Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: Állami épületek, amelyeknek a közüzemi számlái az önkormányzathoz érkeznek, részben vagy egészében (az általuk használt arányban) továbbszámlázásra kerülnek, más állami intézmények részére (másik kisebbségi önkormányzat, gondozási központ, óvoda, könyvtár, Klebelsberg). Áfa szempontjából hogyan számlázom tovább? Járulékos vagy 27%-os rászámítással (miközben nem bérletről van szó), és hó vége a teljesítési idő? Vagy a kapott szolgáltatást változatlan formában (ahogyan a telefonszámlánál), és a teljesítési idő is a fizetési határidő?
Részlet a válaszából: […] ...kell eltérni, ha pl. a továbbszámlázó alanyi adómentes, mert ilyen esetben továbbszámlázás okán sem lehet áfát felszámítani. Ha az önkormányzatuk áfaalany, akkor áfásan kell a közüzemi díjakat és a telefont továbbszámlázni más intézmények részére. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Időszakos elszámolású ügyletek számlázása

Kérdés: Hogyan kell számlázni a bérleti és közüzemi díjakat július 1-je után?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha a bérlő részére közüzemi díjakat is számláznak, vagy csak a rezsiköltségeket téríttetik meg a bérlőkkel (pl. önkormányzattal szerződött orvosok esetében), akkor a térített összeg bérbeadásként számlázandó a bérlő részére, vagyis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.

Határozott időszakos elszámolású ügyletek számlázása

Kérdés: Hogyan változnak a számlázási szabályok 2014-től?
Részlet a válaszából: […] ...értelmezzük. Az új Ptk. szerint ez alatt a víz, csatorna, gáz, távfűtés, szemétszállítás, telefonszolgáltatás értendő, nem pedig az önkormányzatok által kötött közfeladat-ellátási szerződések (pl. művelődésüzemeltetés).Azoknál a szolgáltatásoknál, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Sportcsarnok-beruházás

Kérdés: Egy önkormányzat mint eladó adásvételi szerződést kötött a városi kézilabdaklubbal mint vevővel, amelynek alapján a vevő 1/1 arányban megvásárolta az eladó kizárólagos tulajdonát képező, kivett sporttelep megnevezésű, 21 032 m2 alapterületű ingatlant, amelyen néhány kisebb építmény (öltöző, tekepálya) található. Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adta ahhoz, hogy a földhivatal a vevő 1/1 arányú tulajdonjogát adásvétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezze. Egyúttal az eladó a vevőt birtokba bocsátja, aki a szerződés aláírása napjától viseli a kárveszélyt, és jogosult az ingatlan hasznait szedni. A vevő az ingatlan tulajdonjogát arra tekintettel szerezte meg, hogy annak területén egy legalább 2000 m2 alapterületű multifunkciós sportcsarnokot létesít. A vevő kötelezettséget vállalt továbbá arra, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül a városi diáksportszervezetek és a városi oktatási intézmények számára ingyenes használatot biztosít akként, hogy a használatra jogosultak hetente 13 órát diák­sport keretében, 10 órát iskolai testnevelés keretében vehetik igénybe a sportcsarnok bármely funkcióját. A használatra különmegállapodást kell kötni, melynek óradíja 7500 Ft + áfa. A vevő kötelezettséget vállalt arra is, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül ingyenesen évente 3 napot biztosít az eladó számára városi rendezvények megtartására. A gazdasági esemény során tényleges pénzmozgás nem történik, az eladási ár ellentételezése a majdan megépülő sportcsarnoknak a vevő "ingyenes" rendelkezésre bocsátása, esetenként óránként 7500 Ft + áfa használati díjért, illetve ingyenes városi rendezvények 20 éven keresztül. Ilyen esetben csereügyletről beszélhetünk? Hogyan minősülnek a felek által teljesített ügyletek?
Az adóalap meghatározása
Részlet a válaszából: […] ...hogy az egyik a másiknak az ellenértéke.A közölt információk alapján az adott esetben egy csereügyletrőlbeszélhetünk, amelyben az önkormányzat által teljesített termékértékesítésellenértéke a kézilabdaklub által teljesített szolgáltatásnyújtások lesznek,míg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Önkormányzat – elszámolási időszakos ügylet

Kérdés: Önkormányzat ingatlan-bérbeadásra szerződik belföldi adóalannyal, mely tevékenységre adófizetési kötelezettséget választ. A felek közti megállapodás alkalmával kétféle elszámolási mód kerül szóba. Egyik eset szerint az önkormányzat úgy állapodna meg, hogy a bérbeadás első 18 hónapjáról egyszerre számolnak el, a 19. hónap első napján, míg a másik esetben havi elszámolásban állapodnak meg, azonban a fizetési határidőt úgy határoznák meg, hogy az a 18. hónapot követő hónap első napján keletkezne. Az önkormányzat bérleti tevékenységének adójogi megítélése tekintetében melyik adózási mód alkalmazható, illetve a bérbevevő adólevonási joga mely időponttól gyakorolható?
Részlet a válaszából: […] ...az első 12 hónap határnapján az addig teljesítettszolgáltatásokra beáll az adófizetési kötelezettség. Ezen oknál fogva a bérbeadó önkormányzatnak – vázoltak szerinti adóalany főszabály szerinti adómentesingatlan-bérbeadására [Áfa-tv. 86. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.