Összhangba hozhatók-e a 9. számlaosztály és az adósok főkönyvi számlái?

Kérdés: A költségvetési szerv által kiállított számla (bizonylat) alapján befolyt összegeket a 91. Intézményi működési bevételek, a 92. Önkormányzatok működési bevételei, illetve a 93. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek számlacsoport forgalmi számláin kell kimutatni. Ugyanakkor negyedévente a számla (bizonylat) összegét követelésként is elő kell írni, vagy az adósok, vagy a vevők között. Vagyis minden számla (bizonylat) összekapcsolható bevétel miatt a 9-es számlaosztály valamely számlájával, állományváltozás miatt a 28-as számlaosztály valamely számlájával. A 941-es és a 921-926-ig főkönyvi számok az adósokhoz tartoznak, de ezenkívül vannak esetek, mikor nem tudjuk eldönteni, hogy adósok vagy a vevők közé kell-e felvenni a követelést. Egyértelműen beazonosíthatók-e a 9-es alosztálybeli főkönyvi számok, amelyekhez kapcsolódó számla (bizonylat) összegét a 281. Adósok főkönyvi számlára kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...– fizetésiigényeket, amelyek az államháztartás szervezete által már teljesített és azigénybevevő által elfogadott, elismert termékértékesítéshez,szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódnak (vevők);b) az adósokkal szembeni követeléseket, melyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Szemétszállítási díjkompenzáció

Kérdés: Önkormányzatunk a szilárd hulladék elszállítására közszolgáltatási szerződést kötött. A lakossági szemétszállítás díját tekintve a vállalkozó által kalkulált díj és az önkormányzat által a helyi rendszerben jóváhagyott díj eltér. A mintegy 10%-ot jelentő különbözetet az önkormányzat fizeti meg a lakosság helyett díjkompenzáció címén, mely minden háztartásra vonatkozik, szociális helyzettől függetlenül. Minek minősül a lakosság által meg nem fizetett összeg az önkormányzatnál, esetleg kell-e utána adót, járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 22. § (2) bekezdése alapján az ellenértékbebeletartozik minden, amit a teljesítésre kötelezett adóalany atermékértékesítésért és szolgáltatásnyújtásért kap, függetlenül attól, hogy azta megrendelő vagy harmadik személy adja. A kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.

Önkormányzat által térítésmentesen, illetve beruházás ellenében átadott ingatlan áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Az önkormányzat egy önkormányzati tulajdonú ingatlant szeretne térítésmentes használatra átadni egy gazdálkodási tevékenységet folytató társaságnak. Az ingatlannal az ingatlant kapó társaság (pl. kft.) gazdálkodási tevékenységet folytat (pl. parkolót üzemeltet). A) lehetőség: - az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy nem fizet érte térítési díjat, de/és - későbbi adóhatósági vita elkerülése érdekében, egy piaci értékre megállapított használati díj áfáját az önkormányzat befizetendő adóként kezeli, be is fizeti (azaz számszakilag 0 forint bérleti díj + piaci áron megállapított áfa) és - a befizetett áfát kiszámlázza a kft. felé. Kérdés: - A kft. az áfát visszaigényelheti-e és milyen módon? - Hogyan történik a számlázás az önkormányzat részéről? B) lehetőség: - az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy földhasználatot fizet érte, mondjuk 3 évre 6 millió forintot, - a használati jog kifizetése helyett, annak ellenértékeként a társaság vállalja, hogy saját erejéből 6 millió forint értékben létrehoz egy beruházást az ingatlanon, a beruházás az önkormányzat tulajdonába kerül. Kérdés: - A beruházás kinek a könyvében szerepel, ki számolja el utána az értékcsökkenést? - Igaz-e, hogy ebben az esetben két ügylet van? Egy szolgáltatásnyújtás és egy termékértékesítés egymással szemben leszámolva, azaz két számlázás történik egymással szemben, áfa- és nyugtaadási kötelezettséggel? Az A) és B) lehetőség közül melyik működik?
Részlet a válaszából: […] ..."csere jellegű ügyletről" van szó (B lehetőség).A "csere jellegű ügylet" ellenértékes ügylet, az ellenérték itt a másik fél termékértékesítése, illetve szolgáltatásnyújtása. A használatba adás ellenértéke a kft. által vállalt beruházás lesz, az adó alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Nettó vagy bruttó?

Kérdés: Intézményünk az Áfa-tv. 4/A. §-a szerint 2004-ben nem áfaalany. Az intézményünkben étkező növendékek a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatója alapján napi 575 forint áfa nélküli összeget fizetnek, plusz 15 százalék áfát, összesen bruttó 661 forint/nap, illetve ennek 50 százalékát. Az alkalmazottak úgyszintén ezen összegért plusz 15 százalék rezsiköltségért veszik igénybe az étkezést. Hogyan kell bizonylatolnunk? A kibocsátott számlán bruttó összeget tüntetünk fel (bruttó és áfamegbontás nélkül) "alanyi mentes" megjelöléssel. A bevételi bruttó összeget a 9-es számlaosztályban, mint intézményi ellátási díjat és alkalmazottak térítését könyveljük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...adó alól" kifejezést akkor kell a számlán szerepeltetni, ha az intézmény adóalany, és a nyújtott szolgáltatás vagy a teljesített termékértékesítés tárgyi adómentes, illetve az adóalany alanyi adómentességet választott.A költségvetési szerveknél a befolyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.

Szemétszállítási díjkedvezmény érvényesítése a számlában

Kérdés: Az önkormányzat határozat alapján szemétszállítási díjkedvezményben részesíti a 70 éven felüli állandó lakosokat. A költségvetési intézménynek az ingatlantulajdonosnak kiszámlázott szemétszállítási díjban fel kell-e tüntetnie az 50 százalékos kedvezményt? A polgármesteri hivatal téríti meg egy összegben az intézménynek a kedvezményt.
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 22. § (2) bekezdése alapján az ellenértékbe beletartozik minden, amit a teljesítésre kötelezett adóalany a termékértékesítésért és szolgáltatásnyújtásért kap, függetlenül attól, hogy azt a megrendelő vagy harmadik személy adja. A kérdésben szereplő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.
1
4
5