29 cikk rendezése:
21. cikk / 29 Temetői szolgáltatások áfája
Kérdés: Önkormányzatunk kötelező alapfeladatként köztemetőt üzemeltet. A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők temető-fenntartási hozzájárulást fizetnek, s egyéb szolgáltatások után is van fizetendő díj. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e el, ha az ilyen jogcímeken fizetendő tételeket áfával növelten számlázzuk ki? Van-e lehetőség a tevékenységgel kapcsolatosan felmerült kiadások (pl. közüzemi számlák) áfájának levonására?
22. cikk / 29 Hitelfelvételi korlát
Kérdés: Egy községi önkormányzat 300 M Ft feletti 2010. évi teljesített kiadással, és 2010. december 31-én fennálló folyószámla-hitelállománnyal könyvvizsgálatra kötelezett-e?
23. cikk / 29 Milyen jogviszonyt kell létesíteni a költségvetési szervek alkalmazottaival?
Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Munkaszerződés alapján foglalkoztathatunk-e munkavállalót megbízási szerződés helyett? Ez a létszám beleszámít a költségvetési engedélyezett létszámba? Kell-e felügyeleti szervi engedély?
24. cikk / 29 Vásárolt közszolgáltatásba tartozó tevékenységek
Kérdés: Alapfeladatunk önkormányzati közoktatási intézmények pénzügyi gazdasági feladatainak ellátása. Néha gondot okoz egyes gazdasági események számviteli értelmezése. Kérdéseink a következők: 1. Amennyiben évente megújított szerződéssel számla ellenében külső személy (vállalkozó ügyvéd) jogi segítségnyújtását vesszük igénybe a tartozások beszedése érdekében (felszólítások elkészítése, bírósági eljárások teljes körű intézése, végrehajtóval való kapcsolattartás), annak díját szellemi tevékenységként vagy egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatásként kell könyvelnünk? 2. Van-e különbség könyvelés szempontjából akkor, ha egy óvoda bábelőadást rendel: - gyermeknapi vagy évfordulós ünnepségre, - illetve "rendes" napi nevelési feladatai idején veszi igénybe a szolgáltatást? Lehetséges-e, hogy az első változatban kulturális rendezvényként (de itt egyéb üzemeltetés vagy vásárolt közszolgáltatás) értelmezzük, míg a második változatban szellemi tevékenység végzése miatti kifizetésként könyveljük?
25. cikk / 29 Összeférhetetlenség
Kérdés: Egy önkormányzat könyvvizsgálója voltam, mint egyéni vállalkozó. 2005. évben lányom egy többcélú kistérségi társulás belső ellenőri pályázatát elnyerte, s mivel ez a társulás végzi feladatát annál az önkormányzatnál is, ahol én vagyok a könyvvizsgáló, ezért én 2005. évben összeférhetetlenségre hivatkozással lemondtam a könyvvizsgálatról. Az önkormányzat ezt elfogadta, és pályázatot írt ki. A pályázatot egy kft. nyerte el, s a szerződésben ki van kötve, hogy a feladat elvégzésére a kft. egy konkrétan meghatározott személyt is bevonhat, aki jelen esetben én vagyok. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll-e?
26. cikk / 29 Többcélú kistérségi társulások
Kérdés: Egy kistérségi többcélú társulásnál alkalmazásban álló dolgozók munkaszerződéssel vannak felvéve, a környező társulásoknál viszont a dolgozók köztisztviselők. Hová helyezik a jelenleg hatályos jogszabályok ezen társulásokat, illetve milyen kilátás van a jövőre nézve?
27. cikk / 29 Vállalkozó orvos alkalmazottjának bérmegállapítása
Kérdés: Vállalkozó fogorvos mellett dolgozó "fogászati asszisztens" 6143233121020 számú OKJ-s végzettséggel rendelkezik. Ha a díjazást a Kjt.-besorolásnak figyelembevételével kapná, ez a képesítés "D" kategóriának vagy "E" kategóriának felelne meg? (Középfokú iskolai végzettség mellett). Vállalkozó orvos alkalmazottai bérezésénél a Kjt. vagy az Mt. szerint kell eljárni?
28. cikk / 29 Szemétszállítási díjkompenzáció
Kérdés: Önkormányzatunk a szilárd hulladék elszállítására közszolgáltatási szerződést kötött. A lakossági szemétszállítás díját tekintve a vállalkozó által kalkulált díj és az önkormányzat által a helyi rendszerben jóváhagyott díj eltér. A mintegy 10%-ot jelentő különbözetet az önkormányzat fizeti meg a lakosság helyett díjkompenzáció címén, mely minden háztartásra vonatkozik, szociális helyzettől függetlenül. Minek minősül a lakosság által meg nem fizetett összeg az önkormányzatnál, esetleg kell-e utána adót, járulékot fizetni?
29. cikk / 29 Egyes közalkalmazottak rendes évi szabadsága
Kérdés: Változott-e a közalkalmazott technikai dolgozók rendes évi szabadsága az Mt. 131. § (1) bekezdésének életbelépése óta? Mi az alap- és a pótszabadság kiszámításának módja a technikai közalkalmazottnál?