6 talált cikk a munkába járás , gépjármű , költségtérítés , költségvetés , üzemanyag kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a jegyző részére egy elektromos autót biztosított használatra. Az autó "tankolására" a jegyző otthonában a saját elektromos hálózatából kerül sor, ami havi 25 000 forint kiadást jelent. Ilyen esetben, amikor a járművet a munkáltató biztosítja, de az azzal kapcsolatos "tankolási" költségek a munkavállalót terhelik, jár-e a kilométerenkénti 15 forint költségtérítés?

Kérdés: Költségvetési intézmény dolgozója hétvégi hazautazáskor elszámolható személygépkocsi--költségeinél kinek a tulajdonában kell lennie az autónak ahhoz, hogy a munkáltatónál tudja érvényesíteni a hazautazás költségét (milyen dokumentummal kell igazolni a fentieket)?

Kérdés: Belföldi kiküldetésként elszámolt saját gépjármű hivatali célú használata esetén a kilométerenkénti 15 Ft általános normaköltség elszámolása kötelező, vagy ennél alacsonyabb is lehet az intézmény döntése szerint?

Kérdés: Költségvetési szerv munkavállalói részére a heti egyszeri hazautazást – a 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében szabályozottakon felül – saját, illetve nem saját tulajdonban lévő gépjármű igénybevétele költségének megtérítésével is elszámolja. A munkavállaló kiküldetési rendelvény alkalmazásával számol el az alábbiak szerint.
Alapadatok: havonta négyszer utazik haza, a megtett út oda-vissza 480 km, benzinár 448 Ft/liter, a gépjármű-üzemanyag normája 8,6 liter/100 km. Számítás: Adóköteles rész 4 x 480 (8,6/100 x 448 Ft/l) = 73 974 Ft (bruttó) > nettó 42 258 Ft. Adómentes rész 9 Ft/km-rel számolva 4 x 9 Ft/km x 480 km = 17 280 Ft. Összesen: 59 538 Ft. A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében szabályozottakon felül a munkáltató megtérítheti-e a munkavállalónak a gépjárművel történő – a bemutatott számítás szerinti – heti egyszeri hazautazását? A gépjárművel történő hazautazás költségei­nek megtérítése esetén is alkalmazni kell-e a 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (3)-(4) bekezdései szerinti maximálisan kifizethető összeghatárt (2012. évben ez 32 700 forint)? Ha a munkavállaló nem a saját tulajdonában levő gépjárművel utazik haza, abban az esetben is elszámolható-e a fenti összeg?

Kérdés: Többcélú kistérségi társulás munkaszervezete saját feladatként látja el a belső ellenőrzési tevékenységet saját maga és költségvetési szervei részére, valamint további 22 önkormányzatnak. Mint belső ellenőr az egyik érintett önkormányzat közigazgatási területén lakom. Mindennap autóval utazom a székhelyre, a székhelyről indítjuk a kiküldetést, azaz az ellenőrzés helyszínére utazunk. (Saját autóval járunk az ellenőrzésre, mert nincs hivatali gépjármű.) A székhely és lakóhely között 9 Ft/km költséget havonta útnyilvántartással alátámasztom (minden munkában töltött nap x oda-vissza km x 9 Ft/km). A székhelyről az önkormányzatokhoz történő utazást kiküldetésként számoljuk el. Jelenlegi kollégám a székhelyen lakik, logikus mindennap együtt a székhelyről indítani a munkát. A jövőben azonban új kollégával dolgozom, akivel egy településen élünk, s a település elhelyezkedése földrajzilag az ellátási terület középpontjában van, lényegesen több költséggel jár a székhelyről indítani a munkát, mint a lakóhelyről. Az Szja-tv. szerint a székhely és telephelyek közötti út hivatali útnak minősül, tehát kiküldetésként elszámolható. Jelenleg lakóhelyemhez 5 km távolságra lévő község eléréséhez oda-vissza 40 km munkába járást kell elszámolnom a székhelyig, majd onnan a kiküldetés céljából további 50 km oda-vissza kiküldetés címén, miközben lakóhelyemen átutazom. Logikus és lényegesen olcsóbb megoldás az lenne, ha lakóhelyem – mely egyben az egyik társult község mint telephely – és a többi település közötti utat kiküldetésként számolnám el, jelenlegi példával illusztrálva 5-5 km kiküldetés, s nem 50 km kiküldetés, plusz 40 km munkába járás. Sért valamely jogszabályt ez a megoldás? Van más lehetőség arra, hogy sem a munkahely, sem én, mint magánszemély ne járjak rosszul anyagilag?

Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet újraszabályozta a munkába járás költségtérítését. A szabályozás nem kezel a gyakorlatban tipikus helyzeteket. 1. A rendelet 4. § a)-c) pontjaiba nem tartozó esetekre van-e lehetőség helyi szabályozásra? Például mit lehet tenni akkor, ha a dolgozó nem mozgássérült, de egészségi állapotánál fogva nem bírja a tömegközlekedési eszközt igénybe venni? 2. Hogyan lehet kezelni azokat, akiknek gyakran vagy eseti jelleggel a munkavégzésükhöz saját gépkocsit kell használniuk (pl. körjegyzőséghez tartozó településeken ügyfélfogadás tartása érdekében)?