Ingatlanhasznosítás, -bérbeadás

Kérdés: Önkormányzatunk a fenntartása alatt álló intézményekkel ingatlanhasználati szerződést kötött az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok vonatkozásában. A használatba adó az önkormányzat mint ingatlantulajdonos, a használatba vevő az adott költségvetési szerv, amely képviseletében az intézményvezető jár el. A szerződés tartalma szerint:
"A használatba vevő jogosult az intézmény használatába adott ingatlan vagyont, vagy annak egy részét a mindenkor hatályos, az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletében foglaltaknak megfelelően bérleti szerződés alapján bérbe adni, amennyiben a bérbeadás jogszabályba nem ütközik, vagy az intézmény által folytatott tevékenységet nem sérti vagy nem zavarja. A használatba vevő jogosult a bérleti díjat saját maga megállapítani."
Az intézményvezető többségi tulajdonos egy gazdasági társaságban, amely gazdasági társaság bérbe kívánja venni az ingatlan egy helyiségét. Az intézményvezető – mint használatba vevő az ingatlanhasználati szerződés szerint – bérbe adhatja-e saját cégének az ingatlan egy helyiségét? A társaságban az adott intézményvezető az ügyvezető.
Részlet a válaszából: […] ...lesz a kötelezettségvállaló bérbeadói oldalról, és bérbevevői oldalról az ügyvezető, aki ugyanaz a személy. Amennyiben a vonatkozó önkormányzati rendeletek figyelembevételével állapítják meg a bérleti díjat, és nem merül fel jogtalan előnyszerzés, önmagában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Intézményvezető munkajogi intézkedései

Kérdés:

Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?

Részlet a válaszából: […] ...eddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga.Az Áht. 34. §-ának (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a kormány rendeletében meghatározott esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Gazdasági szervezet – gazdasági vezető

Kérdés: Ha a polgármesteri hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely rendelkezik gazdasági szervezettel, akkor szükséges-e kijelölni gazdasági vezetőt vagy gazdálkodási csoportvezetőt a gazdálkodási feladatok ellátására? Ha nincs kijelölve, akkor a jegyző a hivatal vezetője és gazdasági vezetője is egyben? Milyen feltételek fennállása esetében szükséges egy polgármesteri hivatalnak rendelkeznie gazdasági szervezettel?
Részlet a válaszából: […] ...feladatok nem szervezhetők ki, nem vásárolhatók meg külső szolgáltatótól.Az Ávr. 9. §-ának további előírásai szerint a helyi önkormányzat és az általa alapított költségvetési szerv, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az általa alapított költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Kötelezettségvállalás összeférhetetlensége

Kérdés: A településünk Roma Nemzetiségi Önkormányzata három megválasztott tisztségviselője egy család tagja; apa, lánya, veje. A kötelezettségvállaló és utalványozó a nemzetiségi önkormányzat elnöke. A belső ellenőr jelentésében kifogásolta az összeférhetetlenségi szabály be nem tartását, konkrétan azt, hogy "Kötelezettségvállalási, utalványozási feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el" [Ptk. 1959. évi IV. Tv. 685. §. b) pont]. Milyen megoldással lehet ezt az ellentmondást feloldani? Hogy lehet ellátni a kötelezettségvállalási, utalványozási feladatokat ilyen összetételű képviselő-testülettel?
Részlet a válaszából: […] ...az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el.A település Roma Nemzeti Önkormányzat belső szabályzatában, a kötelezettségvállalási szabályzatban is ki kell térni az összeférhetetlenség szabályaira,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Beruházás megvalósítása

Kérdés: Önkormányzati közgyűlés vagy bizottság határozatban döntött egy beruházás megvalósításáról. A közbeszerzés még nem indult el, szerződést az önkormányzat nem kötött. A közgyűlési vagy a bizottsági határozatot ebben az esetben kötelezettségvállalásként kell-e az önkormányzatnak a számvitelben rögzítenie? A szerződés megkötését követően a közgyűlési vagy bizottsági határozatot törölnünk kell-e, hogy a szerződést kötelezettségvállalásként a számvitelben rögzítsük?
Részlet a válaszából: […] ...az aláírás dátumának külön-külön szerepeltetésével. Szerződés esetében rögzíteniük kell a kötelezettségvállalást.Az önkormányzati közgyűlés, illetve a bizottsági határozat nem kötelezettségvállalás, hanem egy döntés, egy legitimáció a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Önkormányzati likvid hitel aláírása

Kérdés: Önkormányzati likvid hitel aláírására pénzügyi ellenjegyzőként ki jogosult? Mi az előírt szakképzettség?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.Az önkormányzatok hitelfelvételére vonatkozóan a Mötv. és a stabilitási törvény is tartalmaz előírásokat.A Mötv. 42. §-ának 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Pénzügyi ellenjegyzés

Kérdés: Amennyiben a jegyző rendelkezik pénzügyi végzettséggel és mérlegképes regisztrációval, az önkormányzatnál és az intézményeknél – hivatal kivételével – lehet-e pénzügyi ellenjegyző?
Részlet a válaszából: […] ...a pénzügyi ellenjegyző a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy.Az önkormányzatnál, ahol az önkormányzati hivatal látja el a gazdasági feladatokat, ebben az esetben a pénzügyi ellenjegyzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Pénzügyi ellenjegyző

Kérdés: Ki jogosult pénzügyi ellenjegyzésre és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...az országgyűlésiképviselő-csoportnál gazdasági-pénzügyi feladatokat ellátó személy,f) az 52. § (6) bekezdése szerinti esetben az önkormányzati hivatal gazdasági vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Érvényesítés

Kérdés: Egy önkormányzatnál a pénztáros érvényesítőként aláírhatja-e az általa kifizetett számla pénztárbizonylatát? Ha szakmailag képesítése megfelel az érvényesítés szabályainak, melyik törvény szabályozza az összeférhetetlenséget? Kérjük válaszukban térjenek ki a pénztárbizonylatok érvényesítésének szabályos menetére (kinek, mikor), az aláírók közül ki, kivel összeférhetetlen, mely jogszabály szabályozza? Hány fő kell egy számla szabályos kifizetéséhez, és mennyi idő szükséges ehhez?
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (Áhsz.), és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.

Jegyző által át nem ruházható jogkör

Kérdés: Polgármesteri hivatal gazdasági szervezete által ellátott feladatok tekintetében melyek azok az ügyek, amelyek aláírását a jegyző a kiadmányozás szabályozásakor nem adhatja át a gazdasági vezetőnek? Mi alapján lehet megállapítani, hogy például a Magyar Államkincstárhoz küldött havi elszámolások, jelentések esetében melyek azok, amelyeket a jegyzőnek kötelező aláírni, és melyek azok, amelyek aláírásával megbízható a gazdasági vezető?
Részlet a válaszából: […] ...jog gyakorlásából eredő iratok esetében,– a jegyző hatáskörébe tartozó közszolgálati tárgykörben keletkezett ügyiratokat,– az önkormányzat rendeleteit,– belső szabályzatokat,– a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvet, melyet csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.
1
2
3