Vevői készlettel kapcsolatos bevallási kötelezettségek teljesítése

Kérdés: Egy társaság bútoripari alkatrészeket, szerelvényeket gyárt és értékesít a Közösség másik tagállamában letelepedett partnerének. Az értékesítési konstrukcióhoz kapcsolódóan a társaság a másik tagállami hozzáadottértékadó-szabályoknak megfelelő vevői készletet tart fenn partnere raktárában. A társaság nem rendelkezik másik tagállami adószámmal. A másik tagállam szabályai szerint a vevői készlethez kapcsolódó bevallási kötelezettségek eltérőek a magyar szabályoktól. A másik tagállam szabályai értelmében áfaszempontból a vevő által megvalósított Közösségen belüli beszerzés időpontja a termékek vevői készletre történő betárolásának időpontja, és nem az az időpont, amikor a vevő a vevői készletből kitárolja a termékeket. Ettől függetlenül a másik tagállam szabályai is elismerik, hogy a betároláskor a tulajdonjog átadása és a birtokbaadás még nem történik meg. Annak érdekében, hogy a partner saját tagállama szabályainak megfelelhessen, a termék vevői készletre történő betárolásakor a társaságnak ki kell állítania egy dokumentumot, amely a partner héa-elszámolásának alapja lesz. A kitároláskor a társaság számlát állít ki, amely megfelel az Áfa-tv. számlával kapcsolatos előírásainak. Tekintettel arra, hogy a betárolt és a kitárolt mennyiségek nem feleltethetőek meg egymásnak (a kitárolás napi szinten, a betárolás ennél ritkábban történik), egyazon adóbevallási perióduson belül nem egyezik meg a partner héa-elszámolásának alapját képező dokumentumokon, valamint a számlákon feltüntetett mennyiség. A társaságnak mely időpontban kell szerepeltetnie a partner részére történő adómentes Közösségen belüli értékesítés tényét a bevallásaiban: a termékek vevői készletre történő betárolásának, vagy a készletről történő kitárolás időpontjában?
Részlet a válaszából: […] ...válaszadás során abból a feltevésből indultunk ki, hogy a fenti értékesítési konstrukció megfelel az Áfa-tv. vevői készletre vonatkozó szabályainak.Az Áfa-tv. 60. §-a (1) bekezdésének c) pontja, valamint ugyanezen szakasz (4) bekezdése alapján Közösségen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Közhatalom gyakorlására jogosult szervek áfaalanyisága

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk közhatalmi tevékenységére tekintettel jelenleg nem adóalany. 2007. évben értékesíteni tervez egy gazdasági épületet 15 millió forintért. Úgy tudom, hogy ez az összeg beleszámít a 4 millió forintos értékhatárba, azonban még ezen értékesítés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, csak az ezt követő értékesítésekre. Mit jelent ez áfa szempontjából 2007. évben, és mit 2008. évben? A 15 milliós ingatlanértékesítés után be kell-e jelentkezni az áfakörbe? Mi a helyzet a következő években, amikor várhatóan nem lesz ingatlanértékesítés, és nem végez más gazdasági tevékenységet a hivatal? Kérni kell-e az alanyi mentességet? És ezt mikor?
Részlet a válaszából: […] ...forintos értékhatárt[4/A. § (4) bek.].Fentiek azt jelentik, hogy helyesen értelmezték ajogszabályt, amennyiben a 15 milliós ingatlanértékesítéssel haladják meg agazdasági tevékenységükből származó bevételek 4 milliós összeghatárát, akkorezen értékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Önkormányzat közösségi beszerzése

Kérdés: Önkormányzatunk a magyar-szlovák határ mellett fekszik, és egyik beruházásunkhoz szeretnénk onnan alapanyagot beszerezni. Kérdésünk az lenne, hogy a szlovák fél mint eladó által kiállított számlának milyen formai követelményeknek kell megfelelnie, ha külföldi fizetőeszközben állítják ki, illetve nálunk mint vevőnél az elszámolása hogyan történik, illetve milyen árfolyamon?
Részlet a válaszából: […] ...a Szlovákiából megvásárolt terméket a szlovák partner – feltehetőlegszlovák forgalmi adó nélkül – közösségi adómentes értékesítés keretébenszámlázza le, ugyanakkor az önkormányzat Magyarországon Közösségen belülrőltörténő termékbeszerzést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 14.