4 talált cikk az önköltség , GYED , eszközök , mérleg , értékesítés kifejezésre

Kérdés:

Kérdés: Intézményünkben karbantartóink készítettek irodabútort, melyhez az alapanyagot megvásároltuk (bútorlapok, fogantyú). Vásároltunk bútorlapot, melynek méretre vágását, éllécezését is szerepeltetik a számlán, munkadíjként. A bútor bekerülési értékébe beletartozik a bútorlapokhoz kapcsolódó munkadíj? Az összeállításhoz kapcsolódó egyéb eszközöket, pl. csavarokat nem kellett megvásárolni, mert rendelkezésre álltak. Ezt a bekerülési értékben kell-e szerepeltetnünk? Ha igen, hogyan számoljuk el ennek értékét? A karbantartók bérét, járulékait mindenképpen el kell számolnunk a bekerülési érték részeként? Hogyan történik ezeknek a könyvelése? Kis értékű tárgyi eszköz (függöny és szőnyeg) vásárlása esetén a varrás (szegés) része-e a bekerülési értéknek?

Kérdés: Milyen áron történjen a selejtezés, tárolási veszteség stb., illetve kivezethető-e tervezett önköltségen? Véleményünk szerint egyformán kellene kezelni az egyes növekedéseket és csökkenéseket is. Ha mégis tervezett önköltségi áron történik a kivezetés, akkor az év végi tényleges önköltség megállapításakor kell-e korrigálni a tervezett és tényleges önköltségi ár közötti különbség miatt?

Kérdés: Az önkormányzat a Start munkaprogram keretében előállított termékek esetében dönthet-e úgy, hogy év közben nem könyveli 2-es számlaosztályba a készletre vételt, hanem csak az 5-ösre könyvel, mivel a megtermelt dolgokat rögtön értékesíti, és így az év végi leltározás során esetlegesen megmaradt termékeket veszi csak készletre? Vagy minden esetben készletre kell venni, és rögtön az értékesítését is könyvelni? További kérdésem az lenne, hogy az előállított termény (pl. sárgarépa) önköltségét mikor, milyen időközönként kell megállapítani? Évente egyszer, utókalkuláció alapján? Ebben az esetben év közben a folyamatos értékesítés milyen áron lehetséges? Vagy az önköltséget havonta kellene megállapítani?

Kérdés: Intézményünkben gyógyszertár is működik, melyben rendszeres a magisztrális termékek előállítása (pl. szemcsepp, kenőcsök, kanalas orvosságok stb.). A belső ellenőrzés kifogásolta, hogy az Szt-vhr. szerint nem készült el az önköltségszámításra vonatkozó belső szabályzat, az előállított termékek bevételezése közvetlen önköltségen nem történt meg, így a beszámolóban ezek a termékek alapanyagként szerepelnek, nem késztermékként, megsértve ezzel az Szt. 51. §-át. Ezzel kapcsolatban levelet írtunk a "Gyurika" program gazdájának, aki a következő tájékoztatást adta: "Leltárkor a polcon lévő, még fel nem használt összetett készítmények a készletben alapanyagként vannak nyilvántartva. A talált mennyiségek rögzítése után a receptúrák alapján az összetett készítmények alapanyagra visszabontását a program elvégzi, és ezt az alapanyag mennyiséget külön is dokumentálja. Következésképpen a leltárhiány és -többlet alapanyagra vonatkozóan állapítható meg. Végeredményben a vásárolt készletek és a saját előállítású készlet mennyisége elkülönítetten is kimutatható, akkor is, ha nem összetettként, hanem alapanyagszinten kerül kiszámításra. Ezt a technikát más kórházi gyógyszertári rendszerek is használják. A Gyurika program kezdettől fogva a mai napig, az ország mintegy 60 kórházában teljes megelégedettség mellett ilyen módon működik." Kérdésem: 1. Elegendő-e az előállított magisztrális termékek alapanyagkénti nyilvántartása? 2. A rendszeresen előállított magisztrális termékek miatt kell-e önköltség-számítási szabályzatot készíteni? 3. Az előállított magisztrális termékeket nyilván kell-e tartani közvetlen önköltségen, és a mérlegben közvetlen önköltségen szerepeltetni? (Be kell-e vételezni mint készterméket?)