3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Beruházások, felújítások bekerülési értékének meghatározása
Kérdés: Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 2014. január 1-jétől jelentősen szűkítette a befektetett eszközök bekerülési értékében figyelembe vehető tételek körét. A helyes nyilvántartás, könyvelés érdekében a bekerülési érték gyakorlati meghatározásához, alkalmazásához szeretnénk szakmai iránymutatást, megerősítést kérni az alábbiakban felsoroltakat is figyelembe véve.
1. Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke a beszerzés, a létesítés áfát nem tartalmazó vételára (továbbiakban: vételár), kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege.
Jól értelmezzük, hogy:
- Az eszköz vételárát tartalmazó számlában szereplő egyéb (szállítási, kezelési stb.) járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek?
- Ingatlanvásárlás esetén nem része az ingatlan bekerülési értékének a megvásárolt ingatlanhoz egyedileg hozzákapcsolható, az üzembe helyezésig felmerült, bizonylattal igazolt földhivatali eljárási díj, egyéb ingatlan-nyilvántartási eljárás díj, értékbecslés, szakértői díj?
2. Az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerint az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák együttes vételára.
Számos támogatással megvalósuló ingatlanberuházás költségvetése tartalmazza az alábbi projektelemeket:
- előkészítési költségek (megvalósíthatósági tanulmány, tervezés, tervellenőri feladatok, közbeszerzés lebonyolítása, hatósági díjak, projektmenedzsment-díj);
- kivitelezési költségek (építési, szerelési költségek, eszközbeszerzés);
- szakmai szolgáltatások költségei (műszaki ellenőrzés, könyvvizsgálat, nyilvánosság, régészeti tevékenység).
A kormányrendelet tükrében jól értelmezzük, hogy a fentiekben felsorolt, beruházást érintő tételek közül kizárólag a kivitelezési munkák és a tervezés lehet a bekerülési érték része?
Az Áhsz. 16. §-ának (3b) pontjában felsorolt, az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák a vételárat is tartalmazó bizonylat alapján, vagy a vételártól elkülönülten, szerződéssel és számlával igazoltan is figyelembe vehetők a bekerülési értéknél?
3. Az Áhsz. 16. §-ának (3d) bekezdése szerint a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által végzett, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítási munkák bekerülési értéke azok vételára. Jól értelmezzük, hogy a felújítási munkák bekerülési értéke az idegen vállalkozó által végzett építési, szerelési munkák értéke, és nem tartalmaz az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig felmerült tervezési, szállítási, egyéb munkákat, díjakat?
4. 2014. január 1-jét megelőzően megkötött – ingatlanberuházásra, -felújításra vonatkozó, esetleg már megkezdett pályázathoz kapcsolódó –, de 2014. évre áthúzódó adásvételi szerződések, vállalkozási szerződések esetében mi a rendező elv, a bekerülési értéket a régi vagy az új szabályozás szerint kell meghatározni?
1. Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke a beszerzés, a létesítés áfát nem tartalmazó vételára (továbbiakban: vételár), kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege.
Jól értelmezzük, hogy:
- Az eszköz vételárát tartalmazó számlában szereplő egyéb (szállítási, kezelési stb.) járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek?
- Ingatlanvásárlás esetén nem része az ingatlan bekerülési értékének a megvásárolt ingatlanhoz egyedileg hozzákapcsolható, az üzembe helyezésig felmerült, bizonylattal igazolt földhivatali eljárási díj, egyéb ingatlan-nyilvántartási eljárás díj, értékbecslés, szakértői díj?
2. Az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerint az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák együttes vételára.
Számos támogatással megvalósuló ingatlanberuházás költségvetése tartalmazza az alábbi projektelemeket:
- előkészítési költségek (megvalósíthatósági tanulmány, tervezés, tervellenőri feladatok, közbeszerzés lebonyolítása, hatósági díjak, projektmenedzsment-díj);
- kivitelezési költségek (építési, szerelési költségek, eszközbeszerzés);
- szakmai szolgáltatások költségei (műszaki ellenőrzés, könyvvizsgálat, nyilvánosság, régészeti tevékenység).
A kormányrendelet tükrében jól értelmezzük, hogy a fentiekben felsorolt, beruházást érintő tételek közül kizárólag a kivitelezési munkák és a tervezés lehet a bekerülési érték része?
Az Áhsz. 16. §-ának (3b) pontjában felsorolt, az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák a vételárat is tartalmazó bizonylat alapján, vagy a vételártól elkülönülten, szerződéssel és számlával igazoltan is figyelembe vehetők a bekerülési értéknél?
3. Az Áhsz. 16. §-ának (3d) bekezdése szerint a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által végzett, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítási munkák bekerülési értéke azok vételára. Jól értelmezzük, hogy a felújítási munkák bekerülési értéke az idegen vállalkozó által végzett építési, szerelési munkák értéke, és nem tartalmaz az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig felmerült tervezési, szállítási, egyéb munkákat, díjakat?
4. 2014. január 1-jét megelőzően megkötött – ingatlanberuházásra, -felújításra vonatkozó, esetleg már megkezdett pályázathoz kapcsolódó –, de 2014. évre áthúzódó adásvételi szerződések, vállalkozási szerződések esetében mi a rendező elv, a bekerülési értéket a régi vagy az új szabályozás szerint kell meghatározni?
2. cikk / 3 Pályázati forrásból megvalósult beruházás elszámolása
Kérdés: Kincstári körbe tartozó központi költségvetési szervként INTEREG pályázaton elnyert összeget használtunk fel fejlesztési célokra 2006-ban, 2007. évre áthúzódó zárójelentéssel. A pályázat tartalmi előírása szerint a VÁTI Kht. (Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.) a támogatás összegét nem a mi számlánkra utalta, hanem – az 5 százalék önrész teljesítését igazoló terhelési értesítés és a számla eredeti példányának megküldése alapján – közvetlenül fizetett a számlát kibocsátó szállítónak. Erről azonban információt csak 2007 júliusában kaptunk. Részünkről 2006. 12. 31-ig minden átutalás megtörtént, a beruházás elkészült. A VÁTI az ellenőrzés során sérelmezte, hogy az általa kifizetett tételek miért nem szerepelnek a mi folyószámla-nyilvántartásunkban. Mi a helyes számviteli eljárási rend ilyen esetben? Meg kell jeleníteni a 0-ás számlaosztály kötelezettségvállalási számlán, illetve az 1. számlaosztály forgalmi számláin a 95 százalék kifizetését, ami nyilván előirányzat-módosítást is igényelni fog, annak ellenére, hogy a 95 százalék nem fut keresztül a költségvetési szerv pénzforgalmán? Mikor vehetem állományba az elkészült létesítményt, ha a pénzügyi teljesítés a VÁTI részéről 2007-re áthúzódik, ugyanakkor a költségvetési szervnek erről nincs tudomása? Elfogadható-e az a megoldás, hogy csak az 1. számlaosztály állományi számláin könyveljük a növekedést a 412. számlával szemben a 95 százalékos részre vonatkozóan a rendelkezésre álló dokumentumok alapján abban az évben, amikor részünkről a beruházás befejeződött?
3. cikk / 3 Az áfaarányosítás tételei
Kérdés: Hogyan kell minősíteni az arányosítás módszerében (figyelembe kell-e venni a képletben, ha igen, akkor csak a nevezőben, vagy a számlálóban és a nevezőben is) a következő tételeket:- kártalanítás, lelépési díj címén kapott összeg;- előleg, foglaló, kaució;- késedelmi kamatok, kötbérek;- saját rezsis beruházás teljesítményértéke, apport, térítésmentes átadás adóalapja;- önkormányzatnál a helyi adóbevétel, központi költségvetésből leosztott szja-bevétel;- önkormányzatnál a központi költségvetésből intézményei működésének finanszírozására kapott bevétel;- pályázaton elnyert pénzösszeg, átvett pénzeszköz;- intézményfinanszírozásos támogatás?Kell-e áfát fizetni ezek után a tételek után, és hogyan kell bizonylatolni?
