Pénzeszközátadás államháztartáson kívülre

Kérdés: Adhat-e át pénzeszközt egy önkormányzat a testvértelepülésén lévő (külföldi) egyesület részére? Az átadott pénzeszközt a testvértelepülésen élő gyermekek informatikai oktatásának fejlesztésére fordítanák. A pénzeszközátadásról a képviselő-testület határozatával döntene.
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat által testvértelepülésen lévő egyesület részére történő pénzeszközátadást semmilyen jogszabály nem tiltja. Testületi határozat alapján saját bevételből adhat ilyen célra pénzeszközt. Fontos azonban, hogy állami támogatás terhére nem adható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

A panellakások energiatakarékos felújításának elszámolása I.

Kérdés: Hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál a panellakások energiatakarékos felújítását, ha a felújítás az épület teljes tetőszerkezetének hő- és vízszigetelésére irányul, és a társasházban magán- és önkormányzati tulajdonú lakások is vannak? Helyes-e az a megközelítés, hogy az osztatlan közös tulajdon (pl. tető) felújítása az egyes lakások értékét nem emeli? (Ellentétben például a nyílászárók cseréjével, aminél a kiadás közvetlenül konkrét lakáshoz kapcsolható.) Könyvelhető-e az osztatlan közös tulajdon felújítása – függetlenül a tulajdoni megosztástól – teljes összegben átadott pénzeszközként?
Részlet a válaszából: […] Az általános eljárás szerint a panelházak energiatakarékosfelújításának lebonyolítója a társasház. A tetőszerkezet teljes hő- ésvízszigetelése növeli az egyes lakások értékét is, mert a lakásoktulajdonosainak költségei a felújítás elvégzése után csökkennek. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Pénzeszközök átadásának új szabályai

Kérdés: Az Ötv. 107. § (2) bekezdése értelmében, a törvény hatálybalépésének napján, 1990. szeptember 30-án a megyei tanács kezelésében lévő székházépület a megyei önkormányzat tulajdonába került. Az 1991. szeptember 1. napján hatályba lépett, az egyes állami tulajdonban álló vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (3) bekezdése rendelte el a következőket: "A köztársasági megbízott hivatalának használatba kell adni az (1) bekezdésben megjelölt vagyont, ha a volt tanács és szervei, illetve tisztviselői, valamint a (2) bekezdésben felsoroltak feladatait jogutódként a köztársasági megbízott látja el." Hivatalunk jogelődje, a Köztársasági Megbízott Hivatala ekkor a feladatellátás céljára egy adott számú irodára, valamint közös használatú helyiségekre (folyosó, termek stb.) nézve a megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján használati jogot szerzett. Az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező költségeket a házban elhelyezkedő, az 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (2) bekezdése alapján használati jogot szerzett közhivatalok közösen viselik, az üzemeltetési feladatokat az önkormányzat gazdasági szolgáltató szervezete látja el. Bár a használati joggal rendelkező szervezeteket nem tekintjük úgy, mint önkormányzati társulások tagjait, az épület fenntartása a társulások által fenntartott közös intézményekhez hasonló módon történik. Az a kérdésünk, hogy az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező, egyébként áfatartalommal nem rendelkező közös költségek hivatalunkra eső részét (gazdasági szolgáltató szervezetben az épület üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő bér és annak járulékai) teljesíthetjük-e átadott pénzeszközként?
Részlet a válaszából: […] 2006. év január 1-jei hatálybalépéssel változott az Áht-vhr.A rendelet 8. §-ának (3) bekezdése is módosult. Az újraszabályozáskövetkeztében az "átvett pénzeszköz" fogalom tartalma változott. Aköltségvetési szerv működésének és fejlesztésének forrása lehet–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.