Vámtartozás részét képező importáfára vonatkozó adólevonási jog

Kérdés: Az alábbi, fuvarozókat, illetve címzetteket (raktározókat) terhelő importáfaköltség átterhelés, átszámlázás útján történő érvényesíthetősége, továbbá a termékek tulajdonosainak adólevonási joga kapcsán merültek fel az alábbi kérdések. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet (UVK) 233. cikkének (3) bekezdése elsődleges kötelezettként a fuvarozók, illetve másodlagos kötelezettként a címzettek esetében is előírja az áruk vám elé állításáért való felelősséget. A vám elé állítás elmaradása esetében az UVK 79. cikke alapján ilyen esetekben behozatali vámtartozás keletkezik. A kötelezettséget nem teljesítő, jelen esetben a fuvarozó és a címzett adósnak minősül, a vámhatóság megállapítja a vámot, importáfát és ezekkel egyetemben a vámbírságot is. A fuvaros vagy a címzett a hivatkozott kötelezettség megszegése esetében megfizeti az importáfát. Az importáfa levonása kapcsán azonban tartalmi és formai feltételt is megállapít az Áfa-tv. A fuvarozók/címzettek (jellemzően raktárosok) által a nyújtott szolgáltatás járulékos költségeként továbbszámlázott importáfa levonásba helyezhető-e a tulajdonosi oldalon?
Részlet a válaszából: […] ...kimondja, hogy abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Építési telek értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk egy beépítetlen belterületi ingatlant szeretne értékesíteni. Építési teleknek minősül, nagysága 50 m2, formája, elhelyezkedése alapján, az előírt építési szabályok betartása mellett nem lehet rá építeni. Ebben az esetben is áfásan kell értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja szerint mentes az adó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését. Az építési telek fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 7. pontja határozza meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Kétszeres adóztatás problémája és annak elkerülése import-távértékesítés esetén

Kérdés: IOSS-azonosító számmal rendelkező kereskedőtől harmadik országból 150 euró ár alatti terméket vásároltam. A Magyar Posta arra való hivatkozással, hogy az IOSS-azonosító nem, vagy nem megfelelő módon jutott el hozzá, újfent kérte megfizetni az áfát, miközben a termék ellenértékének részeként már a megrendeléskor megfizettem az áfát a kereskedő állítása szerint. Ha a már kifizetett terméket nem veszem át, akkor elveszítem az ellenértéket, ugyanakkor kétszeresen sem szeretnék adót fizetni. Hol és hogyan tudnám rendezni az ügyet? A kereskedőhöz, a postához, esetleg az adóhatósághoz kell fordulnom a kérdésemmel? Kitől kérhetem vissza az áfát, ha megfizetem a posta felé?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett import-távértékesítés tényállását az Áfa-tv. 12/C. §-ának (2) bekezdése tartalmazza, mely jogszabályhely szerint harmadik államból vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területről importált termék távértékesítése termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzatunk települési támogatásként strandbelépőt szeretne juttatni a 65 év feletti nyugdíjasoknak és jó tanulmányi eredményt elért általános iskolás gyermekeknek. A helyi strandot az önkormányzat által alapított költségvetési szerv üzemelteti. A települési támogatásról a határozatot az önkormányzat adja ki, pénzkifizetés nem történik. A bérletet a költségvetési szerv nyújtja, kedvezményezett által bemutatott határozat ellenében. Hogyan rendezi az önkormányzat a költségvetési szervvel a bérletek értékét?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetésében biztosítja az általa alapított intézménynek, akkor figyelembe kell venni az Áfa-tv. 65. §-át, amely szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja – ha e törvény másként nem rendelkezik – a pénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Önkormányzati ingatlan értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk értékesítette az alábbi földterületét: az értékesítendő terület tulajdoni lapján az alábbi adatok szerepelnek: művelési ág: kivett; „rét” – 1786 hrsz., tulajdoni hányad 16/48, az önkormányzat ingatlan-nyilvántartásában „zártkerti ingatlan”-ként szerepel. Helyesen járunk el, ha a tulajdoni lapon lévő adatok alapján 27%-os áfatartalommal számlázzuk ki a magánszemélynek (vevő) az adásvételt? Nincs a területen építmény. Önkormányzatunk áfás.
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján mentes az adó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését.A kérdéses ingatlan nem építési telek, ezért főszabály szerint mentes az áfa alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Kivágott fa értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk nem rendelkezik vállalkozói tevékenységgel és kft.-vel sem. A képviselők részéről felmerült, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő utak mentén a fákat ki kellene vágatnunk. Az elképzelés szerint a kivágást és a fák tuskózását egy vállalkozás végezné, tekintettel arra, hogy az út helyreállítása csak így lehetséges. Az önkormányzat jogilag hogyan értékesíthet fát, milyen adózás szükséges e körben? Milyen egyéb, nem pénzügyi feltételek betartásai szükségesek? Lehet-e olyan megoldás, hogy a fát kivágó vállalkozó számára értékesítünk, ez mely jogi szempontok szerint aggályos?
Részlet a válaszából: […] ...lekönyveli költségnek, és amennyiben áfaalany, az áfáját levonásba helyezi. Az áfaalany önkormányzat pedig kiszámlázza a faértékesítést a vállalkozó részére áfásan. Amennyiben az önkormányzat alanyi adómentes, akkor értelemszerűen nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Kifizetés adószámos magánszemély részére

Kérdés:

Költségvetési szerv adószámos magánszemélytől (aki maga a könyv szerzője) 2 db könyv értékesítéséről kapott átutalásos számlát. Az adószámos magánszemély részére szóló kifizetések esetében főszabály szerint az adóelőleget meg kell állapítania és le kell vonnia a kifizetőnek. A költségvetési szerv hogyan jár el helyesen? Jogszabályi kötelezettségünk teljesítéséhez milyen személyes adatokra van szükségünk? Kérjük, hogy a jogszabályi helyet is szíveskedjenek megjelölni! Adószámos magánszemélyként termékértékesítést (könyvértékesítés) is végezhet?

Részlet a válaszából: […] Az Art. 16. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adójogszabályok nem tartalmaznak konkrét előírásokat arra vonatkozóan, hogy mely tevékenységek végezhetők adószámos magánszemélyként, illetve mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Egyéni vállalkozó bankszámlanyitása

Kérdés: Önkormányzatunk egyik partnere alanyi adómentes egyéni vállalkozó. Köteles-e a vállalkozó az Art. 114. §-a alapján pénzforgalmi számlát nyitni, ha olyan távértékesítéseket végez, melyek során nem járhat el alanyi adómentes minőségében, és rendszeresen áfafizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...pénzforgalmi számláról teljesíteni.Ha az alanyi adómentes egyéni vállalkozó rendszeresen végez az Áfa-tv. 12/B. §-a szerinti távértékesítést, mely után az Áfa-tv. 193. §-a (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján nem járhat el alanyi adómentes minőségében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Önkormányzati ingatlan értékesítése

Kérdés:

Önkormányzatunk általános szabályok szerint áfás, ingatlanértékesítésre vonatkozóan nem választottuk az adókötelessé tételt. 2021-ben vásároltuk meg az ingatlant egy kft.-től áfamentesen, külterület, kivett udvar megjelöléssel. 2022-ben reptér megvalósítása céljából az alábbi kifizetések keletkeztek: tervezési díj, légvezeték-kiváltás, rendezésiterv-módosítás, telekhatár rendezési díja. Ezt beruházásként nyilvántartjuk. A terület a földhivatali tulajdoni lapon "kivett udvar" megjelölésű, külterületi, és jelenleg nincs beépítve. A helyi építési szabályzatban ez a terület két besorolási övezethez tartozik. Az egyik fele mezőgazdasági terület (Má), azaz általános mezőgazdasági terület kategória. A másik fele beépítésre nem szánt különleges terület (Kb-Rt), repülőtér különleges övezet. A szabályzatunk az alábbiakat tartalmazza a két övezetre:
28. Mezőgazdasági terület (Mk, Má, Mát)
28. § (1) Az Mk jelű övezet az OTÉK szerinti kertes, a Má és a Mát jelű pedig az általános mezőgazdasági területi kategóriába tartozik.
(2) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak az országos településrendezési követelményeknél megengedőbb előírásokra vonatkozóan 2020. szeptember 5-én kelt, jóváhagyó véleménye alapján mezőgazdasági övezetben lévő, 3000 m2 területi nagyságot elérő telken birtokközpont kialakítható, és szántó, gyep művelési ág, vagy művelésből kivett ingatlan-nyilvántartási besorolás esetén is elhelyezhető lakóépület, ha 2019. január 1-jén vagy azt megelőzően, igazolhatóan állt rajta lakóépület vagy tanyaépület.
31.7 Beépítésre nem szánt különleges terület (Kb-En, T, Ktf, Kid, Kv, Kb-Rt)
31. § (6) A Kb-Rt repülőtér különleges övezetben a rendeltetésszerű használatot biztosító építmények helyezhetők el.
A területet most jelen állapota szerint értékesíteni szeretné az önkormányzat. Nem tudjuk előre, hogy a leendő vevő esetlegesen reptér megvalósítása céljából, vagy akár csak mezőgazdasági területként kívánná-e a továbbiakban használni. Áfás vagy áfamentes lesz az értékesítésünk? Milyen esetben keletkeztet áfafizetési kötelezettséget vagy adott esetben mentességet az adott terület értékesítése?

Részlet a válaszából: […] ...esetén azt kell vizsgálni, hogy az ingatlan beépített vagy beépítetlen. Ha beépítetlen, akkor azt kell vizsgálni, hogy építési telek-e vagy sem. Ezek a tényezők határozzák meg az áfaadózást.A kérdéses ingatlan beépítetlen. Az építési telek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Közszolgáltatási szerződés alapján közfeladatot ellátó társaság adózása

Kérdés:

Önkormányzatunk gazdasági társaságával (egy nonprofit zrt.-vel) közszolgáltatási szerződést kötött közfeladatok ellátására (parkfenntartás, útkarbantartás, ingatlan-karbantartás stb.). A közszolgáltatási szerződésben a közszolgáltatás nyújtásáért az önkormányzat kompenzációt nyújt. A kompenzációt két típusban határozta meg: számlás típusú kompenzációt (ahol a gazdasági társaság a tevékenységek ellátásáról áfás számlát állít ki az önkormányzat felé), illetve támogatás típusú kompenzációt, mellyel éves szinten el kell számolnia a társaságnak. A támogatás típusú kompenzáció felhasználását a társaság által benyújtott áfanyilatkozat szerint számolja el az önkormányzat, esetünkben a nyilatkozat szerint a kompenzált gazdasági tevékenységek tekintetében a társaság az áfát visszaigényli, tehát az önkormányzat a nettó költségeket veszi figyelembe, csak azt finanszírozza meg a társaság számára. Fontos körülmény, hogy a társaság egy-egy tevékenységét (egy-egy közszolgáltatást) mind számlás típusú, mind támogatás típusú kompenzálásban részesít az önkormányzat. Tehát mindegyik gazdasági tevékenységüknek van adóköteles bevétele. Helyesen jár-e el a gazdasági társaság, ha a közszolgáltatási tevékenységei érdekében felmerült áfát teljes egészében visszaigényli, mivel minden tevékenysége érdekében keletkezik adóköteles bevétele?

Részlet a válaszából: […] ...négy feltételnek, akkor a közszolgáltatás ellentételezéseként adott kompenzáció nem minősül állami támogatásnak, s mivel nem termékértékesítés és nem szolgáltatásnyújtás, így nem képez áfaalapot sem.Az Európai Unió Bírósága által meghatározott négy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
1
2
3
23