Közművelődési feladatokat ellátó társaság áfa-visszaigénylése

Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság, amely a tulajdonos önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás keretében közművelődési feladatokat lát el. A működési költségeinek fedezetére az önkormányzat működési célú támogatást nyújt részére, amely a működési költségeinek 80%-át fedezi (munkabér, járulék, közüzem, rendezvények költségeinek finanszírozására). Közművelődési feladatok ellátásán felül a társaság a szabad kapacitását értékesíti, bevétele származik ingatlan-bérbeadásból, rendezvényszervezésből (esküvő és temetés), technikai eszközök bérbeadásából (hang- és fénytechnikai eszközök, mobil színpad stb.), színházi előadások és koncertek jegyértékesítéséből. Kereskedelmi és vendéglátási tevékenységet is folytat, büfét üzemeltet. A bevételei után felszámítja az áfát.
Az áfa-visszaigényléssel kapcsolatosan hogyan jár el helyesen a társaság:
1. Visszaigényelheti-e az áfa összegét arányosítással az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányad alkalmazásával? Amennyiben igen, a levonási hányad nevezőjében teljes összegben kell-e szerepeltetni az önkormányzati működési célú támogatás összegét, vagy csökkenthető a támogatás összege a munkabérre és járulékaira fordított összeggel?
2. A társaság nem igényelheti vissza az áfát, mivel közfeladatot lát el, és a működési költségeinek 80%-át önkormányzati támogatásból fedezi?
3. A tételes elkülönítés szabályai szerint visszaigényelheti az áfát azon beszerzéseihez kapcsolódóan, melyekből áfás bevétele származik (pl. büfékészlet, illetve esküvő és temetés szervezése)?
4. A társaság csak abban az esetben jogosult áfa-visszaigénylésre, ha az önkormányzati támogatás egy része (bér, egyéb személyi jellegű kiadásokra és járulékokra fordított összeggel csökkentve) ellenérték fejében történő szolgáltatásnak minősül, és a nonprofit társaság áfás számlát állít ki a tulajdonos önkormányzat felé "közművelődési feladatok elvégzéséről?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-ának a) pontjában megfogalmazott főszabály szerint abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Bekötőút és parkfelújítás önkormányzatok részére történő térítés nélküli átadásának adózása

Kérdés: Ingatlanfejlesztéssel, illetve bérbeadással foglalkozó társaság térítés nélküli eszközát-adás keretében bekötőutat és ehhez kapcsolódó létesítményeket, valamint egy park felújítását adta át különböző önkormányzatoknak. Mindkét ügylet esetén a térítés nélküli átadásra a jogszabályi előírások és az önkormányzatokkal kötött megállapodások miatt került sor. E közforgalom számára is nyitva álló terek átadására azért volt szükség, hogy a társaság az adott ingatlanokat rendeltetésszerűen használhassa. A társaság az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján az áfát megfizette, illetve arról számlát állított ki az önkormányzatok részére. Mivel a térítés nélküli átadásra bizonyíthatóan a társaság áfaköteles tevékenységének végzése érdekében került sor, így a társaságnak nem keletkezett áfafizetési kötelezettsége. Az előbbi nem befolyásolja a társaság jogát, hogy a fenti beruházásokhoz kapcsolódó áfát levonásba helyezze?
Részlet a válaszából: […] A bekötőút és parkfelújítás önkormányzatok részére történő térítés nélküli átadásának adózását valóban az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése keretében kell vizsgálni. A térítésmentes átadás abban az esetben adóztatandó, ha a tárgybani ügyletekhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Úthasználati díjat terhelő áfa levonása, úthasználati díj továbbszámlázása

Kérdés: Egy Szlovákiában letelepedett, flottakezeléssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó társaság szolgáltatási szerződés keretében kezeli a jellemzően szállítmányozással foglalkozó ügyfelek flottáit.
1. A társaság által megvásárolt úthasználati díj az ügyfelek részére történő továbbszámlázás során járulékos szolgáltatásként beépül a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába, így a társaság egyetlen, összetett szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. A Héa-irányelv 44. cikkének szabályaival összhangban a társaság által nyújtott flottakezelési szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő adóalany letelepedési helye határozza meg, azaz jól gondoljuk, hogy a társaságnak nem merül fel Magyarországon áfakötelezettsége az úthasználati díj közvetítésével összefüggésben?
2. A társaság az útdíjat saját nevében, de az ügyfelek részére fizeti meg, és azt flottakezelési szolgáltatása keretében továbbszámlázza ügyfelei részére. Helyesen látjuk, hogy az Áfa-tv. 125. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetve a 247. § (3) bekezdése alapján a társaság jogosult az útdíjon felszámított áfa visszaigénylésére?
3. A társaság előző pontban említett áfa-visszaigénylési jogosultságát nem befolyásolja, ha az ügyfelek részére kiállított számlákon "flottakezelési szolgáltatás" kerül feltüntetésre (mely magában foglalja a továbbszámlázott úthasználati díjak összegét is), azaz nem szükséges külön utalni a számlán az úthasználati díj áthárítására?
4. Amennyiben mégis szükséges a számlán utalni az útdíj áthárítására, elegendő-e a számlán csupán annak tényét jelezni, hogy a flottakezelési szolgáltatás ellenértéke tartalmazza az úthasználati díjat is, vagy azt külön sorban, konkrét értékkel kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] 1. A Héa-irányelv 78. cikkének b) pontja kimondja, hogy az adóalap részét képezik azon járulékos költségek – így különösen a jutalék, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek –, amelyeket az értékesítést teljesítő a megrendelőre terhel. [Lényegében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Ingatlanértékesítés és áfalevonás

Kérdés: Önkormányzatunk egy, a tulajdonában lévő kft.-n (továbbiakban: Társaság) keresztül 50%-os részesedéssel részt vett egy ingatlanfejlesztési projektben, melynek eredményeként egy 25 lakásos ingatlan került létrehozásra. A kft. még a projekt megindulása előtt, 2009. január 1-jével választotta az általános szabályokat az áfa vonatkozásában (bérbeadásra és eladásra egyaránt). A beruházáshoz kapcsolódó használatbavételi engedélyek már két évnél régebbiek. A laká­sok az alkalmazandó 27%-os áfakulccsal gyakorlatilag eladhatatlanok. Kérdésünk, van-e valami lehetőség arra, hogy a kft. év végével átálljon az áfamentes értékesítésre anélkül, hogy az építés során korábban visszaigényelt áfát vissza kellene fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...is, hogy a lakópark építése továbbértékesítési céllal történt, jogosult volt az építéshez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonására.Fontos, hogy az Áfa-tv. 88. §-ának (5) bekezdése alapján az az adóalany, aki (amely) élt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.

Piacépítés

Kérdés: Önkormányzatunk meglévő piacépületet bontott le, a földterület felét értékesítette, ezzel összefüggésben az áfát megfizette. A földterület másik felén új piacot kívánunk létesíteni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül nyilvántartásba. A kivitelezői szerződéseket a polgármesteri hivatal kötötte, így a számlák annak nevére érkeznek. Az önkormányzat átszervezése folytán az eddig a polgármesteri hivatalhoz tartozó, azzal egy gazdálkodási egységet alkotó – önállóan működő költségvetési szerv – Városüzemeltetési Szolgálatot önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervvé alakították át 2011-ben. A Városüzemeltetési Szolgálat fogja a piacon a bérleti díjakat (adóköteles) és egyéb bevételeket beszedni saját nevében, a bevételek a saját költségvetésének bevételeit fogják képezni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül aktiválásra, de az intézmény részére térítésmentesen át kell adni, mert biztosítani kell a vagyont az önkormányzati feladatellátáshoz. A beruházás során felszámított áfa levonásba helyezhető-e, illetőleg az ingyenes átadás miatt felmerül-e adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […]  A leírtak szerint az önkormányzat piac építését határoztael, és a folyamatban lévő beruházása során döntött úgy, hogy a polgármesterihivatalhoz tartozó ingatlan elkészültét követően ingyenesen át kívánja adni azattól különváló, önállóan gazdálkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Ingatlan térítés nélküli átadása, sorozat jelleg

Kérdés: Nem adóalany magánszemély önkormányzat részére, a felek megállapodása értelmében térítés nélkül ad át 6 db magánút megjelölésű ingatlant. A térítés nélkül átadott ingatlanok esetében, számosságuk okán, gazdasági tevékenységnek fog-e minősülni, áfaalanyiságot keletkeztet-e, így az ügylet során az értékesítéshez kapcsolódik-e forgalmiadó-fizetési kötelezettség, illetve az önkormányzat – amennyiben ezen ügylethez kapcsolódóan áthárított forgalmi adóval növelt beszerzést valósít meg – élhet-e adólevonási jogával?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 6. § (1) bekezdése értelmében gazdaságitevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeresjelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagyazt eredményezi, és annak végzése független formában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Ingatlanadományozás

Kérdés: Több ingatlanadományozással kapcsolatos kérdésben is kérném segítségüket. Kiemelkedően közhasznú besorolású szervezetünk közhasznú tevékenységének ellátására egy kft. építési telket adományozna jövőbeni épület megvalósításához. A kft. az építési telket egy belföldi magánszemélytől vásárolta áfa nélkül. Az adományozó adófizetési kötelezettséget választott az ingatlanértékesítésre. Keletkezik egy ilyen adomány átadásakor áfafizetési kötelezettség? Mi van akkor, ha az ingatlant apportként bocsátják a rendelkezésünkre? Felmerült ugyanennél az adományozónál, hogy esetleg egy 2006. évben vásárolt üzemépület egy részét bocsátaná a rendelkezésünkre. Ilyen esetben ugyancsak kérdés, hogy adófizetési kötelezettség keletkezik-e, különös tekintettel arra, hogy az ingatlan beszerzésekor felszámított áfát levonásba helyezték?
Részlet a válaszából: […] ...adományként ingyenesen átadásrakerülő üzemépülettel összefüggésben áfafizetési kötelezettség – sem abeszerzéskor felszámított áfa levonására, sem pedig az ingyenes átadásratekintettel – nem merül fel. Annak érdekében, hogy a szóban forgó esetben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.

Közhatalmi arányosítás

Kérdés: Önkormányzatunk rendeltetésszerű működése során egyaránt ellát az Áfa-tv. 7. §-a alapján közhatalmi tevékenységnek minősülő tevékenységet, valamint egyéb más, az Áfa-tv. 6. §-a szerint gazdasági tevékenységnek minősülő tevékenységet (pl. ingatlan-bérbeadást). Kérdésünk ezzel kapcsolatosan, hogy az önkormányzat az egyes tevékenységeihez kapcsolódóan eszközölt beszerzéseinek előzetesen felszámított adóját milyen mértékben helyezheti levonásba. Kérdés továbbá, hogy amennyiben arányosításra kerül a sor, a közhatalmi tevékenység bevételét szerepeltetnie kell-e az arányosítási képletben, és ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdés megválaszolásakor mindenekelőtt az Áfa-tv.120. §-ának rendelkezésére kell figyelemmel lennünk, amely szerint az adóalanyabban a mértékben vonhatja le a beszerzései/igénybe vett szolgáltatásaielőzetesen felszámított adóját, amilyen mértékben az adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Termékbeszerzéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jog

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.
Részlet a válaszából: […] 1. Az Áfa-tv. 7. § (2) bekezdés b) pontja értelmében amegszűnés – a 9/A §-ban meghatározott eltérésekkel – termékértékesítésnekminősül, ha az adóalany adóalanyisága megszűnésének időpontjában olyan termékettart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.

Szennyvíztelep bővítése

Kérdés: Polgármesteri hivatal vagyunk. Szakfeladatunk között van áfaköteles és áfamentes tevékenység is. A hivatal szennyvíztelep-bővítést tervez 2005. évben. (A szennyvíztelep bérbe van adva.) A bővítéshez saját adóköteles bevételt és egyéb szakfeladattól átvett pénzeszközt használ fel, amennyiben hitelt kell felvenni a beruházáshoz, azt saját bevételéből fizeti. Analitikában az önkormányzat el tudja különíteni ezen beruházás bevételeit és kiadásait. A fentieket be kell-e vonni az arányosításba?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből arra lehet következtetni, hogy már egy üzembehelyezett, és ezután bérbe adott szennyvíztelep bővítéséről van szó. Azt nemtartalmazta a kérdés, hogy a szóban forgó szennyvíztelep címzett vagycéltámogatásból lett-e megvalósítva 2004. január 1. napját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.
1
2