16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Fordított áfa visszaigénylése
Kérdés: Az önkormányzat és intézményei csak abban az esetben vannak (egyenes) áfa-visszaigénylő pozícióban, ha az adott konkrét tevékenységhez (pl. rendezvényszervezés, gyermek- és szociális étkeztetés, közműbérleti díj) bevétel is társul. Ez az általános szabály hogyan érvényesül a fordított áfa esetében? A bevétel és a ki-adás egyenlegének vizsgálata szükséges-e az adott bevallási időszakon belül? Önkormányzatunk pályázott munkásszállás-építésre. A költségvetést a pályázatíró cég nettóban készítette el, mert az ügylet fordított áfás. Az építtetést az önkormányzat végzi, és ha elkészült, az intézmény áfás bérleti díjat fog beszedni. A fordítottáfa-fizetési kötelezettség alapesetben az önkormányzatot terheli. Vissza tudjuk-e azonnal, egy bevalláson (pénzmozgás nélkül) igényelni a fordított áfát, ha igen, milyen arányban, hiszen a beruházás időszakában még nem lesz a tevékenységből bevételünk?
2. cikk / 16 Ingatlanértékesítés teljesítési időpontja
Kérdés: Társaságunk egy ingatlant értékesített, amely a tulajdoni lapon mint kivett gazdasági épület, udvar szerepel. Az adásvételi szerződésben foglaltak szerint az ingatlan birtokbaadására, átruházására a vevővel történt megállapodás alapján 2019. július 1-jéig kerül sor. A birtokba bocsátásig a társaságunk, azt követően a vevő viseli az ingatlan terheit, kárveszélyt, illetve "húzza" annak hasznait. A vevő a birtokbavétellel egyidejűleg fizeti meg a vételárat. A vevő magánszemély.
Kérdéseim a fenti ügylettel kapcsolatban:
– Mit kell az ingatlanértékesítés időpontjának tekinteni?
– Befolyásolja-e a teljesítés időpontját, és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, hogy a szerződés megkötésére 2018. szeptember 17-én került sor?
– Az Áfa-tv. szabályai szerint az értékesítés fordított vagy egyenes adózás alá tartozik, vagy tárgyi adómentes ügyletként kell kezelni?
– Hogyan kell kezelni az ellenértéket, ha a vételár kapcsán nem határoztuk meg az adásvételi szerződésben (és egyéb megállapodásban sem), hogy az tartalmazza-e az áfát?
Kérdéseim a fenti ügylettel kapcsolatban:
– Mit kell az ingatlanértékesítés időpontjának tekinteni?
– Befolyásolja-e a teljesítés időpontját, és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, hogy a szerződés megkötésére 2018. szeptember 17-én került sor?
– Az Áfa-tv. szabályai szerint az értékesítés fordított vagy egyenes adózás alá tartozik, vagy tárgyi adómentes ügyletként kell kezelni?
– Hogyan kell kezelni az ellenértéket, ha a vételár kapcsán nem határoztuk meg az adásvételi szerződésben (és egyéb megállapodásban sem), hogy az tartalmazza-e az áfát?
3. cikk / 16 Áfa-tv. 87. §-a b) pontjának értelmezése személygépkocsi értékesítése esetén
Kérdés: 2015. évben egy, az önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában álló társaság személygépkocsit vásárolt nyílt végű pénzügyi lízinggel. Az előlegszámlának és a havi számláknak az áfáját a társaság levonásba helyezte. A futamidő vége előtt végtörlesztésre került sor, és az eddigi "bérlő", vagyis a társaság tulajdonába került a személygépkocsi, a lízingcég az általános forgalmi adóval növelt ellenértékről a számlát ki is állította. A társaság most értékesíteni szeretné a személygépkocsit. A termék értékéhez mérten csekély összegű maradványértéken megvásárolt személygépkocsi értékesítése adómentes ügyletnek tekinthető-e az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjában foglalt szabály alapján, figyelemmel arra, hogy a termék beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó az Áfa-tv. 124-125. §-ai szerint valóban nem levonható, vagy a személygépkocsi nyílt végű lízingjét terhelő áfa levonásának lehetősége kizárja a 87. § b) pontjának alkalmazását?
4. cikk / 16 Bérbeadás áfája
Kérdés: Egy helyiségre bérleti szerződést kötöttünk az intézet területén üzemelő büfével. A szerződés 130 000 Ft bérleti díjat, 50 000 Ft rezsiátalánydíjat és 30 000 Ft parkolási díjat tartalmaz. A kiállított számlában kell áfát feltüntetni?
5. cikk / 16 Ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkező építmény áfája
Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő kft.-je (továbbiakban: kft.) ingatlanok adásvételével és bérbeadásával foglalkozik. A kft. megalakulásakor az általános szabályok szerinti adózást választotta, és ingatlanértékesítési, illetve bérbeadási tevékenységével kapcsolatosan nem választott adófizetési kötelezettséget az Áfa-tv. 88. §-a alapján.
A kft. részt kíván venni egy felszámolás alatt lévő cég (továbbiakban: adós) tulajdonában lévő épület (jövőbeni társasház) értékesítésére kiírt pályázati eljárásban. Az adós szintén az általános szabályok szerint adózó adóalany, aki nem élt az Áfa-tv. 88. §-a szerinti választási jogával.
A társasházban a külön tulajdonba kerülő ingatlan (lakás, tároló, garázs, üzlethelyiségek) és a később közös tulajdonba kerülő helyiségek (pl. folyosó, lépcsőház), azaz az egész épület vonatkozásában ideiglenes használatbavételi engedély kiadására került sor, mely 2009 végén jogerőre emelkedett. Adós építőipari vállalkozás volt, amely főtevékenysége szerint ingatlanok adásvételével foglalkozott, azaz a tulajdonában lévő ingatlan nem minősül az Áfa-tv. 259. §-ának 21. pontja szerinti tárgyi eszköznek. Kérdés, hogy a fentiek szerinti ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan után felmerül-e áfafizetési kötelezettség, vagy tekintettel arra, hogy az ingatlan 2 évnél régebben jogerőre emelkedett ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkezik, annak értékesítése adómentes lesz? Amennyiben az adott ügylet kapcsán adófizetési kötelezettség merül fel, azt az egyenes vagy a fordított adózás szabályai szerint kell megfizetni?
A kft. részt kíván venni egy felszámolás alatt lévő cég (továbbiakban: adós) tulajdonában lévő épület (jövőbeni társasház) értékesítésére kiírt pályázati eljárásban. Az adós szintén az általános szabályok szerint adózó adóalany, aki nem élt az Áfa-tv. 88. §-a szerinti választási jogával.
A társasházban a külön tulajdonba kerülő ingatlan (lakás, tároló, garázs, üzlethelyiségek) és a később közös tulajdonba kerülő helyiségek (pl. folyosó, lépcsőház), azaz az egész épület vonatkozásában ideiglenes használatbavételi engedély kiadására került sor, mely 2009 végén jogerőre emelkedett. Adós építőipari vállalkozás volt, amely főtevékenysége szerint ingatlanok adásvételével foglalkozott, azaz a tulajdonában lévő ingatlan nem minősül az Áfa-tv. 259. §-ának 21. pontja szerinti tárgyi eszköznek. Kérdés, hogy a fentiek szerinti ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan után felmerül-e áfafizetési kötelezettség, vagy tekintettel arra, hogy az ingatlan 2 évnél régebben jogerőre emelkedett ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkezik, annak értékesítése adómentes lesz? Amennyiben az adott ügylet kapcsán adófizetési kötelezettség merül fel, azt az egyenes vagy a fordított adózás szabályai szerint kell megfizetni?
6. cikk / 16 Lízingelt ingatlan építményadója
Kérdés: Intézményünk egy banktól zárt végű pénzügyi lízing keretében ingatlant vásárolt. Az ingatlant terhelő adók összegét a tulajdonos lízingbe adó átterhelte a lízingbe vevőre, azaz ránk. Jogosan járt-e el a bank, ha az ingatlanhoz kapcsolódó építményadóra is felszámította az áfát?
7. cikk / 16 Kollégiumi szobák hasznosítása
Kérdés: Közoktatási intézményként üzemeltetünk középiskolai kollégiumot. Üzemeltetési engedélyünk a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet alapján lett kiadva nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásra. A kollégium kapacitáskihasználására kollégiumi szobáinkat hétvégén és tanítási szünetekben önköltségi áron kiadjuk, valamint vendégszobát tartunk fenn esetleges vendégeink részére, illetve tanáraink átmeneti elszállásolása céljából, melyet szintén önköltségi áron, kapacitáskihasználással adunk ki. Szeretnénk tudni, hogy a 2009. 07. 09-én hatályba lépett általános forgalmi adóról szóló törvénymódosítás alapján fenti szolgáltatásunk kereskedelmi szálláshelynek minősül-e, vagyis hány százalékos kulcs alá tartozik?
8. cikk / 16 Önkormányzati sportcsarnok- és iskolaberuházás áfája
Kérdés: 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. sportcsarnokot épít, és iskolabővítő beruházást végez. A beruházás üzembe helyezés után a kft. tulajdonában marad, az önkormányzat feladatai ellátásához – nem kizárólagos bérlőként – bérelni fogja az ingatlant. Kérdésünk, hogy az önkormányzat jogosult-e a bérleti díj áfájának visszaigénylésére? Véleményünk szerint, ha az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választja, akkor a bérleti díj áfatartalma visszaigényelhető.
9. cikk / 16 Önkormányzati közműátadás áfája II.
Kérdés: Önkormányzatunk közművet ad át üzemeltetésre egy általa alapított kft.-nek. Az önkormányzat a kft.-től bérleti díjat szed, amelyet áfa nélkül számláz, tekintve, hogy a közmű ingatlannak minősül, és az önkormányzat az ingatlan-bérbeadás tekintetében nem jelentkezett be áfás adózásra. Helyes-e, hogy adómentes számlát állítunk ki? (Nem vagyunk alanyi mentesek.)
10. cikk / 16 Ingatlanértékesítés áfája
Kérdés: Polgármesteri hivatalunk az Áfa-tv. értelmében áfaalany, havi bevallásra kötelezett, az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ingatlan-bérbeadási tevékenységünkre áfakötelezettséget választottunk. Az ingatlanértékesítési tevékenységünkre ez idáig nem éltünk a választási jogunkkal, tehát az Áfa-tv. 86. §-ában foglaltak szerint fogunk eljárni. Városunkban az ipari park területéből már az előző években értékesítettünk (20%-os áfával), és a további területeket is szeretnénk értékesíteni munkahelyteremtő vállalkozások részére. Az idén közműberuházást tervezünk megvalósítani a park területén. Az ipari park területe a Városi Önkormányzat által elfogadott Rendezési Tervben beépítésre szánt terület és az ipari övezet előírásai szerint beépíthető. Figyelembe véve továbbá az 1997. évi LXXVIII tv. 2. § 6. pontjában foglaltakat, véleményünk szerint az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés k) pontja alapján az ipari parkot továbbra is adókötelesen kell értékesítenünk. Első kérdésünk az lenne, hogy a közműberuházás áfáját visszaigényelhetjük-e, ha igen mikor, milyen mértékben, gondolva arra, hogy a beruházás valószínűleg jóval magasabb költséggel jár, mint az értékesítésből származó adóköteles bevételünk? Továbbá kérdéses az is, hogy az értékesítés mikor valósul meg? Lehet, hogy csak néhány év múlva sikerül részben vagy egészében eladni az ipari park területét? Második kérdésünk: mi lenne a helyzet a fenti esetben, ha hivatalunk az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ingatlanértékesítési tevékenységére is választaná az adókötelezettséget? Ismereteink szerint még 2008. március 31-ig megtehetnénk. 2008. évben hivatalunknál nem történt ingatlanértékesítés. Harmadik kérdésünk: az ingatlanértékesítéseknél mely esetekben kell fordított adózással kiállítani a számlát?