19 cikk rendezése:
11. cikk / 19 Szociális étkeztetés fizetendő áfája és könyvelése
Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!
12. cikk / 19 Munkahelyi étkeztetés
Kérdés: Amennyiben az intézményben (óvoda) melegétkeztetés van, kérhet-e a dolgozó melegétkezési utalványt az étkezési hozzájárulás helyett úgy, hogy a munkahelyén befizet az étkezésért, és azt fogyasztja?
13. cikk / 19 Kedvezményes dolgozói étkeztetés
Kérdés: Intézményünk dolgozóinak a térítési díja a vendégétkeztetés 61 százaléka. Ez azt jelenti – egy korábbi válaszuk szerint –, hogy a két ár közötti különbözetre is meg kell fizetni a dolgozói étkeztetés utáni áfát. Jól értelmezem-e az Áfa-tv. 22. § (6) bekezdés ba) pontját, vonatkozik-e az intézményre, mert közalkalmazotti jogviszonyt nem konkretizál? Honnan lehetett volna tudni, hogy a 70 százalékos dolgozói étkeztetéshez viszonyítva nem aránytalanul alacsony? Mi határozza meg ennek a mértékét? Ha a dolgozói étkeztetés pl. 210 forint/adag, a vendégétkeztetés 300 forint/adag, akkor beleférünk a 70 százalékba, és ez esetben nem kell megfizetni a 90 forint után az áfát?
14. cikk / 19 Természetbeni étkeztetésre jogosultság
Kérdés: Azokat a pedagógusokat, akik júliusban egyetlen napot sem dolgoznak, de ebédelni eljárnak, megilleti-e a 4000 Ft-os költségtérítés ebédszámla esetében? Bérlet leadása nélkül kapják az útiköltség-térítést, július hónapra megkaphatják-e az összeget? Az igazgatóhelyettes pl. júliusban 1 napot szokott ügyeletet tartani. Emiatt jogosult lehet az egész havi úti elszámolásra? Pedagógus vagy bárki, aki felmentését tölti, és már fel van mentve a munka alól, jogosult-e a 4000 Ft-os természetbeni étkezésre?
15. cikk / 19 Forgalmi érték szerinti adózás
Kérdés: A melegétkeztetésben dolgozó közalkalmazottak részére 4000 Ft/hó természetbeni étkezési kedvezményt ad önkormányzatunk. Ez a kedvezmény jelentősen meghaladja a forgalmi értékhez viszonyított 50 százalékot, ezért külön áfát kell fizetni az intézményben ezen dolgozók után? A kedvezmény összege ezáltal havonta az áfával növelt érték lesz, vagy az áfa áthárítható a munkavállalóra?
16. cikk / 19 Természetbeni étkezési hozzájárulás mértéke
Kérdés: Főzőkonyhával rendelkezünk, dolgozóink természetbeni étkezési hozzájárulásban részesülnek. A hozzájárulás mértéke 2003. január 1-jétől 2200 Ft-ról 4000 Ft-ra emelkedett, de a dolgozóknak nem kell kevesebbet fizetniük, a térítési díj változatlan maradt. Az élelmezésvezető szerint a nyersanyagnorma nem változott, ezért nem látszik a fizetendő térítési díjon a hozzájárulás mértékének változása. Jogos-e a dolgozók reklamációja? Hogyan érvényesíthető a hozzájárulás emelése, hogy a dolgozók ne érezzék magukat hátrányban?
17. cikk / 19 Munkáltató által természetben nyújtott étkezés
Kérdés: Intézményünkben büfé üzemel, ahol szendvicseket, üdítőt, kávét, egyszerűbb ételeket (virsli, saláta) lehet vásárolni. Munkavállalóink részére biztosíthatjuk-e ezen a helyen az étkeztetést, megfelel-e ez az adómentes étkezési juttatás feltételeinek?
18. cikk / 19 Étkezési hozzájárulás kieső időszakra
Kérdés: Jár-e vagy adható-e a közalkalmazott részére az étkezési hozzájárulás szabadság, táppénz, GYES, GYED idejére?
19. cikk / 19 Adómentes természetbeni étkeztetés I.
Kérdés: Létezik-e még az úgynevezett kötelező étkezés konyhai dolgozók, óvónők, kollégiumi nevelők, napközis tanárok esetében? Helyesen jár-e el az intézmény akkor, ha a kötelező étkezésre hivatkozással az ott érintett dolgozóinak a természetben nyújtott étkezés értékéből 4000 forint/hó kedvezményt, míg az e körbe nem tartozóknak 2000 forint/hó értékű, fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványt juttat?
