Ingatlanhasznosítás, -bérbeadás

Kérdés: Önkormányzatunk a fenntartása alatt álló intézményekkel ingatlanhasználati szerződést kötött az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok vonatkozásában. A használatba adó az önkormányzat mint ingatlantulajdonos, a használatba vevő az adott költségvetési szerv, amely képviseletében az intézményvezető jár el. A szerződés tartalma szerint:
"A használatba vevő jogosult az intézmény használatába adott ingatlan vagyont, vagy annak egy részét a mindenkor hatályos, az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletében foglaltaknak megfelelően bérleti szerződés alapján bérbe adni, amennyiben a bérbeadás jogszabályba nem ütközik, vagy az intézmény által folytatott tevékenységet nem sérti vagy nem zavarja. A használatba vevő jogosult a bérleti díjat saját maga megállapítani."
Az intézményvezető többségi tulajdonos egy gazdasági társaságban, amely gazdasági társaság bérbe kívánja venni az ingatlan egy helyiségét. Az intézményvezető – mint használatba vevő az ingatlanhasználati szerződés szerint – bérbe adhatja-e saját cégének az ingatlan egy helyiségét? A társaságban az adott intézményvezető az ügyvezető.
Részlet a válaszából: […] ...lesz a kötelezettségvállaló bérbeadói oldalról, és bérbevevői oldalról az ügyvezető, aki ugyanaz a személy. Amennyiben a vonatkozó önkormányzati rendeletek figyelembevételével állapítják meg a bérleti díjat, és nem merül fel jogtalan előnyszerzés, önmagában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Költségvetési szerv számlái feletti rendelkezésre jogosult személyek köre

Kérdés: Költségvetési szerv számlák feletti rendelkezésre jogosultjai között szerepelhet-e olyan személy, aki nem alkalmazottja a költségvetési szervnek? Létezik erre vonatkozó jogszabály?
Részlet a válaszából: […] ...alapja kezelő szerve, a lebonyolító szerv számára rendelkezésre bocsátott összeg tekintetében a lebonyolító szerv, ésc) a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, illetve térségi fejlesztési tanács(továbbiakban együtt: kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Kötelezettségvállalás összeférhetetlensége

Kérdés: A településünk Roma Nemzetiségi Önkormányzata három megválasztott tisztségviselője egy család tagja; apa, lánya, veje. A kötelezettségvállaló és utalványozó a nemzetiségi önkormányzat elnöke. A belső ellenőr jelentésében kifogásolta az összeférhetetlenségi szabály be nem tartását, konkrétan azt, hogy "Kötelezettségvállalási, utalványozási feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el" [Ptk. 1959. évi IV. Tv. 685. §. b) pont]. Milyen megoldással lehet ezt az ellentmondást feloldani? Hogy lehet ellátni a kötelezettségvállalási, utalványozási feladatokat ilyen összetételű képviselő-testülettel?
Részlet a válaszából: […] ...az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el.A település Roma Nemzeti Önkormányzat belső szabályzatában, a kötelezettségvállalási szabályzatban is ki kell térni az összeférhetetlenség szabályaira,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés

Kérdés: Helyes-e az önkormányzatunknál kialakított gyakorlat, hogy a kötelezettségvállalási okmányokat (pl. vállalkozási szerződéseket, megállapodásokat) a jegyző csak egy eredeti példányon jegyzi ellen (ami a hivatalnál marad), függetlenül attól, hogy hány eredeti példányban készült?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzatuknál történő kötelezettségvállalás azönkormányzat nevében történik, és feladatainak ellátását szolgálja, amely ajóváhagyott kiadási előirányzatokat terhelő jövőbeni fizetési vagy másteljesítési kötelezettséggel jár. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 23.