6 talált cikk az önkormányzat , számla , letét , GYES , étkeztetés kifejezésre

Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2015. november 3-i számában a 4061. számú “Tojótyúkok és tojások nyilvántartása” tárgyban feltett kérdéssel összefüggésben szeretnék újabb kérdéseket feltenni. A fenti kérdésre adott válasz alapján az önkormányzati közmunkaprogram keretében vásárolt tojótyúkokat a befektetett eszközök (tenyészállatok) között kell nyilvántartásba venni, függetlenül attól, hogy egy évnél rövidebb ideig szolgálják az önkormányzat tevékenységét, tekintettel arra, hogy leválasztható termékük (tojás) van.
Kérdések:
1. A tojótyúkok értékcsökkenésének elszámolásakor hogyan kell eljárni? Alkalmazható-e az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály, mely szerint a kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén az értékcsökkenés egy összegben elszámolandó?
2. Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igen, a tyúkok önköltségszámítása során a költségek meghatározásánál “csupán” az állatok etetésével, tartásával kapcsolatban felmerült költségek képezik majd az állat önköltségét? (Mivel ha a beszerzéskor egy összegben elszámoljuk az értékcsökkenést, akkor a nyilvántartási érték nulla lesz.)
3. Ha a tyúkokat levágja az önkormányzat, és térítésmentesen átadja egy másik adóalany önkormányzati költségvetési szervnek (aki az önkormányzat konyháját üzemelteti), akkor át kell minősíteni a tyúkokat a tenyészállatokból a készletek közé, és onnan kell kivezetni a készletcsökkenést?
4. A térítésmentes átadáskor minden esetben az önköltségi árat kell feltüntetni? Vagy minden egyes átadáskor meg kell nézni a piaci értéket, és azzal összhangban elszámolni az értékvesztést? Vagy ha a megállapított önköltség alacsonyabb a piaci árnál, akkor ezen az alacsony értéken kell átadni a konyhának? A kérdés azért lényeges, mert a konyha a nyersanyag felhasználása során ezt az értéket fogja figyelembe venni, amely nagyban befolyásolja a napi nyersanyag-felhasználás további lehetőségeit is (a megállapított nyersanyagnorma miatt).
5. Hogyan kell megállapítani a tojás önköltségét?

Kérdés: A 2014. április 29-én megjelent 3686. kérdéshez kapcsolódóan szeretnék kérdezni. A kérdés arra vonatkozott, hogy az intézmény saját költségvetése terhére újítja fel az önkormányzat tulajdonában lévő épületet, és ezt hogyan tudja az önkormányzat mint tulajdonos aktiválni? A válaszadó azt írja, hogy adójogilag és számvitelileg is kezelhetőbb lenne, ha a kivitelező közvetlenül a tulajdonos önkormányzatnak számlázná a felújítást, annak kiadásait az önkormányzatnál terveznék meg. Vegyünk egy konkrét példát. Az önkormányzat tulajdonában van a konyha épülete, amelyben a közétkeztetési feladat ellátása történik. A közétkeztetési feladat ellátására a képviselő-testület az általa alapított intézményt jelölte ki, amely feladat az intézmény alapító okiratában szerepel. Az intézmény költségvetésében kerülnek megtervezésre a konyha üzemeltetésével kapcsolatos bevételek és kiadások, szükség esetén az épület felújításához, korszerűsítéséhez szükséges előirányzat is, amely feladatok ellátásához intézményfinanszírozást kap. Az intézmény áfaalany, nincs önálló gazdasági szervezete, pénzügyi, számviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Mivel önálló jogi személy, külön adószáma van, végzett adóköteles tevékenységei miatt az áfakörbe bejelentkezett. Ha az intézmény a konyha épületének felújítását külső vállalkozóval elvégezteti, a felújítással kapcsolatban felmerült kiadások után előzetesen felszámított áfát az intézmény levonhatja. Hogyan alakul az áfa elszámolása az intézmény által történő felújítás esetén, illetve ha az önkormányzat mint tulajdonos újítaná fel az épületet (aki áfakörbe tartozik, azonban nem ő látja el az étkeztetési tevékenységet)?

Kérdés: Önkormányzatunk nem közhatalmi tevékenységével összefüggő bevételei – legnagyobbrészt az étkeztetési díjak – miatt áfaalany. Vannak olyan kiadásaink, amelyek egyértelműen kapcsolhatók az áfás bevételhez, de jelentős összegű az olyan beszerzésünk, amelynek áfáját arányosítani kell. Pl. a konyha az óvodával egy épületben van, a közüzemi díjak közösek. Az önkormányzat bevételeinek zöme adóból, állami normatívából, támogatásból, OEP-finanszírozásból származik. A konyha és az esetleges egyéb tevékenység áfaköteles bevételét milyen nem áfaköteles bevételhez arányosítsam? Az áfa arányosítására szolgáló képletben mely bevételeket kell szerepeltetni? Ha az összes támogatást figyelembe veszem, nagyon alacsony a visszaigényelhető arányosított áfa.

Kérdés: Az önkormányzatra vonatkozó áfaszabályok érdekelnének bennünket. Kezdő pénzügyesek vagyunk, segítségünk nincs. Nem értjük, az adóköteles kiadásba miért csak az élelmezéssel, veszélyes hulladékkal, úthasználattal kapcsolatos számlákat számolhatjuk el? Hol találjuk meg, miért így kell csinálni? Hol találjuk meg, mely bevallásokra kötelezett egy nagyközségi önkormányzat?