5%-os áfa alkalmazása új ingatlan értékesítése esetén – többlakásos épület lakófunkciójának elhatárolása

Kérdés: Önkormányzatunk városrehabilitációs programja keretében egy kivitelezőtől többlakásos épületegyüttes kivitelezését rendelte meg. Az ingatlan 48 lakásos társasház, mely 18 szociális alapú és 30 db piaci alapú önkormányzati bérlakást foglal magában. Egyetlen lakás hasznos alapterülete sem haladja meg a 150 nm-t. Az ingatlan alatt mélygarázs kerül kialakításra. Az ingatlan leg-alsó szintjén a mélygarázst és a hozzá tartozó területet nem lakófunkcióként vettük számításba. A lakások funkcionális működtetéséhez tartozó tárolók a lakófunkcióhoz tartozó helyiségként kerültek beszámításra. A földszinten helyet kap egy szociális iroda és néhány közösségi használatra kialakított helyiség, melyek területe szintén nem lakófunkcióként került beszámításra. A kivitelezői vállalkozói szerződés tervezete a pénzügyi ütemezésre az arányos előrehaladást alkalmazza. A kivitelező a teljesítési jelentések és számlázás ütemét a 25%-os, 50%-os, 75%-os és 100%-os készültségi fokok elérésekor aktiválja. Valamennyi, az előrehaladás során benyújtott számla esetében az áfa-hozzárendelést – tekintve, hogy az Áfa-tv. alapján a fordított adózás szabályai szerint önkormányzatunk állapítja meg az áfát – ezen arányok alapján kívánjuk megvalósítani. A lakófunkció és nem lakófunkció/gazdasági funkció közötti területi megoszlás alapján megállapított százalékos megosztás, illetve százalékos arány, az 5 százalékos és 27 százalékos áfa ennek megfelelő alkalmazása, valamint a készültségi fokok szerinti teljesítés és számlázás üteme megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak?
Részlet a válaszából: […] ...hasznos alapterületnek, amelyen a belmagasság eléri vagy meghaladja az 1,9 métert. Az összes hasznos alapterület számításakor az összes építményszint hasznos alapterületét figyelembe kell venni [OTÉK 1. számú melléklet 46a. pontja]. Építményszint az építmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Kisajátítás miatti kártalanítás

Kérdés: Önkormányzatunk terület- és településrendezés, illetve közlekedési infrastruktúra fejlesztésére (útépítés) közérdekű célból ingatlanokat sajátít ki. A kisajátított ingatlanok: lakás, üzlet, műhely, udvar. A kisajátított ingatlanok után a tulajdonosoknak szakértő által megállapított és bíróság által megítélt kártalanítást fizetünk. A kártalanítási összeg két részből áll:
1. a kisajátított lebontandó ingatlanok után fizetendő és
2. a beruházás során nem kisajátított társasház feltételezett értékcsökkenése (az új út építési munkálatai, illetve a későbbiekben esetlegesen bekövetkező forgalomnövekedés miatt).
A kifizetett kártalanítási összeget és a társasház ügyvédjének munkadíját földterületként vagy (mivel ott út fog épülni) egyéb építményként vegyük nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] ...Az útépítéssel összefüggésben történő kiadások, így a bontás kiadásaiis az út fogalomköréhez kapcsolódik, amelyet építményként kell nyilvántartásbavenni, bele nem értve az általuk elfoglalt földterületet.2. Amennyiben a társasház...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Lakásszerzési kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Igénybe vehető-e a lakásszerzési kedvezmény a közeli hozzátartozó örökös által, ha a lakás eladása 2006 novemberében történt (adóbevallás, fizetés 2007. május), a telekhányad-vásárlás a lakás árából 2007. januárban volt, a sorházi lakás használatbavételi engedélye 2010 márciusában lett jogerős, azonban az adót bevalló, befizető magánszemély 2009 júliusában elhunyt? A lakásszerzési kedvezmény minden feltétele teljesült (az özvegyet érintő összeget már ki is utalta az adóhivatal).
Részlet a válaszából: […] ...van szó. Ezért fontos megjegyezni, hogy az Szja-tv. 3. § 73.pontjában foglalt meghatározás szerint lakásnak minősül az olyan építmény is,amelyet az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel tartanaknyilván, vagy amely lakásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.