Keresés eredménye | Költségvetési Levelek

10 cikk rendezése:

1. cikk / 10 Visszapótlási követelés értéke

Kérdés:

Önkormányzatunk 2015-ben vagyonhasznosítási szerződést kötött egy Áht.-n kívüli kft.-vel 15 évre. A szerződésben a hasznosító kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlanokon található felépítmények, ingóságok vonatkozásában, könyv szerinti értékben meghatározottakat alapul véve, az önkormányzat által jogszabály alapján megállapított értékcsökkenési kulcsok szerint az értékcsökkenés visszapótlásáról gondoskodik, és a visszapótlást legkésőbb a futamidő végén elszámolja. A szerződés megkötésekor készült egy értékbecslés, mely rögzítette az ingatlanok szerződéskori értékét és állapotát. Jelenleg felmerült a szerződés megszüntetésének lehetősége. Ez esetben a feleknek el kellene számolnia egymással, a vagyon hasznosításba adáskori állapotához képest történt különbözetével is. Értékcsökkenés-visszapótlást a hasznosító nem hajtott végre eddig, az elszámolt értékcsökkenés értéke 38 millió forint. 2018-ban készült értékbecslés, mely szerint az ingatlan értéke 91 millió forinttal növekedett a hasznosításba adás időpontjához képest. A hasznosító nem kívánja számlákkal igazolni a végrehajtott beruházásokat, és ezzel együtt az értékcsökkenés-visszapótlás értékét, hanem a 2018-as értékbecslés alapján szeretne elszámolni, és ez alapján szerintük az önkormányzatnak van tartozása. Véleményünk szerint mindenképpen számlákkal, alátámasztó bizonylatokkal kell igazolnia, hogy milyen beruházásokat hajtott végre a hasznosítás időszaka alatt az ingatlanon, és szerintünk nem fogadható el a piaci alapon készített értékbecslés, melyből nem állapítható meg, hogy mikor végezték az adott beruházási munkát, illetve az sem derül ki, hogy az bruttó vagy nettó összeg, mivel egy becsült összegről van szó.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

2. cikk / 10 Klíma számviteli elszámolása

Kérdés: Intézményünk arról döntött, hogy a nyári melegre való tekintettel, a munkafeltételek javítása érdekében gondoskodik a munkaterületek hűtéséről, klimatizálásáról (fűtésre nem használható). Miként történik majd a beruházás számviteli elszámolása?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

3. cikk / 10 Bekerülési érték meghatározása

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárás során beszerzett nagy értékű tárgyi eszköz (gépkocsi) esetén mi képezi a bekerülési érték részét, mely tételeket kell ráaktiválni a beszerzett eszközre (regisztrációs adó, forgalomba helyezés, rendszám díja)?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

4. cikk / 10 Értékesítési céllal beszerzett eszközök nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk egy szántóterület megvásárlását tervezi, melyet továbbértékesítene már működő jelentős külföldi vállalat területének megnagyobbításához. A vásárlás és értékesítés között átalakítanánk a szántókat iparterületté. A szóban forgó ügylet – mivel lehetőleg minél előbbi továbbértékesítési céllal szerezzük be a földeket – minősülhet-e készletbeszerzésnek? Ha igen, a vételár vagy kártalanítás összegén kívül miket számíthatunk a beszerzés értékébe a következőkből: földmérés költsége, értékbecslés díja, szakértői díj, lőszermentesítés költsége, régészeti feltárás, ügyvédi költség, földhivatali költségek, földvédelmi járulék, vízelvezetés kiépítésének költsége (esetlegesen), humuszmentesítés költsége? Ha ezt mégis ingatlanbeszerzésként kell értelmezni, akkor a fentiek közül melyik költség aktiválható az iparterület bekerülési költségeként?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

5. cikk / 10 Bekerülési érték

Kérdés:

Kérdés: Intézményünkben karbantartóink készítettek irodabútort, melyhez az alapanyagot megvásároltuk (bútorlapok, fogantyú). Vásároltunk bútorlapot, melynek méretre vágását, éllécezését is szerepeltetik a számlán, munkadíjként. A bútor bekerülési értékébe beletartozik a bútorlapokhoz kapcsolódó munkadíj? Az összeállításhoz kapcsolódó egyéb eszközöket, pl. csavarokat nem kellett megvásárolni, mert rendelkezésre álltak. Ezt a bekerülési értékben kell-e szerepeltetnünk? Ha igen, hogyan számoljuk el ennek értékét? A karbantartók bérét, járulékait mindenképpen el kell számolnunk a bekerülési érték részeként? Hogyan történik ezeknek a könyvelése? Kis értékű tárgyi eszköz (függöny és szőnyeg) vásárlása esetén a varrás (szegés) része-e a bekerülési értéknek?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

6. cikk / 10 Beruházás bekerülési értéke

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testületi határozat alapján 2 gyalogátkelőt fog kialakítani olyan úton, mely nem az önkormányzat tulajdonában van (a közútkezelő a tulajdonos). Tervezési, engedélyezési és kivitelezési költség is kapcsolódik hozzá. Ez beruházási vagy dologi kiadás? Ha dologi kiadás, akkor az utakra kapott állami támogatással szemben elszámolható-e? Ha beruházás, milyen főkönyvi számlán számoljuk el? Az aktiválás után az ingatlankataszter-programban milyen helyrajzi számon tartjuk nyilván?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

7. cikk / 10 Szerkezeti terv, rendezési terv arculati kézikönyv

Kérdés: Önkormányzatunk "Szerkezeti terv, rendezési terv arculati kézikönyv" elkészíttetését tervezi. Ehhez először beszereztük városunk "Teljes digitális állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisát", melyre egyszeri felhasználási jogot kaptunk. Továbbá beszereztük az ugyanehhez szükséges közigazgatási területre vonatkozó, digitális szintvonalakat tartalmazó "Topográfiai szelvény vektoros domborzata" térképet. A már megvett szolgáltatásokat milyen rovatrendre, illetve pénzforgalmi számlára kellene könyvelni (K61 és 111 vagyoni értékű jogok önmagukban vagy esetleg K337szolgáltatás)? Jól gondoljuk, hogy az elkészített végtermék K61 és 112 szellemi termékre kerül?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

8. cikk / 10 Bekerülési érték

Kérdés: A bekerülési értéknek részét képezi-e a szállítási költség, ha
- az eszköz azonnal üzembe helyezésre kerül,
- nem kerül azonnal üzembe helyezésre,
- a szállítási költség az eszköz számláján szerepel,
- külön számlán szerepel,
- a szállító nem azonos az eszközt leszámlázó szállítóval?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

9. cikk / 10 Tojótyúkok és tojások nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

10. cikk / 10 Uniós pályázat számvitele

Kérdés: Önkormányzatunk uniós pályázaton nyert projekt keretében külső kivitelezővel beruházást valósít meg. Az elszámolható költségeknek, illetve annak alapján igénybe vehető támogatásnak részét képezi a projekt megvalósításában közreműködő önkormányzati dolgozók bérének és járulékának ráfordítással arányos része. Helyesen járunk-e el akkor, ha a projektmenedzsment elszámolható bérköltségét kiadásként az 5 számlaosztályban jelenítjük meg, és belső bizonylat alapján az 1 számlaosztály állományi számláin beruházásként mutatjuk ki? Az elszámolt menedzsmentköltségre jutó támogatás összegével pedig – a közgyűlés döntése alapján – megemeljük a bérelőirányzatot.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.