Kiküldetés vagy munkába járás?

Kérdés: Többcélú kistérségi társulás munkaszervezete saját feladatként látja el a belső ellenőrzési tevékenységet saját maga és költségvetési szervei részére, valamint további 22 önkormányzatnak. Mint belső ellenőr az egyik érintett önkormányzat közigazgatási területén lakom. Mindennap autóval utazom a székhelyre, a székhelyről indítjuk a kiküldetést, azaz az ellenőrzés helyszínére utazunk. (Saját autóval járunk az ellenőrzésre, mert nincs hivatali gépjármű.) A székhely és lakóhely között 9 Ft/km költséget havonta útnyilvántartással alátámasztom (minden munkában töltött nap x oda-vissza km x 9 Ft/km). A székhelyről az önkormányzatokhoz történő utazást kiküldetésként számoljuk el. Jelenlegi kollégám a székhelyen lakik, logikus mindennap együtt a székhelyről indítani a munkát. A jövőben azonban új kollégával dolgozom, akivel egy településen élünk, s a település elhelyezkedése földrajzilag az ellátási terület középpontjában van, lényegesen több költséggel jár a székhelyről indítani a munkát, mint a lakóhelyről. Az Szja-tv. szerint a székhely és telephelyek közötti út hivatali útnak minősül, tehát kiküldetésként elszámolható. Jelenleg lakóhelyemhez 5 km távolságra lévő község eléréséhez oda-vissza 40 km munkába járást kell elszámolnom a székhelyig, majd onnan a kiküldetés céljából további 50 km oda-vissza kiküldetés címén, miközben lakóhelyemen átutazom. Logikus és lényegesen olcsóbb megoldás az lenne, ha lakóhelyem – mely egyben az egyik társult község mint telephely – és a többi település közötti utat kiküldetésként számolnám el, jelenlegi példával illusztrálva 5-5 km kiküldetés, s nem 50 km kiküldetés, plusz 40 km munkába járás. Sért valamely jogszabályt ez a megoldás? Van más lehetőség arra, hogy sem a munkahely, sem én, mint magánszemély ne járjak rosszul anyagilag?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (atovábbiakban: Szja-tv.) 3. §-a hivatali, üzleti utazásnak tekinti amagánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységévelösszefüggő feladat ellátásához szükséges utazást, ideértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Szolgálati nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok 2010-től

Kérdés: A település polgármestere 2005 óta nyugállományú rendőr, szolgálati nyugdíjat kap. Polgármesterként – a vonatkozó jogszabálynak megfelelően – illetményt kap, illetőleg költségtérítésben részesül. 2010-től választania kell a nyugdíj vagy fizetés között? A költségtérítés jövedelemnek minősül-e? Ha lemond illetményének (költségtérítésének) meghatározott részéről, úgy megtarthatja-e nyugdíját?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó rendelkezések apolgármester illetményére is alkalmazandók a polgármesteri tisztség ellátásánakegyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994.évi LXIV. törvény 13. §-a, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Számítógép beszerzése önkormányzati képviselők munkájához

Kérdés: Egy önkormányzat laptopokat kíván beszerezni. A vásárlást követően át kívánja adni (használatra vagy üzemeltetésre) ingyen a képviselők részére mint munkaeszközöket. Megtakarítást jelentene az irodaszer-beszerzések vonatkozásában, mivel az előterjesztéseket CD-n bocsátanák a képviselők részére. Mivel az önkormányzattal a képviselők munkaviszonyban nem állnak, kapcsolódik-e az átadáshoz valamilyen adó- és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...vagy csak használatba adnákazokat részükre munkavégzésük feltételeként.1. Amennyiben a képviselők nem szereznek tulajdonjogot azönkormányzat által beszerzett eszközök felett, részükre az csupán a használatotbiztosítja, méghozzá a tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Prémiumévek program

Kérdés: Intézményünkben önkormányzati átszervezés miatt csoportösszevonásra, ennek következményeként létszámleépítésre kerül sor. A munkavállaló, akinek a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, véleményem szerint jogosult a prémiumévek programba történő bekapcsolódásra. Női munkavállalóról van szó, aki 1953. 07. 18-án született, 2 gyermeke van. Munkaviszonyának kezdete 1971. 06. 21., állami gazdaságban dolgozott 1971. 08. 15-ig. 1971. 09. 09-től általános iskolában tanító. 2008 júniusában rendelkezni fog 37 év szolgálati idővel. Jogosult-e a kolléga bekapcsolódni a prémiumévek programba? Csak akkor kell-e felajánlani számára a lehetőséget, ha az ő munkaviszonyát szüntetném meg felmentéssel, vagy egyébként is? Mennyi lenne az illetménye, és változna-e annak minősítése adójogi, illetve társadalombiztosítási szempontból? Jár-e számára 13. havi illetmény, vagy csak az étkezési hozzájárulás 30%-a illetné meg? Mennyi időre szóló határozott idejű jogviszony jönne létre esetében? Jár-e neki akkor felmentési idő, ha eléri az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt? A munkaügyi központtal neki is kellene-e kapcsolatot tartania, vagy ez csak a különleges foglalkoztatási állományra vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] A prémiumévek programba történő belépésre a költségvetésifenntartási körbe tartozó munkáltatóknál 2009. december 31-éig kerülhet sor ajogszabályi módosítások következtében. A Pép-tv. 3. § (1) bekezdése rögzíti aprogramban történő részvétel feltételeit. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
Részlet a válaszából: […] ...Adatszolgáltatáson alapuló adómegállapítást az a magánszemélykérhet, aki– a) az adóévben kizárólag munkáltató(k)tól, a helyiönkormányzat nettó finanszírozási körébe tartozó kifizető(k)től szerzett olyanbevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Munkaviszony megszűnéséből adódó elszámolások adókötelezettsége

Kérdés: Az önkormányzat alkalmazásában állt mezőőr munkaviszonya 2005. december 31-én közös megegyezéssel megszűnt. A megegyezés alapján a volt mezőőrnél maradt a részére 2005 szeptemberében vásárolt több – 24 hónap kihordási időre szóló – munkaruha, illetve a munkakörének betöltéséhez szükséges és szintén az önkormányzat által megvásárolt fegyver. Kérdésünk az, hogy a munkaviszony megszüntetésekor részére térítés nélkül átadott ezen tárgyak után ki és mennyi adót, járulékot köteles fizetni?
Részlet a válaszából: […] A mezőőr munkaviszonyának megszűnésekor a munkaruhakihordási ideje még nem járt le. Ilyen esetekben a munkavállalónak vagy visszakellene adnia a munkaruhát, vagy a munkaruhának a kihordási időfigyelembevételével kiszámított nyilvántartási értékét meg kellene térítenie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.
1
2