18 talált cikk az arányosítás , számla , költség , költségvetés , áfa , étkeztetés kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat áfakörbe tartozik, havi bevallásra vagyunk kötelezettek.
Önkormányzatunknál minden kimenő számlát áfásan állítunk ki, függetlenül attól, hogy az milyen tevékenységet takar.
Ezek konkrétan:
1. közfoglalkoztatásban saját előállítású termény értékesítése (hagyma, krumpli),
2. önkormányzati bérlakás bérleti díjának kiszámlázása,
3. óvodások szállítása,
4. takarítási szolgáltatás kiszámlázása a hivatalunk felé,
5. a Magyar Közút tulajdonában lévő kerékpárút rendben tartása, és ennek kiszámlázása a Közút felé.
Minden tevékenységünkre áfás számlát kell-e kiállítanunk, vagy ha nem, akkor azt mi alapján tudjuk eldönteni, hogy melyek azok a szolgáltatások, amire áfakötelesek vagyunk, és van-e olyan, amire nem? Az önkormányzatunknál a gyermek-étkeztetés saját konyhán történik, a konyha áfaalany, negyedéves bevallási kötelezettséggel, az áfaköltség megosztásával számítjuk ki. A körzetünkben van olyan önkormányzat, amely nem tartozik az áfakörbe. Ha terményt ad el (napraforgót, amit fordított áfával kellene kiszámlázni), azt milyen formában tudja értékesíteni? Kérjük, ha a fentiekkel kapcsolatban jelent meg cikkük, írásuk, tüntessék fel a válaszban.

Kérdés: Bentlakásos intézmény – költségvetési szerv, idősotthon – vagyunk, közel 500 fő gondozottal és 250 fő munkavállalóval. Rendelkezünk saját konyhával. A lakóinknak napi ötszöri étkezést, munkavállalóinknak munkahelyi étkezést biztosítunk. A bejövő nyers- és alapanyagszámlák áfatartalmát az áfatörvény szerinti arányosítási módszerrel igényeljük vissza, tekintettel a munkahelyi étkeztetésre, amelyet 27% áfával számlázunk. Dolgozóink önköltség alatti áron vehetik meg az ebédet, ez számlázásra kerül, és az ellenértéket levonjuk a munkabérből. Az önköltségi bruttó ár és a dolgozói bruttó ár különbözetét jövedelemként számfejtjük, figyelembe véve az Szja-tv. 5. §-ának (4) bekezdése és a 7. § (1) bekezdése w) pontjának előírásait. A szokásos piaci ár alatt adjuk az étkezést, az ebéd előállítási (önköltségi) árát csak részben téríti meg a dolgozó, így jövedelemként az önköltségből meg nem térített részt számoljuk el. Szükséges a jövedelemként elszámolt összeg áfatartalmának bevallása és megfizetése? Jelen esetben kell-e, és ha igen, akkor hogyan kell alkalmazni az Áfa-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szokásos piaci árra vonatkozó részt?

Kérdés: Bentlakásos intézmény – költségvetési szerv, idősotthon – vagyunk, közel 500 fő gondozottal és 250 fő munkavállalóval. Konyhánk egy épületben található az ellátottak életterével. Nem rendelkezik elkülönített mérőórákkal a közüzemek tekintetében. Amennyiben műszaki adatokkal, számításokkal alátámasztva meghatározzuk közüzemenként a fogyasztást, ebben az esetben a konyhára jutó költségek általános forgalmi adója visszaigényelhető-e arányosítással? Pl. a bejövő víz-csatorna számlákból, ha kiszámítjuk, hogy ennek 50%-a a konyhához köthető, akkor a számla áfájának 50%-a kerülhetne arányosításba. Ugyanez a kérdés a dologi kiadásokra vonatkozóan, mint pl. munkaruha, védőeszközök, takarítóeszközök stb.

Kérdés: Költségvetési szervként vállalkozási tevékenységet nem folytatunk, áfa visszaigénylése, illetve fizetése arányosítással történik a gyermekétkeztetésre, valamint ingatlan- és gépjármű-bérbe­adásra vonatkozóan. A felújítási, karbantartási, üzemeltetési feladatainkat saját intézményeink részére, nem üzleti jelleggel végezzük, az áfát ráfordításként könyveljük. A beszállító vállalkozásokhoz milyen nyilatkozatot kell tenni a fordított adózásra vonatkozóan, azaz követelhető-e tőlünk az adó megfizetése fordított adózás alá eső termékek vásárlása, illetve szolgáltatások igénybevétele esetén, ha azokat közfeladatok ellátására és nem vállalkozási célra kívánjuk felhasználni?

Kérdés: Az Egyesített Szociális Intézmény fenntartója társulás. 2013. június 30-ig a társulás igényelte az intézményünket megillető állami normatívákat. Július 1-jétől az önkormányzat igényli, átadja a társulásnak, aki nekünk finanszírozásként továbbítja. A szociális étkeztetés térítési díja úgy kerül megállapításra, hogy az éves szolgáltatási önköltségből levonjuk az állami normatívát. A térítési díj számítását nem főzőkonyhánként számítjuk ki, hanem intézményi szinten. A fizetendő személyi térítési díj nem egyezik meg az intézményi térítési díjjal, mert a nyugdíj összegétől függően sávosan fizetnek az igénybevevők, valamint a törvény alapján is meghatározott százaléknál többet nem fizethetnek. 2013. november 15-től a fogyatékosotthonok 2014. január 1-jei állami átvétele miatt az akkori nevünket, adószámunkat, törzsszámunkat a fogyatékosok otthona vitte tovább, az összes többi feladatra egy új költségvetési intézményt hozott létre a fenntartó. Éves áfabevallók vagyunk. Egy korábbi adóellen­őrzés miatt az Áfa-tv. 65. §-a, valamint az 5. sz. melléklet 2. pontja alapján a szociális étkeztetésre jutó fizetendő áfához hozzáadtuk a normatívát is (fizetendő áfa + normatíva, utána: levonható áfa x fenti arányszámmal). A NAV ügyintézője szerint az áfabevallásnál nem kell a normatívával foglalkozni, csak a levonható, illetve előzetesen felszámított áfával (kivétel az ingyenes étkezőket). A pontos válaszhoz látnia kellene a támogatási szerződést. Ez nekünk nincs, mi a fenntartótól finanszírozásként kapjuk a szociális étkezés normatíváját.
1. Kérem, szíveskedjenek segítséget nyújtani abban, hogy a bevallást szabályosan készítsük el.
2. Amennyiben a normatívával is számolnunk kell, akkor a 2013. november 15-ei "szétválás" miatt a tényleges adagokra jutó normatívát meg kell bontani?
3. A szociális étkezés utólag, a tárgyhónapot követő hónapban kerül számlázásra. Az éves bevallásnál a decemberi étkezést csak januárban számlázzuk. Ezt a hónapot is be kell állítani az éves bevallásba, vagy a pénzforgalmi szemlélet miatt csak a következő évben?

Kérdés: Intézményünk önállóan működő költségvetési szerv. Az önkormányzat konyháját üzemelteti, amely keretében ellátja az óvodai és iskolai étkeztetést, de a szabad kapacitást kihasználva "külső" megrendelésre is főz. Áfaalany, negyedéves bevallásra kötelezett. A közfoglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozók, akiket az intézmény foglalkoztat, az önkormányzat tulajdonában lévő földterületen – kizárólag saját konyha részére – zöldségféléket termelnek. Az önköltség-számítási szabályzat alapján megállapítjuk az előállított termék egységre jutó önköltségét (munkabér, járulék, vetőmag, gépi munka stb.), és ennek alapján belső számviteli bizonylattal dokumentáljuk a megtermelt mennyiséget, amelyet külön átadás-átvételi bizonylat alapján (mennyiség és érték feltüntetésével) átadunk a konyha részére. A konyha a készletet bevételezi. Milyen pénzforgalmi helyesbítő tételeket kell könyvelni a készletmozgással egy időben? Kell-e könyvelni a konyha költséghelyen az "élelmiszer-vásárlást" dologi kiadásként, és ezzel egy időben a 011300. Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumós növény termesztése szakfeladaton az önköltségi áron megállapított bevételt? A fenti könyvelési tétel módosítaná az áfabevallás levonható, illetve befizetendő adó sorait is.

Kérdés: Egy középiskola (költségvetési szerv) alapító okiratában szerepel a közétkeztetés. Az Áfa-tv. 85. § alapján tekinthető-e adó alóli mentességnek az étkezéssel kapcsolatos áfa, ha az étkezést egy gt.-ből, mint vásárolt élelmezést megveszi, és azt kiszámlázza a tanulóknak (térítési díjként)?

Kérdés: Az Áfa-tv. 3. sz. mellékletében szereplő levonási hányad képletének adattartalmával, illetve alkalmazásával kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni, az intézmény belső ellenőrzésekor felmerült kérdésben.

Kérdés: A költségvetési levelek 62. szám 1380-as kérdését és válaszát elolvasva sem lett sokkal világosabb az áfaarányosításból fakadó problémánk, így saját intézményünk példájával fordulnék önökhöz: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk, amelynek négy részben önálló intézménye van. Az egyikük, a bölcsődék tárgyi adómentes tevékenységet (gyermekfelügyelet) és adóköteles étkeztetést végez. A bölcsődéknek saját konyhájuk van (egy főz, a többi melegít). Önkormányzati rendelet alapján a helyi lakos gyermekek ingyen étkeznek, a többi gyermek díjat fizet. A bölcsődei dolgozók is itt esznek. A működést finanszírozó támogatásban részesülünk, melyet egy összegben kapunk. Bizonylatok alapján tudom kimutatni, hogy mennyi támogatást vettem igénybe az étkeztetésnél. Az áfa arányosítása során mit kell pontosan az arányosításba bevonni, és mi kerül az Áfa-tv. 3. számú mellékletében szereplő képletbe? A támogatásból mi és hogyan szerepel a számlálóban, nevezőben?

Kérdés: 2006. január 1-jétől megszűnt az adóalapot nem képező államháztartási támogatások miatti arányosítás. Tárgyi mentes oktatás és adóköteles étkeztetés (vásárolt) tevékenységet végzünk. Működést finanszírozó támogatásban részesülünk, melyet egy összegben és nem adóköteles tevékenységre vagy céltól független támogatásként kapunk. Azt, hogy az étkeztetésnél mennyi támogatást vettem igénybe, a meglévő bizonylataim alapján tudom kimutatni. Pl. A vállalkozó számlája alapján az étkeztetés összköltsége: 200 000 Ft + 30 000 Ft (áfa) Tanulóktól befolyt térítési díj: 150 000 Ft + 22 500 Ft (áfa) Támogatás a két tétel különbsége: 50 000 Ft + 7500 Ft (áfa) Hogyan járok el helyesen a vállalkozó számlájának áfakönyvelésekor? 1. Levonhatom a teljes összeget, azaz a 30 000 Ft-ot, mert bevalláskor befizetendő áfaként szerepeltetem a tanulóktól befolyt térítési díj utáni áfát, 22 500 Ft-ot és a támogatásra jutó áfát, 7500 Ft-ot is. (Így az egyenlegem ebben az esetben 0 Ft.) 2. Nem vonhatom le a teljes 30 000 Ft-ot, csökkentem a támogatásra jutó áfával: 30 000 x 150 000 = 22 500 Ft-ot tudok levonható áfaként beállítani. 150 000 + 50 000 Befizetendő áfaként csak a tanulóktól befolyt térítési díj áfáját szerepeltetem. Ha egyik megoldás sem jó, kérem Önöket, hogy a példa alapján szíveskedjenek tájékoztatni, segítséget nyújtani.