12 talált cikk a gépjármű , mentesség , áfa , költség , értékesítés kifejezésre

Kérdés:

Önkormányzatunk alanyi adómentes, a következők szerepelnek a törzsadatunkban:
– Fő tevékenységünk: 8411 Általános közigazgatás.
– Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytatunk.
– Nettó finanszírozási körbe tartozó költségvetési szerv.
Eladásra kerül egy 8+1 fős kisbusz, amely 89 hónapja van a tulajdonunkban, a forgalmi engedély szerint a jármű kategóriája M1 kategória: Személyszállító gépkocsik, a gépjárművezető ülésén kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel, önsúlya 1848 kg, össztömege 3020 kg. A kisbusz tanyagondnoki feladatok ellátását szolgálja, nem kapcsolódott a vásárlásához vagy a járművel végzett feladatokhoz egy alkalommal sem áfa-visszaigénylés. Az alábbi kérdések megválaszolásában kérnénk segítséget:
1. Tárgyi eszközként van nyilvántartva, akként szeretnénk értékesíteni, amely a 188. § (3) bekezdése alapján nem számítandó bele az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba, viszont a 193. § (1) bekezdése alapján nem járhatunk el alanyi adómentes minőségben az eladáskor, tehát nettó ár + 27%-os áfával kell a vevőnek kiállítanunk a számlát, amely után áfabevallást kell készítenünk, és tárgyhót követő hó 20-ig befizetnünk a keletkező áfát? A törzsadatunkban áfával kapcsolatos információk közül változtat ezen paragrafusok érvényesítésében bármelyik, például a 85–86. §-ok felsorolása?
2. Mi vonatkozik ránk a többi tárgyi eszközünk eladását illetőleg, ha például eladunk utánfutót, traktort, bútort vagy bármit?

Kérdés:

Önkormányzatunk alanyi adómentes, a következők szerepelnek a törzsadatunkban:
– fő tevékenységünk: 8411 Általános közigazgatás
– Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytatunk
– nettó finanszírozási körbe tartozó költségvetési szerv.
Eladásra kerül egy 8+1 fős kisbusz, amely 89 hónapja van a tulajdonunkban, a forgalmi engedély szerint a jármű kategóriája M1 kategória: Személyszállító gépkocsik, a gépjárművezető ülésén kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel, önsúlya 1848 kg, össztömege 3020 kg. A kisbusz tanyagondnoki feladatok ellátását szolgálja, nem kapcsolódott a vásárlásához vagy a járművel végzett feladatokhoz egy alkalommal sem áfa-visszaigénylés. Tárgyi eszközként van nyilvántartva, akként szeretnénk értékesíteni, amely az Áfa-tv. 188. §-ának (3) bekezdése alapján nem számítandó bele az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba, viszont a 193. § (1) bekezdése alapján nem járhatunk el alanyi adómentes minőségben az eladáskor, tehát nettó ár + 27%-os áfával kell a vevőnek kiállítanunk a számlát, amely után áfabevallást kell készítenünk, és a tárgyhót követő hó 20-ig befizetnünk a keletkező áfát? A törzsadatunkban az áfával kapcsolatos információk közül változtat ezen paragrafusok érvényesítésében bármelyik, például esetünkben a 85–86. §-ok felsorolására?
Mi vonatkozik ránk a többi tárgyi eszközünk eladását illetően, ha például eladunk utánfutót, traktort, bútort vagy bármit?

Kérdés:

Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?

Kérdés: Önkormányzati hivatal és a kormányhivatal közös használatában van a hivatal egyik ingatlana, melynek üzemeltetője a hivatal, használója a kormányhivatal, amely üzemeltetési megállapodás alapján viseli a felmerülő üzemeltetési, fenntartási és javítási költségek rá eső részét az ingatlan tekintetében. A költségek a használt terület arányában átszámlázásra kerülnek. Továbbá átadásra került a kormányhivatal részére egy gépjármű, amelynek a felelősségbiztosítását, casco biztosítását, cégautóadóját a kormányhivatal mint üzembentartó, használó fizeti az átszámlázás alapján. Az ingatlant mint parkolót használja közösen a hivatal és a kormányhivatal. A parkoló megközelíthetősége érdekében úthasználati díjat fizet a hivatal egy külső szervezet részére. A külső szervezet a számlában nem számít fel áfát, mivel a szervezet az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes az adó alól a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. A hivatal az adókötelessé tételt választotta ugyan az ingatlan-bérbeadásra, de a kormányhivatal az ingatlanrész használatáért bérleti díjat nem fizet, csak a közösen használt ingatlan költségeit osztják meg. Az Áfa-tv. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében: "Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: ... b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra." A polgármesteri hivatal az általános áfaszabályok szerint adózik, az ingatlan bérbeadását adókötelessé tette. Milyen módon kell átszámláznia az üzemeltetési költségeket a hivatalnak a kormányhivatal felé, üzemeltetési költségként, illetve közvetített szolgáltatásként? Az átszámlázást milyen áfakulcs felszámításával teheti meg, ha a fentiek alapján ezen ügylet közvetített szolgáltatás, illetve milyen áfakulccsal, ha szolgáltatásnak minősül? Válaszukban szíveskedjenek kitérni az áfa felszámítása nélkül bejövő úthasználati díj, a használatba adott gépjármű cégautóadója és a felelősség, illetve a cascodíjak átszámlázásáról! A közvetített szolgáltatás továbbszámlázásáról a Költségvetési Levelek 317. számában, az 5634., és a Költségvetési Levelek 311. számában, az 5521. számú válaszban a továbbszámlázás esetén eltérő áfatartalmat írnak, az egyikben, ha az önkormányzat áfás, akkor mindent 27%-os áfatartalommal kell továbbszámlázni. A másik válaszban azt írják, hogy azzal az áfatartalommal, amivel a bejövő számlát kapja az önkormányzat. Kérem a fenti eset alapján a pontosítást!

Kérdés: Egy szállítmányozást végző magyar cég magyarországi megrendelő gazdasági társaság megbízása alapján az USA-ból érkező áru szállítását teljesíti, szervezi a következőképpen. Az áru az USA-ból hajón, konténerekben érkezik Hamburg kikötőjébe, ahol a német vámhatóság által megtörténik az áru vámolása. Tudomásunk szerint az áru szabad forgalomba helyezésének ténye a szállítmányozást megrendelő részére az áfát tájékoztató jelleggel megállapító NAV-határozatban van rögzítve, amelyben az áfa alapja a vámérték, a vám és a közösségi fuvarköltség. Hamburgban a konténerek átrakásra kerülnek az áru tömegének és fizikai adottságának megfelelő szállítóeszközökre (vasút vagy tehergépjárművek), hogy az árut a magyar megrendelő cég magyarországi telephelyére szállítsák. Vasúti szállítás esetén az áru Hamburgból egy magyarországi elosztóbázisra kerül, ahonnan általában egy újabb magyar megbízott fuvarozócég tehergépjárműveken szállítja a konténereket a megrendelő cég telephelyére. A német vámhatározaton szerepel az amerikai feladó cég neve, a kiindulási hely, a megrendelő neve, címe, tehát feltüntetik a magyar megrendelő nevét és címét. A vámhatározaton szerepel továbbá a hajózási társaság neve, az áru értéke (a vámérték alapja) és a 37. rovatban a 42-es kód megjelölése. Az ún. 42-es vámeljárás szerint a tagállamba behozott és ott szabad forgalomba bocsátott áru után a héa-t az adott tagállamban kell megfizetni. Ha már a behozatal időpontjában biztos, hogy az áru egy másik tagállamba lesz továbbítva, úgy a héa-t az áru célállomása szerinti tagállamban kell megfizetni/elszámolni. (Ebben az esetben a magyarországi megrendelő cég feladata.) A szállítmányozó cégnél az áfa meghatározásában figyelembe vett jogszabályok: Áfa-tv. 93. § (2) bekezdés, 74. § (1) bekezdés, 75. § (1) bekezdés b) pont, 75. § (2) bekezdés, 75. § (3) bekezdés. Az előbbi jogszabályi hivatkozások értelmében a szállítmányozó cég magyar megrendelő részére kibocsátott számlája nem tartalmaz felszámított áfát (a végső rendeltetési helyig felmerülő fuvarköltség beépül az adó alapjába). Helyes-e az a gyakorlat, ha a szállítmányozó cég a termékimporthoz kapcsolódóan a magyar megrendelő részére kibocsátott számlában a következők szerepelnek?
Közösségen kívüli szakasz (áfa = 0%)
Közösségen belüli szakasz (áfa = 0%)
Alkalmazott paritás: FOB
Számlán hivatkozás: "A 2007. évi CXXVII. törvény 93. § (2) bekezdése alapján mentes az általános forgalmi adó alól."

Kérdés: 1. Igazgatóságunk a saját vagyonkezelésében lévő árvízvédelmi töltésszakaszokon való gépjárművel történő közlekedéshez engedélyeket értékesít. Lényegében az engedélyek kiadásával hozzájárul ahhoz, hogy a töltésszakaszt az engedélyt megvásárló használja. Az engedélyvásárlásról 27%-os áfatartalommal kell a számlát kiállítani, vagy mint ingatlanhasználat, adómentesen kell a számlát kiállítani az Áfa-tv. 86. §-ának l) pontja alapján? 2. Igazgatóságunk vagyonkezelői hozzájárulásokat ad ki a saját vagyonkezelésében lévő területeken végzett különböző munkák elvégzéséhez (pl.: szennyvízelvezetés, különböző létesítmények telepítése, gázvezeték elhelyezése, hídépítés stb.). A vagyonkezelői jog kiadásának díjáról 27%-os áfatartalommal kerül kiállításra a számla (vagyonkezelői hozzájárulás elkészítésének költségei). Emellett adómentesen az Áfa-tv. 86. §-ának l) pontja alapján számlázható-e területhasználati díj, hiszen a vagyonkezelői hozzájárulás kiadásával a területet is használja az igénylő?

Kérdés: Szervezetünk a nonprofit szférában működik. A következő közhasznú tevékenységeket végezzük: családsegítés, ismeretterjesztés, gyermek- és ifjú­ságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet. Alapszabályunk szerint, amennyiben a gyermek vér szerinti családjában nem kívántként jön a világra, a szülők kérésére a gyermeknek mielőbb nyíltan örökbe fogadó vagy nevelő családot keresünk. Az örökbe fogadni szándékozó családokkal a 72/2014. (III. 13.) Korm. rendelet alapján megállapodást kötünk, és azok a költségtérítést fizetnek a szervezetnek. Szükséges-e a költségtérítésről számlát kibocsátani, vagy elegendő a számviteli bizonylat?

Kérdés: Önkormányzatunk helyi nyilvános közbeszerzési eljárásokat folytat le, melyeket meg kell hirdetni a Közbeszerzési Értesítőben. Ennek jelentős, adott esetben több mint 100 ezer forintos költsége van. A pályázati dokumentációt az önkormányzat árulja egy projekt költségének százalékban meghatározott áráért. A kérdésünk az, hogy ez a hirdetési költség részét képezi-e majd a projekt bekerülési költségének (jellemzően építési beruházásról van szó), illetve hogy a tenderdokumentáció ára áfaköteles-e akkor is, ha maga a beruházás után az áfát az önkormányzat nem igényli vissza (pl. oktatási intézmény felújítása, csapadékvíz-csatorna építése vagy gépjárműbeszerzés), vagy pedig áfakörön kívüli bevétel?

Kérdés: Intézményünk alanyi adómentességet választott. Várható bevétele a szolgáltatásaiból 2008. évben 4,6 millió Ft. Az év végén új személygépkocsi vásárlását tervezzük (kb. 3 millió Ft), mely értékébe a régi gépjármű értékét is beszámítaná a kereskedő, ez kb. 800 ezer Ft. A bruttó elszámolás elve alapján ezt eszközértékesítésként kell kiszámláznunk, az új gépjárművet pedig teljes bekerülési értéken kell elszámolnunk. Kérdés, az értékesítés áfaköteles-e illetve ez a bevétel beleszámít-e az 5 millió Ft-os felső határba? Ha áfaköteles, mikor kell bevallanunk?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Több ingatlant is értékesíteni szeretnénk. Az általános forgalmi adóról szóló törvény 2. számú melléklete szerint tárgyi adómentes a földterület (kivéve beépítésre szánt terület, építési telek), lakóingatlan értékesítése (lakóingatlannál kivéve az építés befejezését, valamint az építés befejezését követő első értékesítést). Mi minősül áfaszempontból lakóingatlannak, illetve földterületnek?