20 talált cikk az arányosítás , számla , GYES , önkormányzat kifejezésre

Kérdés: A Költségvetési Levelek 56. számának 1280-as kérdését és annak válaszát elolvastam, melyet úgy értelmeztem, hogy 2006-tól az önkormányzat által az intézmény részére megállapított támogatás miatti arányos adómegosztási kötelezettség megszűnik. Az APEH-nál is érdeklődtem a fenti módosításról, és az a véleményük, hogy ez az intézményfinanszírozás nem tartozik ebbe a változásba. Tehát függetlenül attól, hogy adóköteles tevékenységet is folytatok, a beszerzéseket, igénybe vett szolgáltatásokat el tudom különíteni, ennek ellenére továbbra is az arányos, adómegosztási szabály vonatkozik intézményünkre. (Intézményünk uszodát, műjégpályát és sportcsarnokot üzemeltet. A tevékenységekre önkormányzattól támogatást kapunk. Az uszodában és a jégpályán csak adóköteles tevékenységet folytatunk.)

Kérdés: Kérjük segítségüket az Áfa-tv. 38. § értelmezéséhez. 2004. január hónaptól az arányosítást alkalmazzuk az előzetesen felszámított adó megosztására. Éves áfabefizetésünk 4994 ezer forint volt + 2005. január 20-ai befizetés 517 ezer forint, összesen 5511 ezer forintot fizettünk. Iskolánk számára ez nagyon megterhelő, mivel az önkormányzati támogatásban erre nincs fedezet. Az intézet önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, fenntartója az önkormányzat. Tanműhelyünkben alaptevékenységet kiegészítő tevékenység folyik, melynek során külső megrendelőknek különféle termékeket gyártunk. Erre a bevételre szükségünk is van, hiszen az önkormányzat előír számunkra "egyéb saját bevétel"-t. Ez 2005. évben 19 millió forint. Erre az előírt "egyéb saját bevétel"-re támogatást nem ad, és nincs is állami forrás igénybe véve, mivel a vállalkozási árban a vevő minden felmerülő költséget megtérít. Felmerül a kérdés, ha tételesen, bizonyítható módon el tudjuk különíteni az erre a munkára beszerzett anyagokat, akkor levonható-e teljes mértékben az előzetesen felszámított áfa? A támogatás utalása nincs megbontva külön feladatra, de ezekhez a külső megrendelésekhez támogatást nem is veszünk igénybe. A vállalt munkával csak a felmerülő anyag előzetesen felszámított áfáját szeretnénk visszaigényelni, minden más számlát továbbra is helyén kezelünk (tárgyi mentes, arányosítás). Kérnénk egyértelmű válaszukat, mert helyesen szeretnénk eljárni. Nagy gond ez számunkra. Ha a külső megrendelés nagyon anyagigényes az anyag áfatartalma miatt, az arányosítás százaléka a göngyölítés miatt éves szinten 6%, max. 8%-ig engedi a levonást. Az önkormányzat a támogatást nem bontja meg, nincs "pántlikázva" sem a saját konyha üzemeltetéséhez, sem az egyéb feladatokra. Költségvetésünkben így szerepel: Bevétel: x összeg Ebből: támogatás x támogatás értékű saját bevétel (étkezéstérítés) Egyéb saját bevétel x összeg (jelen esetben 19 millió forint) Hátrányos számunkra, mert az adóköteles bevételt megtéríti a vevő, és ott tartunk, hogy azért termelünk, hogy az előzetesen felszámított áfa adóból levonható 6-8%-át egészítjük ki és fizetjük be az állami költségvetésnek. Hangsúlyozom, a külső munkára fordított anyag áfatartalmát szeretnénk csak visszaigényelni. Lehetséges-e, vagy arányosítani kell továbbra is?

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, áfaalany. Bevételeink: tárgyi adómentes bevételek, adóköteles bevételek, működésre átvett pénzeszközök (OEP-támogatás, munkaügyi központ közhasznú foglalkoztatottak támogatása), közvetített szolgáltatások bevételei, intézményfinanszírozás. A közvetített szolgáltatások főként energia- és telefondíjak továbbszámlázása, melyet intézményünk nem tud kiküszöbölni. (Egészségügyi központ épületében a vállalkozó háziorvosok felé történő közös energiamérők, közös telefonvonal miatti továbbszámlázás.) Az Áfa-tv. 38. § előírja, hogy amennyiben az adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás végzésénél a termékértékesítéshez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthető el, az el nem különíthető adó összegét az arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. Működésünket biztosító önkormányzati támogatást, (intézményfinanszírozást) nem címkézetten kapja intézményünk. Az adóköteles bevételeinket és közvetített szolgáltatásainkat azonban teljes mértékben elkülönítetten (külön szakfeladaton) kezeljük. A költségvetésből és a költségvetési beszámolóból világosan kitűnik, hogy az adóköteles bevételeink fedezik az ehhez kapcsolódó kiadásainkat (beleértve a személyi juttatásokat, járulékokat, továbbá az adóköteles tevékenység szakfeladatára osztott központi irányítás kiadásait is), vagyis az adóköteles tevékenységünkhöz intézményfinanszírozás nem kapcsolódik. A közvetített szolgáltatásainkhoz természetesen szintén nem kapcsolódik önkormányzati támogatás. A fentiek ismeretében kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy intézményünkre nézve kötelező-e az arányosítás szabályait alkalmazni. Ha igen, a közvetített szolgáltatásokat hogyan kell szerepeltetni a levonási hányad meghatározásakor. Kérem, szíveskedjenek a levonási hányadot meghatározni egy konkrét példa alapján: – közvetített szolgáltatások bevételei nettó: 3 000 000 beszedett áfája:600 000 közvetített szolgáltatások kiadásai nettó: 3 000 000 befizetett áfája:600 000 – adóköteles tevékenységünk bevételei nettó: 8 300 000 beszedett áfája:2 169 000 Adóköteles tevékenységünk kiadásai nettó: 8 000 000 [főként személyi juttatások, járulékai, ezért a levonható áfa éves szinten (arányosítást nem alkalmaztuk) csak 87 000] befizetett áfája:2 169 000 – működésre átvett pénzeszközök:33 000 000 – intézményfinanszírozás: 56 000 000 – tárgyi adómentes bevételeink:14 000 000

Kérdés: Az önkormányzat adóalany, melyhez kapcsolódnak részben önálló intézmények (óvoda, iskola). Az intézmények vezetői munkáltatói jogokat gyakorolnak, intézményvezetői feladatokat látnak el. Önálló jogi személyek, a TÁH törzskönyvi nyilvántartásában részben önállóként, különálló törzskönyvi számmal szerepelnek, az APEH-nél a TÁH nyilvántartással egyezően a törzskönyvi számból képzett adószámmal vannak nyilvántartva. 2004-től az intézményeknek és az önkormányzatoknak is arányosítaniuk kell. Az arányosítást minden egyes adóalanynál külön képzett arányosítási képlettel számoljuk ki. A részben önálló intézményeknél a kiadás sokkal több, mint a bevétel (csak terembérleti díjai és étkezési bevételei vannak). A fennálló különbözetet az önkormányzat fedezi, de nem adja intézményfinanszírozásként ténylegesen oda, mint önálló intézménynek, hanem költségvetési számlájáról fedezi a hozzá tartozó intézmények kiadásait. A könyvelésben sem jelenik meg az egy-egy adóalanyhoz tartozó bevétel, hiszen a kapott költségvetési támogatások az önkormányzatnál szerepelnek, ugyanakkor az intézményeknél kerülnek felhasználásra. Hogyan lehet adóalanyonként elkülönítve kimutatni az arányosításhoz szükséges tételeket a könyvelés alapján, illetve milyen kimutatás készítésével lehet esetleg kiegészíteni, hogy az adóalanyonként megfelelő legyen? Lehet-e a részben önálló intézményt adózási szempontból összevonni az önkormányzattal, egyszerűsítve ezáltal az adókapcsolatokat, illetve ebben az esetben nem kellene-e szétbontani az amúgy egyben elvégzett gazdálkodást a bevallások elkészítése miatt?

Kérdés: Adóalany önkormányzati költségvetési intézmény vagyunk. Az arányszámításnál melyik saját bevételeket kell szerepeltetni: a) ami befolyt, b) amit a bevallási időszakra teljesítésként előírnak, c) amit a bevallásba beállítottunk (bevallási időszaki teljesítésként előírtból befolyt és a lejárt halasztású számlák ellenértéke)?

Kérdés: Önkormányzatnál elszámolható-e rendszeresen az alkalmazottak részére vásárolt mobiltelefon-feltöltő kártya?

Kérdés: Önkormányzatunk a községgazdálkodási feladatok ellátására kht.-t alapított, amelynek 100 százalékban tulajdonosa. Bevételének 5-6 százaléka származik szolgáltatási tevékenységből. Községgazdálkodási feladatait csaknem teljes egészében önkormányzati finanszírozásból látja el.A kht.-nak az önkormányzat által nyújtott támogatása áfa szempontjából hogy kedvezőbb, ha a) általánosságban kapja a községgazdálkodási feladatok ellátására, vagyb) konkrétan megjelölve (pl. x fm útpadka karbantartására, x számú játszótér gondozására, tehergépkocsi, fűnyírók javítására)?

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában lévő feltöltős mobiltelefonok feltöltéseinek előzetesen felszámított áfatartalma levonásba helyezhető-e? Szükséges-e ehhez részletes számla, ha az önkormányzaté a telefon?

Kérdés: Intézményünk dolgozói magánbeszélgetéseik után befizetik a telefonköltséget. Számlát kell-e kiállítanunk, és milyen áfatartalommal? Oktatási intézmény vagyunk, de van áfaköteles alaptevékenységünk is.

Kérdés: Önkormányzatunk két intézményt tart fenn, amelyeknek nincs önálló adószámuk. Csak az önkormányzat végez vegyesen adóköteles és tárgyi mentes tevékenységet. Az egyik intézmény kizárólag adóköteles, a másik kizárólag mentes tevékenységet végez. Jól gondoljuk-e, hogy az arányosításba csak a vegyes tevékenységet végző egység költségei és bevételei áfatartalmát kell bevonni?