15 talált cikk a számlázás szabályai , bizonylat , szolgáltatások , értékesítés kifejezésre

Kérdés: Kell-e számlát adnunk adómentes szolgáltatásokról, ha igen, milyen feltételekkel, és mely szolgáltatások esnek számlaadási kötelezettség alá?

Kérdés: Egy társaság az Európai Közösség területén letelepedett adózóként az Európai Közösség országaiba nyújt távolról is nyújtható elektronikus online szolgáltatást zárt informatikai rendszerben természetes személyek részére. Egy olyan online oldalt üzemeltet, ahol utazáshoz lehet társakat keresni. A rendszer teljesen automatizált, ingyenes regisztrációval egy felhasználói profil hozható létre, amivel látni lehet a keresési feltételeknek megfelelő partnereket. Díjfizetést követően láthatóvá válik a lehetséges partnerek profilképe, illetve korlátlan számú üzenet írható. A díjfizetés elektronikusan történik online fizetési szolgáltatón (Payment services provider; PSP) keresztül.
Az oldalon mind a megrendelés, mind a fizetés, mind a szolgáltatás nyújtása is elektronikus úton, elektronikus formátumban automatizálva, emberi beavatkozás nélkül, egy zárt rendszerben történik, hasonlóan a parkolási díj vagy az autópálya-használati díj elektronikus úton történő kiegyenlítéséhez. Tehát az online szolgáltatórendszer a kezelőszemélyzet nélküli automatához hasonlóan, ugyanúgy zárt rendszerben, kezelői közreműködés nélkül, automatikusan működik.
A társaság a magyarországi általános forgalmi adófizetési kötelezettségét a Mini Egyablakos Rendszeren (MOSS) keresztül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, negyedévente teljesíti.
Az Áfa-tv. 2019. január 1-jét megelőzően hatályos 165/A. §-ának (1) bekezdése alapján mentesül a 45/A. § szerinti szolgáltatásnyújtás (távolról is nyújtható szolgáltatás) tekintetében a számlakibocsátási kötelezettség alól az az adóalany, aki (amely) belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel belföldön, és aki (amely) a 45/A. § szerinti szolgáltatás nyújtása utáni adófizetési kötelezettségét azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 358-369k. cikkében foglaltaknak. A 165/A. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a szolgáltatás igénybevevője az adóalanytól számla kibocsátását kéri.
A fenti rendelkezés alapján a társaság a szolgáltatás igénybevevőjének számla kiállítására irányuló kérelme hiányában nem bocsát ki számlát. A társaság köteles-e nyugta kibocsátására a 2019. január 1-jét megelőzően?
2019. január 1-jétől a számlakibocsátásra vonatkozó rendelkezések módosultak. Az Áfa-tv. 158/A. §-ának (4) bekezdése alapján a számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezetének tartalmában megfelelő különös szabályozást alkalmazó adóalanyt nyilvántartásba vették azon termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás vonatkozásában, amely után az adófizetési kötelezettségének az adóalany ezen különös szabályozás alkalmazásával tesz eleget.
A számlára vonatkozó kötelezettségek teljesítésénél a számlakibocsátási kötelezettség keletkezésének/teljesítésének időpontját kell figyelembe venni? A számlára vonatkozó kötelezettségek magukban foglalják a nyugtakibocsátási kötelezettségek teljesítését is?

Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk humán-egészségügyi szolgáltatás. Működtetünk pénzbeszedő helyeket, ahol intézményünk nevében a kollégák számlát/nyugtát állítanak ki a páciensek részére a vizsgálatok fizetendő összegéről, illetve ezen összegeket átveszik tőlük. A következő kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Az Áfa-tv. 160. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében a mi esetünkben a főigazgatónak minden érintett kollégát – egyesével – meg kell írásban hatalmaznia az egészségügyi szolgálat nevében történő számlakiállítási joggal?
2. Minden érintett kollégának kell meghatalmazás arra, hogy a pénzt átvegye a betegtől?
3. A meghatalmazásoknak külön dokumentumként kell elkészülniük, vagy elég, ha a munka-köri leírásokba beleírjuk mint ellátandó feladatokat?
4. Az Áfa-tv. 160. §-ának (3) bekezdése ügyletenként 1 fő meghatalmazott jogosultságát engedélyezi. A recepció nálunk 10 fő, és jelen esetben mindenki állít ki nyugtatömböt például laborlelet, egészségkártya kiadásáról, személyes kíséret díjáról stb. De ugyanez értelmezhető az osztályokon az asszisztensekre is, akik vizsgálati díjakról, leletkiadásokról szóló számlákat/nyugtákat készítenek. Mivel 8.00-20.00-ig van rendelés hétköznapokon, ezért mindennap 2 fő látja el a feladatokat. Hogyan értelmezhető erre az esetre az Áfa-tv. hivatkozott bekezdése? Mi lenne a szabályszerű eljárás? A vizsgálati díjakat a vizsgálat alkalmával készpénzben kiállított számla vagy nyugta ellenében kell a páciensnek kifizetni.

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában álló 187 lakás mindegyikét bérbe adja. A bérleti díjakról a számlázóprogramunk segítségével, havonta adómentesen készülnek a számlák. Az Áfa-tv. 165. §-ának (1) bekezdése alapján mentesülhetünk a számlakibocsátási kötelezettség alól. Megfelel számviteli bizonylatnak a bérlőkkel kötött lakásbérleti szerződés? Amennyiben mégis kötelező számlát kibocsátanunk, megtehetjük-e, hogy fél­évente vagy évente a teljes összegről utólag (vagy előre) állítunk ki egy számlát, melyen szerepeltetjük a részteljesítéseket? Ebben az esetben a csekkeket kitöltve az év/félév elején egyszerre küldenénk ki a bérlőknek.

Kérdés: Költségvetési intézmény szolgálati lakás szálláshely szolgáltatáson belül közüzemi díjakat is továbbszámláz. Az önkormányzat által meghatározott bérleti díjon (lakbér) kívül közműdíjak többféle áfakulccsal (5, 18, 25) számlázhatók-e a vendégnek?

Kérdés: Alapítványunk egyik alkalmazottja 2009 decemberéig saját nevére vett igénybe internetszolgáltatást. 2009 decemberétől azonban költségeit alapítványunk vállalta át. A telekommunikációs cégtől igénybe vett, 2009. december havi szolgáltatásról kiállított számlát nem alapítványunk, hanem munkatársuk nevére állították ki annak ellenére, hogy a jelzett hónapban már alapítványunk fizette a számlát. 2010. januártól a számlák rendben a nevünkre érkeztek, de a szolgáltatás nyújtója nem hajlandó a decemberi számlát javítani, mivel szerinte erre csak a kiállítást követő 90 napon belül van lehetőség, mi pedig későn vettük észre a hibát. Valóban nincs lehetőség a javításra?

Kérdés: Az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdése értelmében az ingyenesen nyújtott szolgáltatás is áfaköteles, amennyiben a szolgáltatás áfája részben vagy egészében levonható volt. Ezen bekezdés alkalmazása alól mentességet élvezett az önkormányzatunk által nyújtott óvodai és iskolai étkezés. A mentesség 2009. január 1-jétől megszűnt. Kérdéseim: 1. az ingyenesen nyújtott szolgáltatás fogalmába beletartozik-e az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvtv.) 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjai alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény? 2. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján nyújtott ingyenes étkezés esetében számla kiállítására nem kerül sor, hiszen a szülő nem fizet térítési díjat. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontja alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény esetében is a számla csak a szülő által fizetendő térítési díj összegét tartalmazza. A fenti ingyenes, illetve kedvezményes étkezésre jutó áfa megfizetésének mi lehet a bizonylata? Intézményünk a normatív állami támogatás elszámolása miatt a kedvezményben részesülők étkezési napjairól és a kedvezmény havi összegéről elkülönített nyilvántartást vezet. Az étkezők nyilvántartása lehet-e bizonylata a fizetendő áfa megállapításának?

Kérdés: Többcélú Kistérségi Társulásként irodát bérlünk a helyi önkormányzat hivatalától. Az iroda egy részét megállapodás alapján egy egyesület munkaszervezete használja bérleti díj fejében. Mi a helyes eljárás számlázáskor? 1. A bérleti díjat továbbszámlázom, vagy simán leszámlázom bérleti díjként a megállapodás szerinti összeget? 2. Az adószámunk 1-es, közhatalmi tevékenység miatt adómentesek vagyunk. Folytathatunk-e egyáltalán ilyen tevékenységet? A helyi humánszolgáltató központ megállapodás alapján ellátja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kistérségi feladatait. A telefonkészülékekhez kapcsolódó számla hozzánk fog érkezni, amit tovább kell számláznom a részükre. Mivel áfát nem számíthatok fel, ezért hogyan kell helyesen kiállítanom a számlát?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Új irodákat építtetünk, amelyeket később tárgyi eszközként akarunk nyilvántartásba venni. Az építtetés fővállalkozó révén történik. Az irodák átvételére szakaszonként kerül sor. Az utolsó, hatodik szakaszt nem vettük át, mert nem volt megfelelő szakmailag a munka, ezért felmondtuk a szerződést. Hogyan kell számlát kapnunk ebben az esetben?

Kérdés: Önkormányzatunk jogerősen megnyert egy pert, így a perköltség megtérítésére a bíróság a másik felet kötelezte. A pervesztes fél számla kiállítását kérte az önkormányzattól, de mi úgy tudjuk, hogy a perköltségről számlát kiállítani nem lehet. Kérdésünk, hogy kell-e számlázni, és ha igen, akkor a számlát milyen tartalommal kell kiállítani?