlázzuk az intézmények felé a nyersanyag, a rezsi és az áfa összegét. Helyesen használjuk-e az 562920. Egyéb vendéglátás szakfeladatot, melyen az oktatási intézmények, óvoda, szociális otthon, és ezen intézmények dolgozói étkezését számoljuk el, a saját dolgozóink étkeztetéséhez pedig az 562917. Munkahelyi étkeztetés szakfeladatot használjuk? Ha mi csak az egyéb vendéglátás és a munkahelyi étkeztetés szakfeladatokat használjuk, kell-e 6-os számlaosztályt vezetni? Az 56/2011. NGM rendelet 3. sz. mellékletének 2.1.2. pontja alapján kell-e intézményünk alapító okiratában feltüntetni az iskolák által használt szakfeladatokat akkor is, ha mi nem számolunk el rajta kiadást, bevételt?

Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban is olvastam az áfa arányosításáról. Számomra mégsem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Ha pl. egy általános iskolát, színházat veszek alapul, ami elsősorban állami támogatásból működik, a bér jellegű kiadások és a hozzá kapcsoló járulékok összegét figyelembe kell-e venni a nevezőben? Úgy gondolom, hogy a nevezőben csak a termékbeszerzésre fordított támogatást kell figyelembe venni, mivel az Áfa-tv. 38. §-a a termékbeszerzéshez kapcsolódó támogatást vonja be az arányosításba. A működés során felmerült személyi kiadásokat és járulékaikat nem kell az arányosításnál figyelembe venni, mivel az klf. adó formájában visszafolyik az államháztartás kasszájába. Ha figyelembe vesszük, nemcsak szja-t, tb-t, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot fizetünk utánuk, hanem áfát is. Kérem, hogy a fentiekben kifejtett eszmefuttatásomat véleményezni szíveskedjenek, illetve kérem válaszukat, hogy az áfabevallás elkészítésénél figyelembe tudjam venni.

Kérdés: A jogszabályon alapuló ingyenes étkeztetés után kell-e áfát fizetni, illetve befolyásolja-e a levonási jogot?

Kérdés: Mint költségvetési szerv, többféle támogatást kapunk a központi költségvetésből. Szeretnénk tisztán látni: mitől függ az, hogy kell-e utána áfát fizetni, és az abból finanszírozott beszerzések utáni mikor illet meg az áfalevonási jog?

Kérdés: Költségvetési szerv jogszabály alapján ingyenesen is étkeztet. Az étkeztetéshez kapcsolódó áfa teljes összegben, vagy csak az arányosítás szabályai szerint vonható le? Kell-e áfát fizetni? Ugyanez a költségvetési szerv saját döntése alapján saját üdülőjében dolgozóit ingyenesen, nyugdíjasait a külső igénybevevők térítési díjának 50%-áért üdülteti. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, és mi az alapja? Van-e lehetőség, és milyen arányban adólevonásra?