Kulturális intézményekben foglalkoztatottak jogviszonyának átalakulása

Kérdés: Jelenleg központi költségvetési intézmény közalkalmazottjai vagyunk, de az Ország-gyűlés által 2020. május 19-én elfogadott 2020. évi XXXII. törvény alapján 2020. november 1. napját követően költségvetési intézmény, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói leszünk. A kolléganő augusztusban jogosult a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíjára. Amennyiben nem fogadja el a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, jogosult a végkielégítésre. Ezt követően visszafoglalkoztatható-e? Ha elfogadja a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, ezzel egyidejűleg lehet-e nyugdíjas? Mivel közszférában foglalkoztatjuk tovább, kell-e szüneteltetnie a megállapított nyugdíját? A minisztériumba az 1700/2012. Korm. határozat (a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről) alapján van-e a továbbfoglalkoztatásra vonatkozóan kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] ...jogú nyugellátás mellett folytatott foglalkoztatásból eredő kereset összege szolgálati időként, illetve a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megállapításánál nem vehető figyelembe.(Kéziratzárás: 2020. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Felmentési idő és végkielégítés számítása ismételt felmentés esetén

Kérdés: Három község (GM, VE és VK községek) az alapfokú oktatási feladatokat közös fenntartású intézmény működtetésével látja el. A VE és a VK tagiskolákban foglalkoztatott dolgozók munkáltatója a GM Körzeti Általános Iskola. VK község tagiskolája 2003. évben a gyereklétszám csökkenése miatt megszűnt, az ebben a tagiskolában foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató 2003. június hónapban felmentéssel megszüntette, és részére az addigi közalkalmazotti jogviszonyok után a felmentési időre járó illetményt, valamint a végkielégítés összegét kifizette. Ugyanez a dolgozó 2003. 08. 26-án (időközi álláshely-megüresedés miatt) a VE tagiskolában közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Munkáltatója ismét a GM Körzeti Általános Iskola lett. A VE tagiskolában tanulók létszáma 2011 szeptemberétől nem indokolja a tagiskola fenntartását, így az ott alkalmazásban lévő munkavállaló várhatóan ismét felmentésre kerül. Kérem szíves válaszukat, hogy ebben az esetben a felmentési idő megállapításához a munkáltatónak mely közalkalmazotti éveket kell figyelembe vennie, illetve hány hónap végkielégítés jár a dolgozónak!
Részlet a válaszából: […] ...öt év: kéthavi,c) nyolc év: háromhavi,d) tíz év: négyhavi,e) tizenhárom év: öthavi,f) tizenhat év: hathavi,g) húsz év: nyolchaviátlagkeresetének megfelelő összeg.A (7) bekezdés alapján pedig a végkielégítés (6) bekezdésbenmeghatározott mértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.

Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony megszüntetése nyugdíjazás miatt

Kérdés: 1. Dolgozónk (férfi, 1949-es születésű) munkaviszonya határozott idejű. (Ő kérte, hogy a nyugdíjra jogosultsága megszerzését megelőző napig szóljon szerződése.) Véleményem szerint a határozott idő lejártakor minden kötelezettség nélkül (végkielégítés, felmondási idő) megszűnik a szerződése. Jól gondolom? Ha tovább kívánom foglalkoztatni 2010 tavaszáig, addig fizetése valószínűleg nem fogja meghaladni a minimálbér tizenkétszeresét, akkor semmiféle bejelentési kötelezettségem nincs? 2. Dolgozónk (nő, 1951-es születésű) határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, jelenleg táppénzen van, szabadsága letöltése után, december 31-ével szeretné munkaviszonyát megszüntetni, hogy 2010. január 1-jétől csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban részesülhessen. Közös megegyezéssel történő megszüntetésnél nincs sem felmondási idő, sem felmentés, sem végkielégítés. Ha azonban ő ebbe nem egyezik bele, de az ő érdeke a munkaviszony megszüntetése, akkor rendes femondással kell megszüntetnem, felmondási idő és felmentés alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő felmondási időre). Ezekben azesetekben természetesen a munkáltatót az Mt. alapján nem terheli felmondásiidőre járó átlagkereset, végkielégítés-fizetési kötelezettség. Olyan kötelezettségetsem ír elő jogszabály, miszerint a kérdéses esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Közalkalmazott felmentése

Kérdés: Közalkalmazott munkavállalónk 2006-ban elment nyugdíjba, de úgy, hogy a közalkalmazotti jogviszonyát ez nem érintette, azaz tovább dolgozott, nem kérte és nem is kapta meg a felmentésre járó időt és bért, csak a nyugdíjazásáról szóló határozatát mutatta be a munkáltatónak. Most, hogy betöltötte a 62. életévét, és 35 éves munkaviszonnyal rendelkezik (amit mind nálunk töltött), el kíván menni véglegesen nyugdíjba, és nem kíván tovább dolgozni. Kérdésem, hogy most jár-e neki a felmentési idő és az arra eső bér?
Részlet a válaszából: […] ...valóbannyugdíjasnak minősül a közalkalmazott, mivel már nyugellátásban részesül, ígyebben az esetben jár a felmentési időre járó átlagkereset és az erre jutó bér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazása

Kérdés: Intézményünk megváltozott munkaképességű (50 százalékos rendszeres szociális járadékban részesülő) munkavállalót kíván alkalmazni. Alkalmazható-e napi 8 órás munkaidőben? A munkáltatónak esetlegesen milyen bejelentési kötelezettsége, illetve felelőssége van?
Részlet a válaszából: […] ...tekinteni akkor, ha annak a személyi jövedelemadóvalcsökkentett összege legalább húsz százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képezőhavi átlagkeresetnek a hivatkozott törvény 13. § (2) bekezdés szerint növeltösszegénél.A fentiek értemében tehát a rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Munkáltató jogutód nélküli megszűnése – a jogviszonyok alakulása

Kérdés: Jogutód nélküli munkaviszony megszüntetését követően az addig határozott, illetve határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozót milyen juttatások illetik meg? A munkaviszony megszüntetésének időpontjáról mennyivel előbb kell tájékoztatni az intézmény dolgozóit?
Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazott részére egyévi, vagy ha a határozott időből még hátralévőidő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetet előre megfizesse.Ez azonban csak és kizárólag akkor kötelezettsége a munkáltatónak, ha azonnalihatállyal szünteti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Jubileumi jutalom és nyugdíjas felmentése

Kérdés: 1993. július 1-je óta közalkalmazott dolgozónk 2005. március 13-án betöltötte 60. évét, nyugellátásban részesül, de dolgozik tovább. 1993. július 1-je előtt a Megyei Vízmű Vállalat dolgozója volt. A vízművet ezen időponttól az önkormányzat üzemelteti tovább, így munkahelye nem, csak a munkaadó változott. Jubileumi jutalom számításához figyelembe vehető-e az 1993. július 1-je előtti 25 év, valamint, ha 2006-tól nem kíván tovább dolgozni, milyen juttatás jár neki?
Részlet a válaszából: […] ...a felmentési idő felére mentesíteni kell amunkavégzés alól, a munkáltató ettől a közalkalmazott javára eltérhet. Ezenidőtartamra átlagkereset illeti meg a munkavállalót. – Szabadság megváltása. Az Mt. 136. § (1) bekezdése alapján,ha a jogviszony megszűnésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Rekreációs szabadság és felmentés

Kérdés: Megilleti-e a rekreációs szabadság 39 év közszolgálati jogviszony után azt a köztisztviselőt, aki előrehozott öregségi nyugdíjas lesz? A Ktv. 41. § (1) bekezdése alapján minden 10 év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után 6 hónap jár. Ez 3x6 havi, vagy csak 1x6 havi? Ha a köztisztviselő előrehozott öregségi nyugdíjba vonul, felmondhatnak-e neki? Ha felmondanak, jár-e a felmentés a munkavégzés alól, és az mikortól vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...van munkavégzési kötelezettsége a köztisztviselőnek, az illetmény, amikor pedig már mentesítve van a munkavégzési kötelezettsége alól, átlagkereset illeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.

Juttatások nyugdíjba vonuláskor

Kérdés: Nyugdíjba vonuláskor a felmentési időre járó átlagkeresetet a felmentési idő lejártakor érvényes garantált illetményből számítják-e ki, vagy a felmentési idő kezdetekor érvényes illetményből? Ez az összeg 2002. évben, az 50 százalékos béremelés miatt jelentősen eltér például, ha 2002. augusztus 1-jétől szűnt meg a munkaviszony, illetőleg kezdődött a felmentés, amely 2003. április 30-án ért véget. Jár-e a különbözet a nyolc hónapra (kb. bruttó 400 000 Ft a különbözet)?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szabályai az iránymutatók. Az Mt. 93. § (3) bekezdése alapján a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a közalkalmazottat átlagkeresete illeti meg. Tehát a felmentési idő azon részében, amikor a munkavégzés alól nem mentesül, a közalkalmazott továbbra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.