Saját konyhás étkeztetés

Kérdés: A 249/2000. kormányrendelet 8. § (9) bekezdésének értelmezéséhez szeretnénk a segítségüket kérni. Oktatási intézményhez kapcsolódóan saját konyhát üzemeltetünk, a hallgatók számára biztosítunk ingyenes étkezést. Az étkeztetésre belső szabályzatban normákat határoztunk meg, és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készítünk. A gyakorlatban a két összeg (a norma és a nyersanyagköltség) eltérhet egymástól a piaci nyersanyagárak változása miatt. Az étkezési juttatás adó- és járulékvonzata miatt az adó alapját melyik összeg határozza meg? A norma vagy a tényleges anyagkiszabás szerinti ár?
["8. § (9) Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít. ..."]
Részlet a válaszából: […] ...független felek között,e) nyereségmegosztásos módszer. Ezt nem független felekközött lehet alkalmazni, és az ügyletből, jelen esetben az étkeztetésbőlszármazó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan aránybantörténő felosztásával határoznak meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Természetbeni juttatások munkáltatót terhelő szja-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. A természetbeni juttatások munkáltatót terhelő szja-fizetésével kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel. Saját konyhát üzemeltetünk. Dolgozóink az étkezésért a nyersanyagnorma + 25% áfát fizetik meg étkezési térítési díj címén (pl. ebéd 205 Ft + 51 Ft áfa). Mivel ez így kedvezményes étkeztetés (rezsiköltséget nem teszünk rá), helyesen járunk-e el akkor, ha a normaköltség x 60% rezsi = 205 x 60% = 123 Ft után fizetjük meg mint munkáltató a 25% szja-t? Természetesen ezt a Magyar Államkincstárnak dolgozónként lejelentjük, és az adó átutalásáról ők intézkednek.
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény(Szja-tv.) 69. § (12) bekezdése szerint a természetbeni juttatás révénmegszerzett bevételnek azon összeg minősül, amely megegyezik az ingyenesen vagykedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás szokásos piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Dolgozóknak nyújtott étkeztetés

Kérdés: Melegkonyhával rendelkező intézmény vagyunk. Dolgozóink sajnos (fenntartók elvonása miatt) nem részesülnek étkezési támogatásban, konyhánkon egy ebéd nyersanyagnormája 183 Ft (áfásan). Felmerült a polgármester részéről, hogy a dolgozók a fenti összegért egy ebédet kapjanak, a rezsiköltséget "elnyeli" a konyha. Kérdésünk, hogy lehet-e így eljárni, illetve ha nem, akkor a fenti összeg mellett a rezsiköltséggel hogyan kell elszámolni? Jelenleg egy ebéd ára a dolgozóknak 300 Ft, vendégeknek 350 Ft. Mennyi a rezsiköltség alapja: 350-183 vagy 300-183 Ft? Dolgozók esetén lehet-e kétféle térítési díjat kérni ugyanazért az ebédért?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadó szempontjából természetbenijuttatásnak minősül a magánszemélynek juttatott termék, nyújtott szolgáltatáspiaci értékéből az az összeg, amelyet a magánszemélynek nem kell megfizetnie(megtérítenie).A munkavállalónak nyújtott juttatások esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.