Intézményi étkezés kötelező igénybevétele

Kérdés:

Van-e jelenleg olyan jogszabály vagy egyéb szabályozás, ami meghatározza, hogy az önkormányzat konyháján, szociális intézményében, illetve óvodájában dolgozó foglalkoztatott kötelező étkezésben vegyen részt?

Részlet a válaszából: […] ...alapján az Alkotmánybíróság kimondta a munkahelyi étkezés kötelezővé tételének alkotmányellenességét, ezért ilyen kötelezettség önkormányzati rendeletben, belső szabályzatban nem állapítható meg.A 4/1985. PM rendelet írta elő korábban a költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Közös önkormányzati hivatal adóügyi ügyintézőjére vonatkozó képesítési követelmény

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal adóügyi előadójának mi a képesítési követelménye? A 29/2012. Korm. rendelet mely feladatköre vonatkozik rá? Ha nem rendelkezik az előírt képesítéssel, kinevezhető köztisztviselőnek? Az adott feladatkörre előírt felsőfokú szakmai végzettség megléte esetén a köztisztviselőt az I. besorolási osztályba kell sorolni, ha a munkáltató úgy gondolja, hogy az adott munkakör középfokú végzettséggel is ellátható?
Részlet a válaszából: […] ...szóló jogszabályok szerinti megfelelő képzési területeken szerezhető szakképzettséggel rendelkezőket is képesítettnek kell tekinteni.Az önkormányzati hivatal adóügyi ügyintézőjének feladatköre a hivatkozott kormányrendelet szerinti hatósági feladatkörnek minősül (1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Korhatár előtti ellátásra jogosulttá váló közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: 1953-ban született női közalkalmazott (pedagógus) korhatár előtti ellátásra válik jogosulttá 2012-ben (igénybe is kívánja venni), a nyugdíj­intézet szolgálatiidő-beszámítása szerint 2010. de­cember 31-én 38 év 32 nap szolgálati idővel rendelkezett. 2012. május 14-én lesz 59 éves, és ekkor 39 év 167 nap szolgálati ideje lesz. A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére milyen szabályok vonatkoznak? A felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak (illetve korhatár előtti ellátásra jogosultnak) kell minősülnie? Jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján, illetve a szabadságot a felmentési idő ledolgozandó részében ki lehet adni?
Részlet a válaszából: […] ...az Országgyűlés, a kormány, a költségvetési fejezetetirányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy azönkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónállétszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlása

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. hatálya – ha törvény eltérően nem rendelkezik – azállami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyiönkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátásárafoglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Gazdasági vezetők képesítési követelményei az új Ámr. alapján

Kérdés: Iskolai végzettségem gimnáziumi érettségi, OKJ-s mérlegképes könyvelői szakképesítés államháztartási szakon, és OKJ-s pénzügyi és számviteli szakellenőr szakképesítés államháztartási szakon. 2002. március 1-jén neveztek ki határozatlan időre gazdasági vezetőnek egy önállóan működő és gazdálkodó városi szociális intézményben, mely másik két önállóan működő intézmény operatív gazdálkodását is elvégzi. Az intézmények könyvviteli szolgáltatását államháztartási szakon regisztrált mérlegképes könyvelőként látom el. (41 éves vagyok.) Kérdésem, hogy a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése vonatkozik-e rám, vagy csak az új kinevezésekre értendő? Ha vonatkozik rám, meddig kell megkezdenem a felsőfokú iskolai végzettség megszerzését? Ha a munkakör betöltésekor a képesítés megfelel a képesítési előírásnak, és közben változik a képesítési előírás, akkor a munkáltatónak kell-e kötelezni? Ha a munkáltató kötelez, köteles-e a képzési költség teljes költségét fizetni? Ha a munkakör betöltéséhez szükséges a felsőfokú iskolai végzettség és nem kötelez, jogszerűen jár-e el? Ha nem kötelez a felsőfokú iskolai végzettség megszerzésére, és nem iratkozom be, akkor elláthatom-e a munkakört, a munkáltató felmondhat-e?
Részlet a válaszából: […] ...személynek kell rendelkeznie a számviteli képesítéssel és atevékenység ellátására jogosító engedéllyel.– A községi, nagyközségi önkormányzat irányítása alá tartozóköltségvetési szerv esetén a gazdasági vezető tekintetében a 19. § (1)bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Nyugdíj melletti munkavállalás, kereseti korlát

Kérdés: 2006. 01. 01-től előrehozott öregségi nyugdíjasként dolgozom gazdasági vezetői munkakörben, egy megyei fenntartású intézményben. A nyugdíj melletti munkavállalásra vonatkozó korlátozó szabályok rám csak 2010. 01. 01-től vonatkoznak. 2010. 01. 01-től a fizetésem 3 hónap alatt eléri a minimálbér 12-szeresét. Ha tovább szeretnék dolgozni, akkor április 1-jétől szüneteltetnem kell a nyugdíjamat, de meddig, hisz 2010. 11. 25-én betöltöm a 62. életévemet. Ekkor úgy tudom, hogy rám már nem vonatkozik az éves kereseti korlát. Ezek szerint 2010. 12. 01-től ismét igényelhetem a nyugdíjamat vagy majd csak 2011. 01. 01-től? Mi történik akkor, ha közben megszüntetik a közalkalmazotti jogviszonyomat, például júniusban? Ekkor jogosult vagyok-e a felmentési időre, illetve ily módon év közben kérhetem-e ismételten a nyugdíjam folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvény alapján járó öregséginyugdíjban vagyg) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről ésaz önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény alapján járó öregséginyugdíjbanrészesülő személy a tárgyévben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Közalkalmazott magasabb fizetési osztályba sorolása

Kérdés: Gimnáziumi érettségi középfokú végzettséggel dolgozom iskolatitkárként D6 közalkalmazotti besorolásban. 2009. április 16-án megszereztem a mérlegképes könyvelői emelt szintű felsőfokú végzettséget: OKJ 54343603. Kérdésem az lenne, hogy ezzel a felsőfokú emelt szintű végzettséggel lehetőségem van-e átlépni E6 fizetési fokozatba, ha igen, mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a speciális ágazatiszabályokat a 138/1992. Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet 1. §-a kimondja,hogy hatálya kiterjed a helyi önkormányzatok és az állami költségvetési szervekáltal fenntartott általános iskolákra, gimnáziumokra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 8.

Gazdasági vezető – magasabb vezető vagy vezető

Kérdés: Önkormányzati fenntartású általános iskola gazdasági vezetőjének megbízása 2009. január 1-jétől a Kjt. és a többször módosított 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva magasabb vezetői vagy vezetői munkakörré alakult át. A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 18/A. § (2) bekezdését, mely szerint a gazdasági vezető az intézményvezető helyettese gazdasági és pénzügyi ügyek tekintetében akkor is, ha azt a munkakörének elnevezése nem tükrözi, és a 2008. évi CV. tv. 8. § (2) bekezdés c) pontját is figyelembe véve, amely a gazdasági vezető kinevezését, felmentését, díjazásának megállapítását az irányító szerv hatáskörébe utalja, kinek, hogyan és mi alapján kell eldöntenie, hogy kinevezett vezető, vagy magasabb kinevezett vezető munkakörbe került-e a gazdasági vezető? Tulajdonképpen ki a munkáltatója? Ki készíti el az új munkaköri leírását, amely már az önálló vezetői munkakörre szól? (Munkáját továbbra is az intézmény vezetőjének irányítása és ellenőrzése mellett végzi.)
Részlet a válaszából: […] ...vagy megbízása, felmentése vagy megbízásánakvisszavonása, díjazásának megállapítása – ha törvény eltérően nem rendelkezik -helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a polgármester hatáskörébetartozik. Ez tehát csak a főszabály, törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Munkáltatói jogutódlás

Kérdés: Megyei fenntartású szociális intézményben dolgozunk. 1. Fenntartónk a fenntartása alá tartozó szociális intézményeket közös irányítás alá kívánja vonni ez év július 1-jétől. A jelenlegi intézmények jogutódlással megszűnnek, helyettük új intézmény jön létre 2009. július 1-jétől. Közalkalmazottként dolgozunk, a garantált illetményen túl munkáltatói döntésen alapuló kiegészítést is többen kapunk. A jogutódlással történő megszűnés esetén bérünk hogyan alakulhat, elvehetik-e a munkáltatói döntésen alapuló kiegészítést? (Munkakör-változások feltehetőleg előfordulnak majd.) 2. További kérdésünk, hogy az összevonással kapcsolatosan a prémiumévekre jogosult munkatársaink részére ezt a lehetőséget fel lehet/kell-e ajánlani? Két kollégánk szívesen élne ezzel a lehetőséggel (egyéb feltételek fennállnak). Úgy tudjuk, hogy a fenntartó álláspontja szerint ez nem lehetséges a szakszervezetekkel (2008. dec. 18) történt megállapodás miatt: "...felhívják a fenntartókat és munkáltatókat arra, hogy 2009-ben ne csökkentsék a közalkalmazottak létszámát..." A prémiumévek programba történő bekapcsolás során tényleges létszámcsökkenés, elbocsátás nem merül fel, hiszen a dolgozók munkaviszonya továbbra is fennáll. A megállapodás ezt is tartalmazza: "Az átszervezésekkel esetlegesen együtt járó létszámváltozások jogszabályi megakadályozására a kormány nem lát lehetőséget..."
Részlet a válaszából: […] ...Elképzelhető természetesen az is, hogy a jogutódlás alapjántörténő intézmény-összevonások után az új intézménynél a fenntartó önkormányzatképviselő-testülete (közgyűlése) létszámcsökkentést vagy átszervezést rendelel. Ez azonban már a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 30.

Bölcsődében foglalkoztatott közalkalmazottak besorolása

Kérdés: Intézményünk a 257/2000. (XII. 26) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatot ellátó helyi önkormányzati szerv, egészen pontosan bölcsőde. 1. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki – klasszikus értelemben vett – szakmunkás-bizonyítványt (8 osztály + szakmunkásképző intézet) szerzett, pl. villanyszerelő, szakácsnő, asztalos, víz-, gázszerelő, géplakatos stb.? 2. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános) és 2 éves szakiskola elvégzésével szerzett szakmát? 3. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános), valamint különböző központok által szervezett OKJ-s képzés keretében szerzett szakmát? 4. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapműveltségi vizsga (9-10. osztály elvégzése) és 2-3 éves szakiskola elvégzésével szerzett szakmát? 5. Melyek azok a szempontok, melyek eldönthetik, hogy ki sorolható be a "B", illetve a "C" fizetési osztályba? 6. Az "F" és "G" fizetési osztályba sorolt gazdasági vezető, illetve belső ellenőr esetében a mérlegképes végzettség beszámítható-e további szakképesítésként, adható-e számukra 5%-os illetménynövekedés?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 61. § (1) bekezdés kimondja, hogy a közalkalmazottimunkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetveállam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat,valamint akadémiai tagság alapján fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 21.
1
2