Temetkezési szolgáltatás elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a Szoc-tv. 48. §-a alapján gondoskodik elhunyt személyek köztemetéséről. Kérdésünk, hogy a temetkezési intézettől beérkező számlát, mely 15 százalékos általánosforgalmiadó-mértéket tartalmaz, hogyan kell helyesen könyvelni (segélyként), valamint a temetési szolgáltatás közvetítése esetében (mely történhet magánszemélynek – hagyatékátadó végzés alapján – és önkormányzatok felé) milyen általánosforgalmiadó-mértéket kell alkalmaznunk, s milyen bizonylatot kell kiállítunk?
Részlet a válaszából: […] ...a temetkezési vállalkozás a szolgáltatásnyújtásáról szóló számláját az önkormányzat nevére (címére) állította ki, és azönkormányzat viseli véglegesen a költséget, akkor ez a kiadás önkormányzatáltal folyósított ellátásnak minősül. A kiadást ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Tőkeváltozások könyvviteli elszámolása

Kérdés: Az Szt-vhr. 22. § (1) bek. b) pontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. A 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlevőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlevőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812 "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések" számlán kell könyvelni a 412 "Tőkeváltozásokkal" szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint "idegen követelés" – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét? Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrás oldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatni– a vagyonszerzési,– örökösödési,– államigazgatási eljárásiilletékekkel kapcsolatos követeléseket a megyei és fővárosiönkormányzatoknál, függetlenül attól, hogy a beszedett illetékekből a központiköltségvetés és más önkormányzatok is részesedhetnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Nem önálló költségvetési intézmények áfarendszerbeli megítélése I.

Kérdés: A költségvetési intézmények áfamegítélésénél esetenként problémát okoz, hogy a részben önálló, teljes jogkörű költségvetési szerv nem rendelkezik önálló adószámmal, a bevallásokat az öszszesített adatok alapján az önálló költségvetési szerv készíti el, a bevalláson és a befizetésen az önálló intézmény adószáma szerepel. A pénzforgalom bonyolításához csak az önkormányzati önálló intézmény rendelkezik bankszámlaszámmal, a részben önálló nem. Helyes gyakorlatként kell-e kezelni a fentebb leírt megoldást, vagy az Áfa-tv. alapján az önálló gazdálkodást folytató, részben önálló intézménynek külön adószámmal kell vagy lehet rendelkeznie?
Részlet a válaszából: […] Az önálló és részben önálló intézmények esetén meg kellkülönböztetni a gazdasági és a jogi értelemben vett önállóságot. Bizonyosköltségvetési szervek (ilyen pl. az óvoda, az iskola) jogilag önálló jogiszemélyek, csak gazdaságilag nem tekinthetők önállónak. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Áfaelszámolás önálló és részben önálló intézmények esetén

Kérdés: Az önkormányzat adóalany, melyhez kapcsolódnak részben önálló intézmények (óvoda, iskola). Az intézmények vezetői munkáltatói jogokat gyakorolnak, intézményvezetői feladatokat látnak el. Önálló jogi személyek, a TÁH törzskönyvi nyilvántartásában részben önállóként, különálló törzskönyvi számmal szerepelnek, az APEH-nél a TÁH nyilvántartással egyezően a törzskönyvi számból képzett adószámmal vannak nyilvántartva. 2004-től az intézményeknek és az önkormányzatoknak is arányosítaniuk kell. Az arányosítást minden egyes adóalanynál külön képzett arányosítási képlettel számoljuk ki. A részben önálló intézményeknél a kiadás sokkal több, mint a bevétel (csak terembérleti díjai és étkezési bevételei vannak). A fennálló különbözetet az önkormányzat fedezi, de nem adja intézményfinanszírozásként ténylegesen oda, mint önálló intézménynek, hanem költségvetési számlájáról fedezi a hozzá tartozó intézmények kiadásait. A könyvelésben sem jelenik meg az egy-egy adóalanyhoz tartozó bevétel, hiszen a kapott költségvetési támogatások az önkormányzatnál szerepelnek, ugyanakkor az intézményeknél kerülnek felhasználásra. Hogyan lehet adóalanyonként elkülönítve kimutatni az arányosításhoz szükséges tételeket a könyvelés alapján, illetve milyen kimutatás készítésével lehet esetleg kiegészíteni, hogy az adóalanyonként megfelelő legyen? Lehet-e a részben önálló intézményt adózási szempontból összevonni az önkormányzattal, egyszerűsítve ezáltal az adókapcsolatokat, illetve ebben az esetben nem kellene-e szétbontani az amúgy egyben elvégzett gazdálkodást a bevallások elkészítése miatt?
Részlet a válaszából: […] ...de az a pénzügyi szolgáltatásokat végző hitelintézetekre,biztosító és befektetési vállalkozásokra vonatkozik, az önkormányzatra tehát acsoportos adóalanyiság szabályait nem lehet alkalmazni.Ez azt jelenti, hogy amennyiben a könyvelés nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Nemzetközi támogatás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a Számlakerettükör 3613-3616. Nemzetközi támogatási programok lebonyolítási számláit, valamint a 66. számlacsoport számláit?
Részlet a válaszából: […] ...számlái, valamint a 6-os számlaosztály kibővült a 66. számlacsoportban a Nemzetközi támogatási segélyprogramok kiadásainak számláival.Önkormányzati területen hogyan kell kezelni – a költségvetés részeként vagy elkülönítetten – és számvitelileg elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Pénzmaradvány elszámolása

Kérdés: Intézményünk tárgyévi helyesbített pénzmaradványa 400 E Ft, amelyet elvont a felettes önkormányzat. A PM jóváhagyásával egyidejűleg elvont még 1000 E Ft-ot, amely a 2003. évre meg nem illető és ezért visszafizetendő normatíva összegét takarja. Hogyan történik ezek könyvelése, az előirányzat-változás nyilvántartásba vétele? A normatíva miatti visszafizetéssel a támogatásunkat kell-e csökkenteni, vagy mint PM-elvonást könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben bemutatott adatok alapján ha az intézmény és a beszámolót átvevő önkormányzat a 2003. évi beszámolójában a normatíva miatti visszafizetés összegét megfelelően szerepelteti, akkor a módosított pénzmaradvány összege (29. Pénzmaradvány alakulása táblázat 22...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

Kérdés: Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő szülő kérésére a támogatás összegét nem a szülőnek utaljuk, hanem a "támogatott" étkeztetését végző középfokú iskola számára, mint étkeztetési térítési díjat, amit az iskola nekünk leszámláz 15 százalék áfával. A támogatás összegének áfavonzata hogyan jelentkezik? Áfanyilvántartásban szerepeltetni kell-e, és ha igen, akkor levonható-e?
Részlet a válaszából: […] ...térítési díj az áfát is tartalmazza. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítása az említett konstrukcióban a folyósító önkormányzat és az étkeztetést végző iskola közötti viszonylatban adófizetési kötelezettséget nem keletkeztet ugyan, de áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Önkormányzattól térítés nélkül átvett épület nyilvántartási szabályai

Kérdés: Az önkormányzat mint tulajdonos térítés nélküli használatra átadta az épületeket intézményünk részére. Kinek kell nyilvántartania az ingatlanokat, kinek a mérlegében szerepel, és ki számol el értékcsökkenést ezen épületek után? Intézményünknek mit és hogyan kell nyilvántartania?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzat által térítés nélkül használatba átadott épületeket abban az esetben kell a költségvetési szervnek a főkönyvi könyvelésében kimutatnia, lineáris értékcsökkenést elszámolnia, leltároznia és év végén a mérlegben kimutatnia, ha az adott épület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 3.

Szakképzési támogatás elkülönítése

Kérdés: Szakképzési hozzájárulást kap a szakközépiskola. Alszámlán vagy külön bankszámlán kell-e kezelni az összeget, illetve elegendő analitikus nyilvántartást vezetni a felhasználásról?
Részlet a válaszából: […] ...Áht-vhr. szabályozza, hogy a kincstári és az önkormányzati felügyelet alá tartozó költségvetési szervek milyen jogcímeken, milyen keret-, illetve bankszámlákat nyithatnak, ill. vezethetnek.A szakképzési hozzájárulást külön ez a jogszabály nem nevesíti, így erre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

Pénzmaradványhoz kapcsolódó tételek könyvelése

Kérdés: Az önkormányzat egyik intézménye alulfinanszírozott. Az önkormányzat kiutalja a támogatást, amelyet az intézmény a kiutalás évében felhasznál. El lehet-e fogadni az alábbi könyvelést?T 341 – K 46122T 4214 – K 4211T 4211 – K 4212T 4212 – K 9812
Részlet a válaszából: […] A leírt számlaösszefüggések alapjában véve helyesek. Az események sorrendjét figyelembe véve az elszámolás a következő: a finanszírozási különbözet (alulfinanszírozás) elszámolása T 4214 – K 4211. a jóváhagyott pénzmaradvány nyilvántartásba vétele T 4211 – K 4212....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.
1
18
19
20