Utófinanszírozás

Kérdés: Hogyan történik az utófinanszírozás elszámolása európai uniós projektnél?
Részlet a válaszából: […] ...kerül finanszírozásra.Az államháztartásból nyújtott támogatások között megkülönböztethető központi költségvetésből, illetve önkormányzati alrendszerből nyújtható, míg az európai uniós forrás esetében a támogatás hazai finanszírozó szervezeten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.

Család- és iskoláztatási támogatás elszámolása eseti gondnok kijelölése esetén

Kérdés: A Gyvt. alapján a jegyző családi pótlék természetbeni folyósításáról döntött. A családi pótlékot nem a jogosultnak utalják, hanem az önkormányzat Magyar Államkincstárnál nyitott számlájára (a MÁK-tól kapunk bankszámlakivonatot). A beérkezett összeget az eseti gondnok készpénzben felveszi, majd abból például élelmiszert, gyógyszert vásárol a gyermek részére. Az idegen pénzeszközök közt megtaláltuk a szerintünk alkalmazandó főkönyvi számlát, 35117. Családtámogatások lebonyolítási számla. Hogyan könyveljük a számlára érkezett családi pótlékot, annak felvételét a számláról, és ha szükséges könyvelni, akkor az azzal való elszámolást? Az eseti gondnok egy táblázat kitöltésével és a számlák csatolásával számol el a jegyző felé. Tekintettel arra, hogy az 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzás esetén kötelezően alkalmazandó gyámhatósági eljárásról van szó, ezért kérdésem közérdeku lehet.
Részlet a válaszából: […] ...1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 15. § b)pontjában foglaltak szerinti – felfüggesztésével egyidejűleg a településiönkormányzat jegyzője a védelembe nem vett gyermek védelembe vételét elrendeli.A települési önkormányzat jegyzője egy határozatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Hitelképesség megállapítása

Kérdés: A 46/2009. (XII. 30.) PM rendeletben előírtak szerint a K-11-es beszámolótáblázat 25. számú űrlapja "A helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető Ötv. 88. § (2) bek. szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felső határa" sorai és kitöltési útmutatója véleményem szerint nem teljesen egyértelműen fogalmazza meg a hitelképesség megállapításához szükséges információkat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni – többek között – az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben – december 31-e előtt – kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata – a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé – azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.
Részlet a válaszából: […] ...helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény(továbbiakban: Ötv.) 88. § (2) bekezdése rendelkezik a helyi önkormányzatadósságot kezelő éves kötelezettségvállalásának, azaz hitelképességének felsőhatáráról. A kérdésben feltett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Gyerektartásdíj megelőlegezése

Kérdés: Hová kell könyvelni a gyermektartásdíj megelőlegezésének kiadásait és bevételeit?
Részlet a válaszából: […] ...az elkülönítettszámlán jelenik meg, de mivel erre már a gyámhatóság által nincs fedezet, ezt atöbbletköltséget át kell vezetni az önkormányzati költségvetési számlára. Kérdésként vetődik fel, hogy a gyerektartásdíjmegelőlegezésekor megvásárolt juttatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Gyermektartásdíj megelőlegezésének elszámolása

Kérdés: A gyermektartás megelőlegezéssel kapcsolatos elszámolást szeretnénk megnyugtatóan tisztázni. Ehhez kérnénk segítséget. Hogyan kell elszámolni az önkormányzatok által megelőlegezett gyermektartásdíj-kifizetéseket? Az eddigi gyakorlat szerint a gyámhivatal határozata alapján az önkormányzat a gyermektartásdíj megelőlegezését a központi költségvetés terhére biztosította. Ennek alapján az önkormányzat által kifizetett gyermektartásdíjat a központi költségvetés megtérítette. Tehát e tétel az önkormányzatoknál lebonyolítás jellegű kiadás, ezért a kiadást a költségvetési átfutó kiadások számlán kellett elszámolni. A kiadások megtérítését ugyanezen a számlán számoltuk el. A 8/2010. (IX. 10.) NGM tájékoztató az államháztartás szakfeladatait tartalmazza, melyben a 889936. gyermektartásdíj megelőlegezés elszámolására szolgál. Több helyen érdeklődtünk, hogy a szakfeladatot melyik költségvetési szervnek (központi költségvetés, vagy az önkormányzat) kell alkalmaznia, mert annak következménye az elszámolás. Amennyiben 2010-től az önkormányzat költségvetésében kell szerepeltetni a kiadást, kérem abban is a segítségét, mely főkönyvi számlákat alkalmazzuk!
Részlet a válaszából: […] ...megállapított tartásdíjösszegét a gyámhivatal előlegezi meg. A gyámhivatal hoz egy határozatot, amelyalapján a székhelye szerinti önkormányzat jegyzője fogja biztosítani a központiköltségvetés terhére a gyermektartásdíj megelőlegezését.A folyósítás időtartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Támogatásértékű bevétel visszafizetése

Kérdés: 10 000 000 Ft támogatásértékű bevételt kaptunk fejezeti kezelésű szervtől meghatározott célra. A kapott összegből 2 000 000 Ft-ot nem használtunk fel, így ezt visszautaltuk a támogatónak. Helyesen jártunk-e el, ha pénzforgalomban a megfelelő 46-os főkönyvi számla bevételét csökkentettük a fel nem használt összeggel, és ha a bevételi előirányzat oldalon csak a 8 000 000 Ft-ot emeljük rá a 46-os főkönyvi számlára?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben több információ tévesen, illetve pontatlanulkerült megadásra.A kérdező valószínűsíthető, hogy önkormányzati körbe tartozóköltségvetési szerv, a támogatásértékű bevétel nem fejezeti kezelésű szervtől,hanem fejezeti kezelésű előirányzatból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Változások a 2009. évi CXXX. törvényben

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...50,0 millió forint,b) építési beruházás esetében: 100,0 millió forint,c) szolgáltatás megrendelése esetében: 50,0 millió forint.A helyi önkormányzatok, települési és területi kisebbségiönkormányzatok tekintetében az Áht. 108. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Részletre vásárolt jármű kiadásainak elszámolása

Kérdés: Hogyan kell könyvelnie a költségvetési szervnek (önkormányzat), ha járművet vásárolt? Előlegként fizettünk 1197 ezer forint összeget, a tényleges költség 3990 ezer forint. A fennmaradó különbözetet (hitelt) 60 havi részlettel törlesztjük.
Részlet a válaszából: […] A megfogalmazás pontatlan, feltételezhető, hogy a 1197 ezer forintos összeg az első részlet, amely az áfát is tartalmazza.A könyvelés menete:T 1323 – K 341Az első részlet forgalmi adót nem tartalmazó összegének könyvelése közgazdasági osztályozás szerint.T 1822 – K 341Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 3.
1
2