Bekerülési érték

Kérdés:

Kérdés: Intézményünkben karbantartóink készítettek irodabútort, melyhez az alapanyagot megvásároltuk (bútorlapok, fogantyú). Vásároltunk bútorlapot, melynek méretre vágását, éllécezését is szerepeltetik a számlán, munkadíjként. A bútor bekerülési értékébe beletartozik a bútorlapokhoz kapcsolódó munkadíj? Az összeállításhoz kapcsolódó egyéb eszközöket, pl. csavarokat nem kellett megvásárolni, mert rendelkezésre álltak. Ezt a bekerülési értékben kell-e szerepeltetnünk? Ha igen, hogyan számoljuk el ennek értékét? A karbantartók bérét, járulékait mindenképpen el kell számolnunk a bekerülési érték részeként? Hogyan történik ezeknek a könyvelése? Kis értékű tárgyi eszköz (függöny és szőnyeg) vásárlása esetén a varrás (szegés) része-e a bekerülési értéknek?

Részlet a válaszából: […] ...(élőmunka, holtmunka) pénzben kifejezett összege.Az Szt. 51. §-ának (4) bekezdése alapján a közvetlen önköltség nem tartalmazhat:a) értékesítési költségeket ésb) az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Közcélú foglalkoztatás keretében előállított termékek

Kérdés: Közcélú foglalkoztatás keretében előállított termékek (a mi esetünkben méz) reprezentáció keretében adható-e az önkormányzat által szervezett rendezvényeken a meghívott vendégeknek térítésmentesen ajándékba? Hogyan kell bizonylatolni és könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...akkor keletkezik, ha a térítés nélkül adott termékkel kapcsolatban volt előzetesen felszámított adólevonási joguk, vagyis ha a mézet értékesítési céllal állították...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Gyűjteményértékesítés

Kérdés: Cégünk, az XY Kft. (továbbiakban: Társaság) az egyéb tevékenysége mellett szisztematikus gyűjtőmunkát is végez, melynek eredményeként ezres nagyságrendben rendelkezik az adózás, a számvitel és az irodai életből különböző relikviákkal (szakkönyvek, különféle iratok, tárgyi emlékek). A gyűjtemény egy részét már több szakmai kiállításon is bemutatta a Társaság (ebből némi bevételre is szert tett), illetve a gyűjtemény jó információbázis bármilyen szakmai jellegű kutatáshoz, információs alap lehet reklámokhoz, de használható lehet akár marketingötlet-forrásként is. Profiltisztítás miatt egy másik vállalkozásban szeretnénk az egész gyűjteményt tovább működtetni. Ehhez szükség lenne az egész gyűjteménynek, mint egy egységnek a másik vállalkozásba történő áthelyezésére. Az átvevő vállalkozásnak konkrét üzleti elképzelései vannak a gyűjtemény hasznosításával kapcsolatosan. Mivel az átadó és átvevő cég egyazon tulajdonosi körhöz tartozik, ezért az átadás az átadó könyveiben (eddig üzemkörön kívüli eszközök címén) nyilvántartott bekerülési értéken történne meg. Tekinthető-e ez a gyűjteményáthelyezés egyik vállalkozásból a másik vállalkozásba az Áfa-tv. 17. §-ának (4) bekezdése szerinti üzletág-átruházásnak? Amennyiben nem, alkalmazható-e az értékesítésre az Áfa-tv. XVI. fejezetében foglalt, a használt ingóságok, műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek értékesítésére vonatkozó különös szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...(még ha abból a Társaságnak keletkezik is némi bevétele) nem felel meg a fent idézett üzlet­­ág fogalmának, így a gyűjtemény értékesítése kapcsán az üzletág-értékesítésre vonatkozó, az Áfa-tv. 17-18. §-ában foglalt szabályok nem lesznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.

Közérdekű kötelezettségvállalás céljára adományozott ingatlan áfája

Kérdés: Önkormányzat közérdekű kötelezettségvállalása teljesítése érdekében adományoz ingatlant egyéb állami szerv részére. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 7. § (3) bekezdés a) pontja értelmében nemminősül termékértékesítésnek a közcélú adomány. Ezek szerint a közcélúadományozás kapcsán nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Az Áfa-tv. 13. §(1) bekezdés 34. pontja értelmében közcélú adomány:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 27.