54 cikk rendezése:
51. cikk / 54 Többcélú kistérségi társulások
Kérdés: Egy kistérségi többcélú társulásnál alkalmazásban álló dolgozók munkaszerződéssel vannak felvéve, a környező társulásoknál viszont a dolgozók köztisztviselők. Hová helyezik a jelenleg hatályos jogszabályok ezen társulásokat, illetve milyen kilátás van a jövőre nézve?
52. cikk / 54 Teljesített szolgáltatás könyvviteli elszámolása, ha az igénybevevő nem a teljesítőnek fizet
Kérdés: Egy önkormányzat lakossági hulladék elszállításával kapcsolatban olyan megállapodást kötött a vállalkozással, hogy alacsonyabb díjat számít fel szolgáltatásaiért a lakosságnak, ha az önkormányzat vállalja a lakossági díjak beszedését. A vállalkozás az önkormányzatnak leszámlázza a lakossági díjak teljes összegét egy összegben, és mellette kiküldi a vállalkozás nevével mint szállító, és az egyes lakosok nevére mint vevő, az egyedi számlákat, melyek alapján az önkormányzat beszedi a lakosságtól a díjakat. Azonban vannak, akik nem fizetnek, akiktől nem lehet beszedni a pénzt. Az önkormányzatnak, mivel ez nem költségvetési bevétel és kiadás, hogyan kell könyvelnie a vállalkozásnak kifizetett teljes összeget, illetve a lakosoktól beszedett bevételt, és mi a teendő a hátralékosokkal?
53. cikk / 54 Pénzeszközök átadásának új szabályai
Kérdés: Az Ötv. 107. § (2) bekezdése értelmében, a törvény hatálybalépésének napján, 1990. szeptember 30-án a megyei tanács kezelésében lévő székházépület a megyei önkormányzat tulajdonába került. Az 1991. szeptember 1. napján hatályba lépett, az egyes állami tulajdonban álló vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (3) bekezdése rendelte el a következőket: "A köztársasági megbízott hivatalának használatba kell adni az (1) bekezdésben megjelölt vagyont, ha a volt tanács és szervei, illetve tisztviselői, valamint a (2) bekezdésben felsoroltak feladatait jogutódként a köztársasági megbízott látja el." Hivatalunk jogelődje, a Köztársasági Megbízott Hivatala ekkor a feladatellátás céljára egy adott számú irodára, valamint közös használatú helyiségekre (folyosó, termek stb.) nézve a megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján használati jogot szerzett. Az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező költségeket a házban elhelyezkedő, az 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (2) bekezdése alapján használati jogot szerzett közhivatalok közösen viselik, az üzemeltetési feladatokat az önkormányzat gazdasági szolgáltató szervezete látja el. Bár a használati joggal rendelkező szervezeteket nem tekintjük úgy, mint önkormányzati társulások tagjait, az épület fenntartása a társulások által fenntartott közös intézményekhez hasonló módon történik. Az a kérdésünk, hogy az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező, egyébként áfatartalommal nem rendelkező közös költségek hivatalunkra eső részét (gazdasági szolgáltató szervezetben az épület üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő bér és annak járulékai) teljesíthetjük-e átadott pénzeszközként?
54. cikk / 54 Közalkalmazotti tanács és a szakszervezet
Kérdés: Milyen mértékig szólhat bele egy költségvetési intézmény pénzügyi, gazdasági ügyeibe a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet? Számon kérheti-e a munkáltatótól, hogy milyen jogcímen és milyen mértékig jutalmazza egyes dolgozóit? Azaz meddig terjed a hatás- és jogköre ezen ún. érdek-képviseleti szerveknek?