11 talált cikk a számla , részlet , GYED , GYES , önkormányzat kifejezésre

Kérdés:

1. Önkormányzati rendezvényünket hirdetés formájában népszerűsítettük az egyik közösségi médiában. A számlát Közösségen belüli országból kapjuk, amelyen nincs részletezve a számla áfatartalma (feltehetően azért, mert a számla kibocsátójának nincs adóbefizetési kötelezettsége). Mi hogyan járunk el helyesen, szabályosan az áfakötelezettség megállapításakor? A számlán vevőként önkormányzatunk neve és címe van feltüntetve, az adószámunk nem. Hol húzódik az a határ, amikor a számla még befogadható? Mik azok a kötelező alaki/tartalmi minimumok, amiknek szerepelnie kell a számlán ahhoz, hogy befogadhassuk? 2. Egy másik elektronikus szolgáltatást a Közösségen kívülről (az Egyesült Államokból) veszünk igénybe. A számla alapján a szolgáltatásnak 0 USD adótartalma van. Itt is felmerül kérdésként, hogy az Áfa-tv. szabályozásának megfelelve hogyan járunk el helyesen az áfa megállapításakor? A számlán az egyesült államokbeli partnernek nincs feltüntetve az adószáma. Önkormányzatunk vevőként csupán egy e-mail-címmel szerepel a bizonylaton, sem név, sem cím, sem adószám. Tudjuk, hogy egyes országokban eltérő szabályozások lehetnek érvényben a számlázás kapcsán, véleményünk szerint azonban minimum aggályos az efféle számlák befogadása.
A kérdés itt is, mint az előző kérdésnél: mi a minimumkövetelmény ahhoz, hogy befogadható legyen egy külföldről (Közösségen kívülről) érkező számla?

Kérdés: 2017. január 1-jétől a polgármesteri hivatal átvette a konyhák működését az önkormányzattól, ami felvet néhány kérdést. A szociális étkeztetés maradt önkormányzati feladat, az intézményi és szünidei gyermekétkeztetés, valamint a munkahelyi és vendégétkeztetés azonban hivatali feladat lett. Korábbi években minden költséget az intézményi gyermekétkeztetésen számoltunk el, majd negyedévet követően a lefőzött adagszám alapján lett felosztva az egyes étkezési típusok között, és átkönyveléssel került a megfelelő kormányzati funkcióra és részgazdára (típus szerinti elkülönítés a könyvelőprogram szerint). A helyzetet nehezíti, hogy az iskola és a konyha közös óráról működik, így egy korábban kikalkulált adagszámra jutó rezsiösszeggel számolunk. Január-ban az iskolát átvette a KLIK, így 3. félként bejön a számlázásba. Mi a véleményük a következőkről?
1. A KLIK-nek 2 számlát kell kiállítani, egyet az önkormányzatnak a szociális étkezési adagok után fizetendő rezsiről, egy másikat a hivatalnak a gyermek-, munkahelyi és vendégétkezők adagja után fizetendő rezsiről.
2. A hivatal számlát állít ki az önkormányzatnak a szociális étkezők adagjára jutó bér-, járulék- és felhasznált nyersanyag után, mindhárom költség-elem után fel kell számolni a 27% áfát. Az önkormányzatnál pedig vásárolt szolgáltatásként lesz lekönyvelve. Annyiban növeli meg a költségeket, hogy a bér és járulék után is kell áfát fizetni. Így az egyik intézmény áfabefizető lesz, a másik áfa-visszaigénylő. És csak összességében, konszolidáltan nem lesz több az áfafizetési kötelezettség. A korábbi átkönyvelés megtörténhet-e az intézmények között, hogy ne kelljen számlát kiállítani?
3. Ha az előző számlában tételesen van kimutatva a bér, a járulék és a nyersanyag, akkor az önkormányzatnak a bért és járulékot közvetített szolgáltatásként kell könyvelnie a K335-re, illetve a nyersanyagot a K332-re? De ha nincs részletesen kimutatva, csak egyösszegű számla kerül kiállításra? Esetleg továbbszámlázott tételként kezelhető-e?
A következő probléma a kötelezettségvállalással kapcsolatban merült fel:
4. A hivatal közbeszerzés keretében kötött szerződést a nyersanyag-beszállítókkal. Ez egy keretszerződés, mely meghatározott egységárra vonatkozik, meghatározott mennyiség rendelése esetén. A szerződés szerinti összegnél azonban kevesebbet és többet is rendelhet a hivatal meghatározott százalékkal. Így a közbeszerzési szerződéssel lekötött összeg előzetes kötelezettségvállalásnak minősül. A végleges kötelezettségvállalás akkor keletkezik, amikor az élelmezésvezető megrendeli az adott árut. Mivel kötelezettséget előzetes pénzügyi ellenjegyzés után lehet vállalni, mindkét dokumentum (közbeszerzési szerződés és a megrendelő is) pénzügyileg ellenjegyzésre kerül. Abban az esetben nincs probléma, ha a megrendelő nagyobb összegre szól, mert a vállalt végleges kötelezettség pénzügyi teljesítése kisebb. Viszont ha nagyobb összegről szól a számla, akkor a különbségre nem történt végleges kötelezettségvállalás. Ez hogyan küszöbölhető ki?

Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?

Kérdés: Építési telek értékesítése során önkormányzatunk részletfizetést engedélyező szerződést köt vevő partnerével. Az ingatlan már az értékesítés előtt is a vevő birtokában volt, viszont tulajdonjogot csak az utolsó részlet – tehát a teljes vételár – megfizetésével szerez.
1. részlet (a vételár fele) befizetése: szerződéskötéskor
2. részlet (a vételár negyede) befizetése: egy éven belül
3. részlet (a vételár negyede) befizetése: két éven belül
A tényállással kapcsolatban az a kérdés, hogy a számlakiállítás hogyan alakul az egyes részletek megfizetésének időpontjában, kell-e az Áfa-tv. 59. §-a alapján áfát is tartalmazó előlegszámlát kiállítani, vagy csak az utolsó részlet befizetését követően a Ptk. szerinti teljesítés időpontjában, utólag az egész vételárról egy összegben kell kiállítani a számlát, és megfizetni az általános forgalmi adót?

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletben szabályozta az általa nyújtott támogatásokat, melyek odaítélésére pályázati úton kerül sor a költségvetésben e célra elkülönített Civil Alap terhére. A pályázókkal a felhasználás részleteiről megállapodást kötünk, kiadásaikat számlával kell igazolniuk, részletes elszámolási kötelezettség terheli őket. A rendelet értelmében magánszemély pályázó kizárólag a községben megvalósuló eseményre, fejlesztésre, tevékenységre, illetve községben élő közösség településen kívül megvalósuló programjának megvalósítására nyújthat be pályázatot. Felmerült, hogy nem nyújtható magánszemélynek ilyen módon támogatás, kizárólag az önkormányzat dologi kiadásainak terhére, önkormányzat nevére kiállított számla ellenében. Kérném szíves állásfoglalásukat a tekintetben, hogy magánszemély részére milyen feltételekkel nyújtható támogatás, és ennek elszámolása, illetve könyvelése hogyan (milyen cofog-számon) történhet?

Kérdés: Számos belföldi és külföldi rendezvényen a helyi nemzetiségi önkormányzatot az önkormányzat által támogatott, a nemzetiségi értékeket közvetítő csoport képviseli (fúvószenekar, tánccsoport). A nemzetiségi önkormányzat a rendezvényeken fellépő csoportok utazását busz bérlésével oldja meg. A buszos utazások kiadását mely rovaton kell elszámolni?

Kérdés: Vannak olyan munkakörök, amelyek ellátása igényli a folyamatos gépkocsihasználatot. Mivel ezt az önkormányzat biztosítani nem tudja, a dolgozó saját autójával végzi munkahelyi feladatait településen belül, illetve külterületen. Ilyen munkakörök: mezőőr, településőr, közmunka-irányító. A településen belül olyan közlekedési lehetőség nincs, amivel ezek a munkák elláthatók. Kiküldetési rendelvénnyel számoljuk el a kilométert, amihez egy részletes útnyilvántartás tartozik. Megfelelő-e az eljárásunk?

Kérdés: Hogyan kell szabályozni az értékvesztés elszámolását egy GAMESZ-nek? Mikor alkalmazhatja a csoportos, illetve egyszerűsített értékelési eljárást? Hogyan kell meghatározni az egyes minősítési kategóriákat?

Kérdés: A több millió forintos vis maior támogatásból megvalósuló helyreállítást (esőzések miatt bekövetkezett csuszamlás, közoktatási intézmény udvarát elmosta az eső stb.) felhalmozási kiadásként (vagyis aktiválni kell), vagy működési ki­adásként (karbantartás, javítás) kell lekönyvelni? Korábbi vis maior ellenőrzés alkalmával egy szakértő úgy tájékoztatott, hogy ez a támogatás se felújításra, se beruházásra nem fordítható, így aktiválni sem lehet, csupán helyreállításról van szó, azaz a káresemény előtti állapot visszaállításáról, ezért az a működési kiadások közé sorolandó karbantartás, javítás lehet. Mi a helyes könyvelés?

Kérdés: Köthet-e, illetve kell-e kötnie az önkormányzatnak vagyonkezelői szerződést az irányítása alá tartozó intézményekkel (pl. oktatási, nevelési intézmények, GAMESZ) abban az esetben, ha használatukba, üzemeltetésükbe kívánja adni a feladat ellátásához szükséges épületeket, egyéb ingatlanokat, melyek az önkormányzat tulajdonát képezik? Ebben az esetben át kell-e adni a könyvekben az ingatlanokat aktuális értéken, vagy az önkormányzatnál maradnak? Hogyan kell könyvelni az átadást az önkormányzatnál, illetve az intézményeknél?