Önkormányzati iskolai étkeztetés áfája

Kérdés: Önkormányzat óvodai és iskolai étkeztetése finanszírozásakor 50 vagy 100%-ot átvállal a szülőktől. Helyes-e az a megoldás, hogy az étkeztetés szülőktől átvállalt 50 vagy 100%-os összeg állami és önkormányzati finanszírozási különbözetére az önkormányzat saját magának állít ki áfás számlát? Ha nem, akkor hogyan kell a számlákat kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az adóalany saját magának nem állíthat ki számlát. A másik szempont, hogy a vevő részére lehet a számlát kiállítani. Az önkormányzat a saját maga által nyújtott szolgáltatás tekintetében nem tekinthető vevőnek.A kérdés nem tér ki arra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Lakás-bérbeadási céllal felújított önkormányzati ingatlan

Kérdés: Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő ingatlant a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 3. §-a (1) bekezdésének 19. bd) alpontjának megfelelően 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társasága részére vagyonkezelésbe adná annak érdekében, hogy a társaság az ingatlan teljes körű felújítását követően az ott kialakításra kerülő lakásokat bérbeadás útján hasznosítsa. A felújításhoz szükséges fedezet egy részét a 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő támogatásként adná az önkormányzat. A másik megoldási lehetőség, hogy az önkormányzat saját hatáskörben a teljes fedezet biztosításával valósítaná meg az építési beruházást, és azt követően adná vagyonkezelésbe a lakásokat magában foglaló ingatlant. A fenti konstrukciókkal kapcsolatban az alábbi adójogi kérdések merültek fel:
1. Az Mhötv. 109. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzat rendeletében foglaltak alapján a vagyonkezelésbe adás történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen. A vagyonkezelői jog ingyenes alapítása esetében keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
2. Az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdése alapján a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Amennyiben a vagyonkezelői jogot visszterhesen alapítják a felek, és annak ellenértékét az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdésén túli beruházásban határozzák meg, úgy keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
3. Amennyiben a vagyonkezelő – idegen tulajdonban lévő ingatlanon végzett beruházásként – valósítja meg az építési beruházást, akkor az azzal kapcsolatos áfát visszaigényelheti-e?
Részlet a válaszából: […] ...amelyek mentén remélhetőleg ki tudják alakítani atevékenységvégzés fő kereteit.A kezelésbe adott vagyon tulajdonosa az önkormányzat marad.A vagyonkezelő a kezelt vagyoni eszközökkel kapcsolatos feladatokat azönkormányzat nevében és javára látja el, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 3.

Térítés nélküli átadás

Kérdés: A költségvetési szervként működő többcélú kistérségi társulás több település társult önkormányzataiból jött létre 2004-ben. Az évek során több, eszközbeszerzésre irányuló pályázatot is nyertünk, amelyek keretében a társult önkormányzatok részére használatra átadtuk ezeket az eszközöket (közmunkapályázatok stb.), mivel a feladatellátás ott valósul meg. Több éve már, hogy használják ezeket az eszközöket, és az önkormányzatok úgy döntöttek, hogy ezekre vonatkozóan szeretnék a tulajdonjogot megszerezni. Társulásunk a működése óta alanyi mentes az áfakört tekintve, és az eszközök beszerzésekor sem igényeltünk vissza áfát, ezek fedezete is adómentes volt. Az alábbi esetekben keletkezik-e áfabefizetési kötelezettségünk, van-e számlakibocsátási kötelezettségünk? Illetve az átvevő önkormányzatoknak van-e áfabefizetési kötelezettsége?
1. Térítésmentesen adjuk át az eszközöket az önkormányzatoknak.
2. A társulás könyveiben szereplő értéken (értékcsökkentett) vagy megegyezés alapján egy bizonyos összegért adjuk át az eszközöket az önkormányzatoknak. Illetve mivel egy épületről is szó van, amelynek forgalmi értéke 20 000 000 Ft, ebben az esetben van-e következménye áfastátuszunkra az átadás-átvételnek?
Részlet a válaszából: […] ...nem keletkeztetáfafizetési kötelezettséget, és számlázni sem kell. A könyvelés bizonylata afelek közötti megállapodás lesz. Az átvevő önkormányzatnak nem keletkezikáfafizetési kötelezettsége az ingyenesen átvett eszközök után.Az átvevő önkormányzatok könyveiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 12.

Térítés nélküli eszközök áfája

Kérdés: Városunkban már több éve megszűnt a Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet. A felszámolás évekig elhúzódott. A felszámolás során a szövetkezet tulajdonában lévő külterületi utak, csatornák az 1993. évi II. törvény 12/D. § (1) bekezdése alapján önkormányzatunk tulajdonába kerültek, földhivatali határozattal. Ezt a vagyont a könyveinkbe bevételeztük. Kérdésem, hogy ez a vagyonnövekedés áfa szempontjából hogyan minősíthető?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint az önkormányzat jogszabály alapján, illetveföldhivatali határozat alapján, térítés nélkül kapta meg a külterületi utakat,csatornát. Az Áfa-tv. az ingyenes átadást feltételhez kötötten adóztatja(Áfa-tv. 11. §). Az ingyenes átadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Számítógép beszerzése önkormányzati képviselők munkájához

Kérdés: Egy önkormányzat laptopokat kíván beszerezni. A vásárlást követően át kívánja adni (használatra vagy üzemeltetésre) ingyen a képviselők részére mint munkaeszközöket. Megtakarítást jelentene az irodaszer-beszerzések vonatkozásában, mivel az előterjesztéseket CD-n bocsátanák a képviselők részére. Mivel az önkormányzattal a képviselők munkaviszonyban nem állnak, kapcsolódik-e az átadáshoz valamilyen adó- és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...vagy csak használatba adnákazokat részükre munkavégzésük feltételeként.1. Amennyiben a képviselők nem szereznek tulajdonjogot azönkormányzat által beszerzett eszközök felett, részükre az csupán a használatotbiztosítja, méghozzá a tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Önkormányzati ingatlanon végrehajtott beruházás

Kérdés: Önkormányzat határozott időre bérbe adta művelődési házát áfaalany vállalkozónak, aki toldalék-épületrészt emelt az épülethez. A beruházást saját költségén végezte, az ingatlant nyilvántartásában vezette. A szerződés lejártával térítésmentesen átadta az ingatlant azzal, hogy a piaci érték áfarészének befizetését nem vállalja, rendezze az önkormányzat. A polgármesteri hivatal az áfát az adóhatóság felé bevallotta, megfizette (2008. 02. 15-én). A vállalkozó 2008. 03. 31-én leszámlázta az önkormányzat felé az áfa összegét azzal, hogy ő a bevallásra kötelezett. Várjuk véleményét, hogy miként járjon el az önkormányzat, figyelembe véve azt, hogy az áfabevallást, -fizetést már teljesítette!
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásához több olyan körülmény ismeretére isszükség lenne, amelyek a kérdésfelvetésből nem derülnek ki, ezért csakáltalánosságban lehet azokat a szempontokat megadni, amelyek alapjánmegítélhető lesz a helyes adóelszámolás a kérdéses esetben. Amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 10.

Önkormányzat által térítésmentesen, illetve beruházás ellenében átadott ingatlan áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Az önkormányzat egy önkormányzati tulajdonú ingatlant szeretne térítésmentes használatra átadni egy gazdálkodási tevékenységet folytató társaságnak. Az ingatlannal az ingatlant kapó társaság (pl. kft.) gazdálkodási tevékenységet folytat (pl. parkolót üzemeltet). A) lehetőség: - az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy nem fizet érte térítési díjat, de/és - későbbi adóhatósági vita elkerülése érdekében, egy piaci értékre megállapított használati díj áfáját az önkormányzat befizetendő adóként kezeli, be is fizeti (azaz számszakilag 0 forint bérleti díj + piaci áron megállapított áfa) és - a befizetett áfát kiszámlázza a kft. felé. Kérdés: - A kft. az áfát visszaigényelheti-e és milyen módon? - Hogyan történik a számlázás az önkormányzat részéről? B) lehetőség: - az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy földhasználatot fizet érte, mondjuk 3 évre 6 millió forintot, - a használati jog kifizetése helyett, annak ellenértékeként a társaság vállalja, hogy saját erejéből 6 millió forint értékben létrehoz egy beruházást az ingatlanon, a beruházás az önkormányzat tulajdonába kerül. Kérdés: - A beruházás kinek a könyvében szerepel, ki számolja el utána az értékcsökkenést? - Igaz-e, hogy ebben az esetben két ügylet van? Egy szolgáltatásnyújtás és egy termékértékesítés egymással szemben leszámolva, azaz két számlázás történik egymással szemben, áfa- és nyugtaadási kötelezettséggel? Az A) és B) lehetőség közül melyik működik?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az önkormányzat lehetővé teszi az önkormányzati ingatlan használatát egy kft. részére. Elsősorban tisztázni kell, hogy az önkormányzat alanya-e az áfának. Ha az önkormányzat az Áfa-tv. 4/A. §-a alapján ingatlan-bérbeadás tekintetében sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.
1
2