Nyugdíjas személy foglalkoztatása kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyban

Kérdés: 2013-tól hogyan foglalkoztathatók tovább azok a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve közszolgálati jogviszonyban állók, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték?
Részlet a válaszából: […] ...hogy 2013. január 31-ig, illetőleg azt követően folyamatosan tegyék meg a szükséges intézkedéseket az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jog­viszonyban álló azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlása

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a törvény hatálya kiterjed a helyiönkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása,közterület-felügyelete, a körjegyzőség (képviselő-testület hivatala)köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Szokásosan telephelyen kívüli munkavégzés

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Felügyeleti szervünk ez év februárjában kiadta az alkalmazottak belföldi kiküldetése esetén fizetendő költségtérítés szabályait tartalmazó utasítását (Szabályzat). Abban úgy fogalmaz, hogy "nem minősül kiküldetésnek, ha az alkalmazott a munkáját – a munka természetéből eredően – kinevezési okiratában meghatározott szolgálati helyén kívül, de az érintett megye illetékességi területén végzi." Az érintett dolgozók igazságügyi alkalmazottak (tisztviselő, informatikus, villanyszerelő, asztalos, ellenőr... stb.), akiknek szolgálati helye Budapest. Kiküldetésüket eddig is Pest megye területén végezték, a fenti szabályozással azonban – a megye illetékességi területére hivatkozással – megszüntette a felügyeleti szerv a napidíj folyósítás lehetőségét, mondván, a megye területén szolgálati helyen kívül végzett munka nem minősül kiküldetésnek. Fenti szabályozás az ÁSZ szerint törvénytelen. Az Mt 105. §-a, valamint a Ktv. 49/C. §-a is utal arra, hogy nem minősül kiküldetésnek, ha a köztisztviselő a munkáját a "munka természetéből eredően" szokásosan a közigazgatási szerv székhelyén kívül végzi... Már csak az a kérdés mi értendő "a munka természetéből eredő" fogalom alatt? Csak tájékoztatásul jegyzem meg, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 14/2009. (X. 2.) MeHVM utasítása a belföldi ... kiküldetéssel kapcsolatos kiadások elszámolásánál a következők szerint rendelkezik: "II. Belföldi hivatalos kiküldetés 5. Belföldi hivatalos kiküldetésnek minősül, amikor a MeH-nél állami vezetői szolgálati, közszolgálati, ill. munkaviszonyban álló személyek ... a jogviszonyukból adódó feladataikat Budapest közigazgatási határán kívül látják el." Fentiek alapján kérem szíves állásfoglalásukat, hogy a budapesti szolgálati székhelyű, de Pest megye területén munkát végző alkalmazott kiküldetést teljesít-e?
Részlet a válaszából: […] A kinevezésben meg kell határozni a munkavégzés helyét. AzMt. 76/C. § (2) bekezdés szerint, ha a munkavállaló a munkáját – a munkatermészetéből eredően – szokásosan telephelyen kívül végzi, akkor amunkaszerződésben állandó munkavégzési helyként a munkáltató azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Megbízási szerződés saját dolgozóval

Kérdés: Saját dolgozóval köthető-e megbízási szerződés vagy eseti megbízás nem a főállására vonatkozó munkakörben?
Részlet a válaszából: […] ...megbízási szerződést kötnek, az színlelt szerződésnek tekintendő,és bármely hatóság (így különösen az adóhatóság, munkaügyi felügyelet) vagyakár a fenntartó, irányító szerv is az ügyletet annak valós tartalma alapjánfogja megítélni, amely szankciókhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Foglalkoztatás egyidejűleg önkormányzatnál és intézményénél

Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?
Részlet a válaszából: […] ...szabályzat)állapíthatja meg. Összeférhetetlen lehet például, ha a közalkalmazotthozzátartozójával kerül irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési viszonyba,vagy ha a közalkalmazott további jogviszonya a munkáltató gazdasági érdekeitveszélyezteti....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Összeférhetetlenség

Kérdés: Egy önkormányzat könyvvizsgálója voltam, mint egyéni vállalkozó. 2005. évben lányom egy többcélú kistérségi társulás belső ellenőri pályázatát elnyerte, s mivel ez a társulás végzi feladatát annál az önkormányzatnál is, ahol én vagyok a könyvvizsgáló, ezért én 2005. évben összeférhetetlenségre hivatkozással lemondtam a könyvvizsgálatról. Az önkormányzat ezt elfogadta, és pályázatot írt ki. A pályázatot egy kft. nyerte el, s a szerződésben ki van kötve, hogy a feladat elvégzésére a kft. egy konkrétan meghatározott személyt is bevonhat, aki jelen esetben én vagyok. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll-e?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése is, mely szerint nem létesíthető közszolgálatijogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási,felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. Mellőzve a továbbirészletszabályok bemutatását, megállapítható, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 27.

Gazdasági vezetői munkakör betöltése

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő, önállóan gazdálkodó kutatóintézet vagyunk. Az intézet főállású munkatársai közalkalmazottak. Betöltheti-e a gazdasági vezetői munkakört kirendelt köztisztviselő?
Részlet a válaszából: […] ...szerv gazdasági vezetőjének határozatlan időre történő megbízása és felmentése – a kutatóintézet vezetőjének javaslatára – a felügyeleti szerv vezetőjének jogköre [Áht-vhr. 18. § (1) bekezdése]. A további munkáltatói jogokat a költségvetési szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.