18 talált cikk a járulék , önkormányzat , elszámolás , értékesítés kifejezésre

Kérdés: Intézményünk könyvet értékesít, melyet a vevő részére futárszolgálat segítségével házhoz szállíttat. A fuvarozást, futárszolgáltatást fő tevékenységként végző cég szállítási díjként számlázza ki minden esetben 27%-os áfatartalommal intézményünk részére. A termékértékesítéshez kapcsolódó szállítási díjat hogyan kell szerepeltetni a számlán? Az áfa tartalma a termékértékesítéshez igazodik, mint járulékos költség, azaz ha az értékesített terméken az áfakulcs 5% (például könyvértékesítés esetében), akkor a szállítási díjat is 5%-os áfatartalommal kell a számlán feltüntetni? Vagy az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint ez a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől – mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől – kap, 27%-os áfatartalommal szerepeltethető a számlán, mint közvetített szolgáltatás? Ebben az esetben hogyan értelmezhető az Áfa-tv. 71. §-ának (4) bekezdése, miszerint: "Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásának további feltétele, hogy az adóalany a kapott összeget saját nyilvántartásában elkülönítetten és tételesen mutassa ki, továbbá ehhez kapcsolódóan adólevonási jogot ne gyakoroljon."

Kérdés: Önkormányzatunk pályázat útján szenny-vízberuházást valósít meg a településen. A projekt fordított áfás, melyet az önkormányzat vissza is tud igényelni, mivel a későbbiekben a szennyvíztelep üzemeltetésre át lesz adva. Az átemelők villamos energiájának díját tovább kell számláznunk a fővállalkozónak, aki azt a részünkre megtéríti? A felszámított áfát ebben az esetben be kell fizetnünk, vagy vele szemben levonhatjuk az áfa összegét?

Kérdés: Önkormányzatunk egy szántóterület megvásárlását tervezi, melyet továbbértékesítene már működő jelentős külföldi vállalat területének megnagyobbításához. A vásárlás és értékesítés között átalakítanánk a szántókat iparterületté. A szóban forgó ügylet – mivel lehetőleg minél előbbi továbbértékesítési céllal szerezzük be a földeket – minősülhet-e készletbeszerzésnek? Ha igen, a vételár vagy kártalanítás összegén kívül miket számíthatunk a beszerzés értékébe a következőkből: földmérés költsége, értékbecslés díja, szakértői díj, lőszermentesítés költsége, régészeti feltárás, ügyvédi költség, földhivatali költségek, földvédelmi járulék, vízelvezetés kiépítésének költsége (esetlegesen), humuszmentesítés költsége? Ha ezt mégis ingatlanbeszerzésként kell értelmezni, akkor a fentiek közül melyik költség aktiválható az iparterület bekerülési költségeként?

Kérdés: 2017. január 1-jétől a polgármesteri hivatal átvette a konyhák működését az önkormányzattól, ami felvet néhány kérdést. A szociális étkeztetés maradt önkormányzati feladat, az intézményi és szünidei gyermekétkeztetés, valamint a munkahelyi és vendégétkeztetés azonban hivatali feladat lett. Korábbi években minden költséget az intézményi gyermekétkeztetésen számoltunk el, majd negyedévet követően a lefőzött adagszám alapján lett felosztva az egyes étkezési típusok között, és átkönyveléssel került a megfelelő kormányzati funkcióra és részgazdára (típus szerinti elkülönítés a könyvelőprogram szerint). A helyzetet nehezíti, hogy az iskola és a konyha közös óráról működik, így egy korábban kikalkulált adagszámra jutó rezsiösszeggel számolunk. Január-ban az iskolát átvette a KLIK, így 3. félként bejön a számlázásba. Mi a véleményük a következőkről?
1. A KLIK-nek 2 számlát kell kiállítani, egyet az önkormányzatnak a szociális étkezési adagok után fizetendő rezsiről, egy másikat a hivatalnak a gyermek-, munkahelyi és vendégétkezők adagja után fizetendő rezsiről.
2. A hivatal számlát állít ki az önkormányzatnak a szociális étkezők adagjára jutó bér-, járulék- és felhasznált nyersanyag után, mindhárom költség-elem után fel kell számolni a 27% áfát. Az önkormányzatnál pedig vásárolt szolgáltatásként lesz lekönyvelve. Annyiban növeli meg a költségeket, hogy a bér és járulék után is kell áfát fizetni. Így az egyik intézmény áfabefizető lesz, a másik áfa-visszaigénylő. És csak összességében, konszolidáltan nem lesz több az áfafizetési kötelezettség. A korábbi átkönyvelés megtörténhet-e az intézmények között, hogy ne kelljen számlát kiállítani?
3. Ha az előző számlában tételesen van kimutatva a bér, a járulék és a nyersanyag, akkor az önkormányzatnak a bért és járulékot közvetített szolgáltatásként kell könyvelnie a K335-re, illetve a nyersanyagot a K332-re? De ha nincs részletesen kimutatva, csak egyösszegű számla kerül kiállításra? Esetleg továbbszámlázott tételként kezelhető-e?
A következő probléma a kötelezettségvállalással kapcsolatban merült fel:
4. A hivatal közbeszerzés keretében kötött szerződést a nyersanyag-beszállítókkal. Ez egy keretszerződés, mely meghatározott egységárra vonatkozik, meghatározott mennyiség rendelése esetén. A szerződés szerinti összegnél azonban kevesebbet és többet is rendelhet a hivatal meghatározott százalékkal. Így a közbeszerzési szerződéssel lekötött összeg előzetes kötelezettségvállalásnak minősül. A végleges kötelezettségvállalás akkor keletkezik, amikor az élelmezésvezető megrendeli az adott árut. Mivel kötelezettséget előzetes pénzügyi ellenjegyzés után lehet vállalni, mindkét dokumentum (közbeszerzési szerződés és a megrendelő is) pénzügyileg ellenjegyzésre kerül. Abban az esetben nincs probléma, ha a megrendelő nagyobb összegre szól, mert a vállalt végleges kötelezettség pénzügyi teljesítése kisebb. Viszont ha nagyobb összegről szól a számla, akkor a különbségre nem történt végleges kötelezettségvállalás. Ez hogyan küszöbölhető ki?

Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?

Kérdés: Önkormányzatunk a START munkaprogramon belül konyhakerti terményeit értékesíteni kívánja a lakosság részére. Milyen feltételekkel lehet ezt megtenni? Vállalkozónak is értékesítünk, ebben az esetben az önkormányzatnál nem minősül-e ez vállalkozási tevékenységnek?

Kérdés: A 2013. október 29-i 187. számú lapban megjelent 3552. kérdésre adott válasszal összefüggésben további kérdést szeretnék feltenni. Az önkormányzat költségvetésén belül, a Start közmunkaprogram keretében előállított mezőgazdasági termékek átadásra kerülnek annak az önkormányzati intézménynek, amelyik üzemelteti az önkormányzat tulajdonában lévő konyhát. A fenti kérdésszám alatt adott válaszban az átadásra vonatkozóan két megoldás lehetséges.
1. Az önkormányzat értékesíti az intézményének a terményeket. Ebben az esetben élelmiszert vásárol az intézmény az önkormányzattól, ezért annak költsége megjelenik a konyha pénzforgalmi kiadásai között, mint élelmiszer-beszerzés, ami hatással lesz az egy adagra jutó nyersanyagköltség meghatározásakor. (A konyha kiadásai között szerepel.)
2. Térítés nélküli átadás. Ebben az esetben az átvevő intézménynél mi a számviteli elszámolás módja? Az egyértelmű, hogy a készletmozgást meg kell jeleníteni a 2-es számlaosztályban az átadó önkormányzatnál és az átvevő intézménynél is, az azonban nem, hogy ki kell-e mutatni a konyha költségei között a térítés nélkül kapott élelmiszer értékét. Ha igen, mi a könyvelési tétel? Amennyiben nem kell könyvelni a konyha élelmiszer-kiadásai között, akkor hogyan lesz kihatása a térítési díjra, azon belül is az élelmezési norma meghatározásában?

Kérdés: Hogyan történik a Start munkaprogram keretében, a saját előállítású mezőgazdasági növénytermesztésnek, a megtermelt termények készletre vételének számviteli elszámolása?

Kérdés: A Start közmunkaprogramban zöldséget, gyümölcsöt termelnek közmunkás dolgozóink. A megtermelt zöldséget az üzemi konyhára beszállítjuk, és közétkeztetésre használjuk fel. Milyen kötelező nyilvántartásokat kell vezetnünk, és a könyvelésben hogyan kell szerepeltetni? Milyen módon kell szabályozni az önköltségszámítást ebben az esetben, ugyanis a munkabért és a dologi kiadásokat is 100%-os mértékben megtéríti részünkre az állam.

Kérdés: Kérdésem a 2008. XCIX. törvény 13. §-ával kapcsolatos. Az önkormányzat közszolgáltatási szerződést köt az előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezettel. A szerződésben meghatározzák, hogy a szervezet ingyen előadásokat tart, fellép önkormányzati rendezvényeken, a színháztermet ingyen az önkormányzat rendelkezésére bocsátja, ingyenjegyeket biztosít stb. Az önkormányzat vállalja, hogy a közhasznú feladat ellátását támogatja. A szervezetnek elszámolási kötelezettséget (tételes, számlamásolatok) ír elő.
– Az adószakértő szerint nem jó a szerződés, mert ha elvárok valamit, akkor az szolgáltatás, nem támogatás, tehát le kell számlázni. A szerződéssel kapcsolatosan a jogászok véleménye is eltérő.
– A támogatás elszámolásakor elfogadhatóak-e
rezsiszámlák, vagy csak a szerződésben megfogalmazott feladatokhoz kapcsolódó költségek?