6 talált cikk a rendelkezés , elszámolás , utazási költségtérítés , kiküldetési rendelvény , gépjármű , üzemanyag kifejezésre

Kérdés: Az egyik intézményvezető 2 napos szakmai konferenciára utazott. Az általa leadott kiküldetési rendelvény tartalmazza az utazással kapcsolatos és a szállásköltségét is, mert az ország távolabbi helyén rendezték meg a konferenciát. A szállásról hozott egy számlát, amely az intézmény nevére szól, és az intézmény bankkártyájával fizette ki. Az autópálya-matricát úgyszintén az intézmény bankkártyájával fizette ki. Ezek a tételek is szerepelnek a kiküldetési rendelvényén. Mely tételek szerepelnek helyesen a kiküldetési rendelvényen? Csak azok, amelyeket ki kell a munkavállaló részére fizetni, vagy a kiküldetéssel kapcsolatos összes felmerült költség, még azok is, amelyeket intézményi bankkártyával kifizetett? A szállás és az autópálya-matrica kiegyenlítése megjelenik az intézmény bankkártyához kapcsolt számla kivonatain. Hová kell könyvelni a két bankkártyával kifizetett tételt? Le kell-e számfejteni ezeket a tételeket (szállás, autópálya-matrica) kiküldetésként, ha bankkártyával az intézmény már kifizette? Mely rovatokra kell könyvelni ezeket a tételeket?

Kérdés: Milyen jogcímen lehet kifizetni a kisebbségi önkormányzat elnökének hivatali utazásai költségtérítését, és hogyan kell azt dokumentálni? A hivatali utak hivatali jellegének bizonyítására milyen dokumentumokat kérhetünk (pl. szakmai beszámoló stb.)?

Kérdés: Kérdésem a saját tulajdonú jármű használatára vonatkozik belföldi kiküldetés esetén. Abban az esetben számolható el adómentesen a kiküldetés útiköltsége, ha a gépjármű saját vagy a házastárs tulajdonában van. Amennyiben a munkavállalónk a szülő forgalmijában mint üzembentartó szerepel, valamint a kötelező biztosítás is a dolgozó nevére szól, fizethetek-e neki kiküldetés költségtérítést?

Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet újraszabályozta a munkába járás költségtérítését. A szabályozás nem kezel a gyakorlatban tipikus helyzeteket. 1. A rendelet 4. § a)-c) pontjaiba nem tartozó esetekre van-e lehetőség helyi szabályozásra? Például mit lehet tenni akkor, ha a dolgozó nem mozgássérült, de egészségi állapotánál fogva nem bírja a tömegközlekedési eszközt igénybe venni? 2. Hogyan lehet kezelni azokat, akiknek gyakran vagy eseti jelleggel a munkavégzésükhöz saját gépkocsit kell használniuk (pl. körjegyzőséghez tartozó településeken ügyfélfogadás tartása érdekében)?

Kérdés: Megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk egy értékesítőt, akinek az a dolga, hogy termékeinket értékesítse. A feladatot saját gépkocsijával látja el. Kérdésem az, hogy ha kiküldetési rendelvényt tölt ki, vagy útnyilvántartást vezet, és az APEH-üzemanyagárak, illetve fogyasztási normák szerint elszámolja a költségét, akkor számára adómentes gépkocsi-költségtérítésként számfejthetjük-e az összeget? Vagy pedig ez az összeg is bevételként kell, hogy szerepeljen nála, és a nyilatkozata alapján 50%-kal csökkentjük az így kijött adó- és járulékalap-előleget, vagy a másik 50% után mindent meg kell fizetni?

Kérdés: A polgármesteri hivatal alkalmazásában álló jegyző számára fizethető-e utazási költségáltalány személygépkocsi hivatalos használatára adómentesen? Vagy ilyen költség csak kiküldetési rendelvény alapján számolható el törvényszerűen?