Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Egy általánosforgalmiadó-alany önkormányzat LEADER támogatásból ipari üzemet építtet, melyet elkészülte után bérbeadással kíván hasznosítani. A bérbe adni kívánt termelőegység műszaki tartalmában épület (ingatlan) és a termeléshez szükséges felszerelt gépsor szerepel.
1. Az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében nem választotta az áfakötelezettséget, ez esetben meg kell-e bontania a létrehozás során ki­fizetett áfát levonható és nem levonható részre? Ha igen, milyen vetítési alapon?
2. Amennyiben az önkormányzat adókötelessé teszi a lakóingatlan-bérbeadáson kívüli (egyéb), főszabály szerint adómentes ingatlan-bérbeadási tevékenységét, akkor ezt csak 2016. január 1-jével teheti meg, avagy amennyiben 2015-ben még nem végzett ilyen tevékenységet, akkor akár az első beruházási számla vagy az első bérletidíj-számla teljesítését megelőzően is megteheti?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint önkormányzatuknál az ingatlan-bérbeadás áfamentes. A gépek és a lealapozott gépek bérbeadása a törvény erejénél fogva áfaköteles. Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az adóalapba beletartoznak a felmerült járulékos költségek. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Lakás-bérbeadási céllal felújított önkormányzati ingatlan

Kérdés: Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő ingatlant a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 3. §-a (1) bekezdésének 19. bd) alpontjának megfelelően 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társasága részére vagyonkezelésbe adná annak érdekében, hogy a társaság az ingatlan teljes körű felújítását követően az ott kialakításra kerülő lakásokat bérbeadás útján hasznosítsa. A felújításhoz szükséges fedezet egy részét a 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő támogatásként adná az önkormányzat. A másik megoldási lehetőség, hogy az önkormányzat saját hatáskörben a teljes fedezet biztosításával valósítaná meg az építési beruházást, és azt követően adná vagyonkezelésbe a lakásokat magában foglaló ingatlant. A fenti konstrukciókkal kapcsolatban az alábbi adójogi kérdések merültek fel:
1. Az Mhötv. 109. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzat rendeletében foglaltak alapján a vagyonkezelésbe adás történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen. A vagyonkezelői jog ingyenes alapítása esetében keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
2. Az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdése alapján a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Amennyiben a vagyonkezelői jogot visszterhesen alapítják a felek, és annak ellenértékét az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdésén túli beruházásban határozzák meg, úgy keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
3. Amennyiben a vagyonkezelő – idegen tulajdonban lévő ingatlanon végzett beruházásként – valósítja meg az építési beruházást, akkor az azzal kapcsolatos áfát visszaigényelheti-e?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés rendkívül összetett és komplex, továbbá nemtartalmaz több, az ügy szempontjából lényeges információt, pl. azt, hogy alakások bérbeadását áfakötelesen folytatják-e. Terjedelmi korlátok miatt nemlehetséges teljes körű válaszadás, csupán néhány alapelv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 3.

Szennyvíztisztító-beruházás

Kérdés: Egy önkormányzat csatornamű-beruházást hajtott végre. Az elkészült szennyvíztisztító és -elvezető rendszert üzemeltetésre átadták a helyi víz- és csatornamű zrt.-nek. A zrt. az üzemeltetési szerződés mellékletét képező megállapodás alapján fél­évente használati díjat fizet az önkormányzatnak. Ezt az összeget mindaddig kifizeti a zrt., amíg a rendszer jótállással rendelkezik. Utána visszatartja, elkülönítetten kezeli, és az esetleges karbantartási, rekonstrukciós kiadásokat fogja fedezni belőle. Az önkormányzat ezáltal mintegy támogatást fog nyújtani a zrt.-nek, tehát pénzmozgás nem fog történni, csak kompenzálják a kiállított számlát a vállalt támogatással. A jótállás időszakában hova kell könyvelni az önkormányzat által kapott használati díjat? Működési vagy felhalmozási bevétel lesz? Milyen számlaszámokra történjen a könyvelés? Milyen könyvelési tételek fognak felmerülni a jótállási időszak letelte után?
Részlet a válaszából: […]  Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyv­vezetésikötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet(Áhsz.) előírásai szerint a felhalmozási és tőkejellegű bevételek között aköltségvetési szerv tulajdonában, használatában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Eszközértékesítés áfája

Kérdés: Közérdekű feladatot ellátó költségvetési szerv (adószám 2-es) leselejtezett eszközeit (szék, számítógép) dolgozóinak értékesítette. Az eszközök beszerzésekor az áfát nem helyeztük levonásba. Az új Áfa-tv. 87. §-a alapján a számlát adómentesen állítottuk ki a dolgozóknak. Kérdésünk, hogy helyesen állítottuk-e ki a számlát?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban szükséges megjegyezni, hogy az Áfa-tv. 87.§-ának alkalmazása csak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.törvény (továbbiakban: Áfa-tv.) 2008. január 1-jei hatálybalépését követőentörtént értékesítések esetén merülhet fel. Fontos ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Nyílt végű lízing áfája

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Tárgyi eszközt nyílt végű lízinggel szereztünk be. Mikor lehet levonni és visszaigényelni a tehergépkocsi áfáját? Helyesen járunk-e el, ha az áfát a tárgyi eszköz átvételekor visszaigényeljük?
Részlet a válaszából: […] Nyílt végű lízing szerint a lízingelő adóalany nem biztos,hogy tulajdonjogot szerez a termék felett. Az Áfa-tv. eltérően kezeli a zárt ésa nyílt végű lízinget. Míg a zárt végű lízing termékértékesítésnek minősül,addig a nyílt végű lízing szolgáltatásnyújtás....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Kutatás-fejlesztési célú támogatások áfája

Kérdés: A kutatás-fejlesztési célra utalt OTKA támogatásból beszerzett eszközökre vonatkozik-e a levonási tilalom?
Részlet a válaszából: […] Az általunk ismert OTKA támogatási szerződések szerint a támogató nemcsak elszámolási kötelezettséggel utalja a támogatást, hanem a kutatási eredmény hasznosítási jogát is át kell rá ruházni, illetve az általa kijelölt harmadik személynek kell átadni. Ezért az OTKA...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 16.

Emelt szintű áramszolgáltatás áfája

Kérdés: Cégünk közvilágítási berendezések beruházásait bonyolítja le és finanszírozza, illetve az elkészült korszerűsített közvilágítással emelt szintű szolgáltatást nyújt az önkormányzatok részére. A beruházás során részben az áramszolgáltató tulajdonában lévő közvilágítási berendezések lecserélésére és korszerűsítésére kerül sor, másrészt új technikai eszközök és eljárások épülnek be a magasabb szolgáltatási színvonal elérése céljából. Az eddig az áramszolgáltató tulajdonában volt világítótestek helyett térítésmentesen beépítenek eszközöket, melyek az áramszolgáltató tulajdonába kerülnek, míg az egyéb berendezések a cég tulajdonában maradnak. Az emelt szintű áramszolgáltatást később a cégünk közvetített szolgáltatásként [Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése] az önkormányzatnak számlázza tovább.A kérdésünk arra irányul, hogy a cégünk által megvásárolt és az áramszolgáltató tulajdonába térítésmentesen átadott világítótestek előzetesen felszámított adója levonható-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 33. § (1) bekezdése a) pontja értelmében nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket részben vagy egészben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységéhez használja fel, hasznosítja. Amennyiben az Ön cége a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.